DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Mivel az én javaslatom, rövid indoklással - úgy érzem - tartozom. Látszólag talán a szöveg fölöslegesnek tûnhet, ez a betét, azonban számos szövegrész megengedhetetlenül laza szövegezésû. Néha kifejezetten érthetetlen. Hadd hozzak rá néhány példát. Itt van például az az eset, amikor a szerzõdésszöveg a másik ország nyelveként jelöli meg a romániai magyar nyelvet. Vagy az, amikor az emlékmûveket a másik szerzõdõ fél történelméhez és kultúrájához köti a 13. §-ban. Ezzel tagadván az erdélyi honos kultúrát.
Az a vonatkozó szerzõdésrész, amikor riadtan kerülve a kisebbség esetén a nemzetre vagy nemzetrészre történõ utalást, olyan rossz kifejezéseket használ, mint a "faj". Tudvalevõ, hogy az emberiség egy faj, és ezt csak a rasszisták tagadják, vagy olyat használ, mint etnikum, ami a magyar kisebbségre vonatkoztatva elég rossz megnevezés. A magyar politikai szóhasználatban legalábbis az etnikum az, amely anyanemzettel nem rendelkezik, csak nem akar arra utalni a szöveg, hogy a külhoni magyar kisebbségek magyarországi támogatásának jogosságát sem kívánják elismerni, mint ahogy az a 14. §-ban és a 15. § (2) bekezdésében szerepel. Valamint ugyanilyen jellegû probléma a 15. § (3) bekezdésben a nyelvhasználatot a hagyományos helységnevek anyanyelven történõ használatában akarja megszabályozni.
Ezzel szerzõdésileg akadályozza az anyanyelv fejlõdését, hiszen a keletkezõ helységek és utcák eszerint kizárólag államnyelven nevezhetõk el. Vagy ilyen a 15. § (10) bekezdésében foglalt kormányközi szakértõi vegyes bizottság, ami nem tudván, milyen fából készült vaskarika, mert a magyar-ukrán, a magyar- horvát és magyar-szlovén kormányközi vegyes bizottság élén államtitkárok álltak, és így kormányzati hatalom és kormányzati szándék tudott megjelenni az intézkedésekben, az ellenõrzésekben.
Nem akarom tovább részletezni, hiszen említettem az általános vitában történt felszólalásomban is egy-két szóhasználatbeli anomáliát, amelyek kifejezetten zavaróak, amelyek a parlamentnek a szerepét csökkentik, mint a 24. cikk szövege, amint erre már utaltam, de utalhatnék még az 5. §-nak a (3) bekezdésére, ahol a fogalmazás szintén pongyola, mert a nézetek kölcsönös megismerésérõl beszél megismertetés helyett, utalhatok a 7. § (1) bekezdésére, ahol a szerzõdõ felek meghatározzák azt, hogy kölcsönösen támogatják egymás integrációs erõfeszítését az Európai Unióban, a NATO-ban és a Nyugat-Európai Unióban, amelyben nem tudom igazán, hogy tíz évre lehet-e garanciát elõre vállalni, és hogy vajon nem ellentétes-e ez bizonyos EU- és NATO- kritériumokkal.
Tehát a fogalmazás itt is pongyolának bizonyul a politikai háttér ismeretében. Ugyancsak a 15. § egészen megdöbbentõ abból a szempontból, hogy nincs értelme, vagy ha van, az rendkívül furcsa. A 15. § (11) bekezdése azt mondja, hogy a szerzõdõ felek együttmûködnek a nemzeti kisebbségek védelme nemzetközi keretének továbbfejlesztésében.
(00.30)
Itt arról beszél, hogy a nemzetközi dokumentumok rendelkezései, melyekre nézve a jövõben kötelezettséget vállalnak, erre vonatkozóan egyetértenek a kisebbséghez tartozó személyek jogainak továbbfejlesztésében, és a szerzõdés részeként fogják alkalmazni ezeket. Nyilvánvalóan ez így pongyola fogalmazás, legfeljebb azt lehet mondani, hogy amelyekre nézve a jövõben mindketten 109 kötelezettséget vállalnak, kölcsönös egyetértés esetén, ami teljesen hiányzik ebbõl a szövegbõl, és az, hogy ezt a szerzõdéshez fogják csatolni.
Ugyanennek a §-nak a (12) bekezdésében pedig zavaró az, hogy elmondja a bekezdés azt, hogy ebben a cikkben foglalt12 kötelezettségvállalások egyike sem értelmezhetõ oly módon, hogy feljogosítana az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel, egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel - felsorolja, hogy mikkel - ellentétes tevékenység folytatására. Utána hozzáteszi: a területi integritás elvét is beleértve. Akkor most igazából nem érthetõ nyelvtanilag, a területi integritás ellentétes a nemzetközi jogi kötelezettségekkel? Micsoda mondat ez? Ezért mondom azt, tisztelt Ház, hogy ez a szerzõdés szakmailag gyalázatos munka. Ugyanezt mondhatnám el a 18. cikkben foglaltakról is, ahol gyakorlatilag megemlíti.....(Az elnök kikapcsolja a felszólaló mikrofonját.)