DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! A 9. ponthoz szeretnék hozzászólni. Ahhoz a javaslathoz, amelyrõl az elõbb már szó volt, nevezetesen ahhoz a javaslathoz, hogy az aláírás elõtt történjen meg a korábban államosított egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, illetve az érintettek kárpótlása.
Ez az összefogó, sûrített szövegtervezet a magam 8. számon szereplõ javaslatával annyival érintkezik, amennyiben kifejezetten az egyházi és a közösségi javak visszaszolgáltatásáról, illetõleg az érdekeltek azzal egyenértékû kárpótlásával kapcsolatos.
Ma már volt arról szó, és a külügyminiszter úr is ebben az ügyben már megszólalt, hogy az a bizonyos, a szerzõdés szövegének 15. cikkelyében a 6. bis ponttal kapcsolatban a külügyminiszteri levélváltás ebben a tárgyban hogyan áll. Tehát én nem ehhez szeretnék hozzászólni, ez egy rendezett és világosnak tûnõ ügy. A jövõ eldönti, hogy ebbõl mi lesz, túl sok optimizmusra reményt adó körülményt nem látok. Ez azonban formai szempontból - részemrõl - most már nem képezi vita tárgyát.
Amivel kapcsolatban szeretném a képviselõtársaim figyelmét felhívni, az maga a tárgy. Nem a román parlamenthez szólok, nem a román kormányhoz szólok, nem a román többséghez szólok. A magyar parlamentben két körülményre szeretném felhívni a képviselõtársak figyelmét.
Az egyik - kifejezetten az egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatban - : a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Operatív Tanácsának álláspontjából idézem azt a két mondatot, amely az egyházi javak visszaadásával kapcsolatos. Ez így hangzik: "Nem tartjuk kielégítõnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket - és itt következik a rész -, és rendkívül aggasztó, hogy az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaadásával kapcsolatosan egyelõre semmiféle megállapodás nem született. Ezt annál is inkább különösnek tartjuk, mert az Európa Tanács Románia felvételérõl szóló, kötelezõ jellegû 176-os véleményezésében ennek a kérdésnek a megoldása külön pontként szerepel."
A másik körülmény, pontosabban ugyanebben a tárgyban egy másik vélemény, amely ma még nem igen kapott hangot, az a következõ. Egy állásfoglalásból szeretnék idézni, nem feltétlenül a jegyzõkönyv kedvéért, hanem képviselõtársaim figyelmére számítva. Ez az állásfoglalás a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói állandó értekezlete részérõl a következõ: "Jussunkért és jogainkért közéleti és politikai síkon is kitartó küzdelmet folytatunk. A 15, államilag elismert felekezet elõterjesztéseként már 1990-ben elkészítettük közös egyházi törvénytervezetünket, amely a fenti kérdésben jogorvoslást ír elõ.
A román parlament - a többszöri sürgetésre, a dokumentum kelte 1996. augusztus 27. - mind a mai napig nem tûzte napirendjére jogos követeléseinket. Romániának a szervezetbe való felvételekor az Európa Tanács 103 is - az elõbb volt errõl szó - a nemzetközi egyezmények normarendszerébe illõnek találta. 176/1993-as számú véleményezése 8. szakaszában feltételként szabta meg a felekezeti oktatáshoz való jogot, és az egyházi javak visszaadását.
A román-magyar alapszerzõdés véglegesnek szánt szövegtervezetébõl megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a készülõ dokumentum nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseink teljesítésére nézve. Mi, a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói határozottan kijelentjük, hogy az olyan megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvetõ jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdulását, egyszóval nem teljesítheti történelmi küldetését".
Tisztelettel kérem elnök asszonyt arra, hogy amennyiben jókedvû szocialista képviselõtársaimat intené arra, hogy vagy hagyják el a termet, vagy menjenek haza, vagy feküdjenek le bárhol, de - mivel az Országgyûlés úgy határozott, hogy folytatjuk a részletes vitát - még folytatnám. Megértem, hogy õket ez nem érdekli, sõt a mai nap után természetesnek is tartom, azonban ha megengedik, még két mondatot elmondok.
"Felkérjük az alapszerzõdés szövegezésében részt vevõ politikai tényezõket, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, és az alapszerzõdés aláírása elõtt intézkedjenek a megfelelõ kiegészítésekrõl. Eltökélt szándékunk, hogy keresztény egyházaink tanításaiból eredõ eszményeinkbõl nem engedünk, jogainkról nem mondunk le, és sajátos eszközeinkkel a hazai törvényhozás - és szükség szerint a nemzetközi fórumok útján - küzdeni fogunk nem csupán a magunk, hanem valamennyi egyház jogos követelésének teljesítéséért. Az integráció csakis egy minden igaz elvárást teljesítõ európai jogrend keretében valósulhat meg. A vallásszabadság elemi feltétele, hogy az egyházak - korlátozás nélkül - élhessenek jogaikkal.
Kolozsvár, 96. augusztus 27." A nagy érdeklõdésre való tekintettel elmondom még az aláírókat: dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Gyulafehérvár, Tempfli József római katolikus püspök, Nagyvárad, Reiser Pál római katolikus püspök, Szatmárnémeti, dr. Csiha Kálmán református püspök, Kolozsvár, Tõkés László református püspök, Nagyvárad, dr. Szabó Árpád unitárius fõjegyzõ, Kolozsvár, Kiss Béla evangélikus fõjegyzõ, Kolozsvár, dr. Márta Igor református fõgondnok, Kolozsvár és Szilágyi Aladár református fõgondnok, Nagyvárad.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Ezekkel az idézetekkel pusztán magát a tényt szerettem volna hangsúlyozni, azt, hogy itt igenis az érintettek, úgy az RMDSZ, mind pedig a romániai magyar történelmi egyházak kifejtették álláspontjukat, elég világosan mondták el ezt az álláspontot, és függetlenül a külügyminiszteri levélváltás eredményétõl, a törvényhozóknak szóló állásfoglalás volt az, amit ismertettem. Úgy érezzük a Magyar Demokrata Fórum részérõl, hogy ez mindnyájunknak szól, ezért tartottam szükségesnek ezeknek a gondolatoknak az ismertetését.
(01.00)
Figyelmükbe ajánlva, hogy noha úgy tûnik, már minden eldõlt, azért - igen, látom a bólogatást -, azért egy kis lelkiismereti teherként ezt szükségesnek tartottam fölolvasni. Köszönöm. (Taps.)