DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Ha csak egy egyszerû, már mondhatom, megszokott jogsértésérõl lenne szó a kormánynak, akkor nem kértünk volna napirend elõtt szót. Ha csak arról lenne szó, hogy Suchman Tamás kinevezésével egyúttal megsértették nyíltan, formálisan is azt a törvényt, amelyet nem olyan régen, 1995 májusában 39. számmal fogadott el az Országgyûlés, amely 6 vagy 8 helyen kifejezetten úgy rendelkezik, és a mai napig is hatályban van, hogy a privatizációért egy tárca nélküli miniszter a felelõs, nem pedig az ipari miniszter, és nem pedig más miniszter. Ha csak errõl lenne szó - mondom - nem kértünk volna szót, hiszen ez beleillik már lassan, megszokottá válik a kormányzati munkában.
És tegnap biztosított minket arról Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes úr és belügyminiszter, hogy a magyar konzul a Dán Királyság területén hamis útlevelet magasabb érdekbõl kiállíthat; az jogszerûtlen ugyan, de a magasabb érdeknek megfelel. Tehát ezért nem kértünk volna szót, még akkor sem, hogyha Kiss Elemér államtitkár úr erre, a múltkor már szóvá tett ügyre azt válaszolta volna, hogy természetesen Suchman Tamás kinevezését meg fogja elõzni - hangsúlyozom -, meg fogja elõzni a privatizációs törvény módosítása.
Ahogy önök nem láttak ilyen törvénymódosítást - gondolom nem tévedek -, én sem láttam. Megszokott már az is, hogy Kiss Elemér nem valós dolgokat állít. Megalapozatlan, és azt kell mondanom, a valóságnak meg nem felelõ dolgokat mond. De ezt sem tennénk szóvá, mert ez már gyakorlat a kormány munkájában, és így, két év után egyre sûrûbben gyakorolják.
Nem ez az igazi oka a felszólalásunknak, hanem az, hogy mi van itt mögötte, mi a tartalma ennek a kormányátalakításnak. Ennek a kormányátalakításnak az a tartalma, tisztelt Országgyûlés, tisztelt képviselõtársaim, hogy a kormány letért arról az útról, amelyet több mint öt évvel ezelõtt az Alkotmánybíróság egy határozattal is kijelölt, amely arról szól, hogy a korábbi állammonopolista - akkor szocialistának is hívták - gazdaságirányítási modell helyett a korszerû jogállam piacgazdasága során az állami funkciók ketté kell hogy választódjanak. El kell választani az állami funkciót akkor, amikor tulajdonosi jogokat gyakorol, és el kell választani akkor, amikor közhatalmat gyakorol. Ennek megfelelt - még a törvényt megelõzõen - az Antall-kormány gyakorlata, hiszen emlékeztetem önöket arra, hogy elõször Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, majd késõbb Szabó Tamás tárca nélküli miniszter volt a kormányzati felelõse a privatizációnak.
Nem felelt volna meg mindjárt az elsõ pillanatban a Horn-kormány gyakorlata, mert úgy gondolták, hogy a pénzügyminiszterre bízzák ezt az ügyet. Úgy tûnik, hogy akkor jobb belátásra tértek, és megszületett egy olyan törvény, amely - még egyszer mondom - szó szerint, sok helyen privatizációért felelõs tárca nélküli minisztert emleget. Nyilván belátták ennek a törvény-elõkészítésnek a kapcsán azt, hogy - természetesen - a privatizáció olyan fontos figyelmet érdemlõ - és még hosszú idõn keresztül olyan nagy nyilvánosságot és közfigyelmet érdemlõ - mûködési területe a kormánynak, amely természetesen megkívánja az önálló személy felelõsségét, önálló személy helytállását, az önálló irányítást és funkció-megjelenítését a kormányon belül.
Úgy látszik, ilyen rövid ideig tartott ez a belátóképessége a kormánynak, és most már - még egyszer mondom - attól függetlenül, hogy a törvény betû szerint ezt nem teszi lehetõvé, sajnos Göncz Árpád elnök úr közremûködésével egy nyílt törvénysértõ állapotot idéztek elõ. És tegnap ezt bejelentette a Ház elnöke, így most egy olyan szakminiszter felügyeli a privatizációt, aki a törvény szerint nem lenne erre jogosult. Hiszen felmentették a tárca nélküli beosztásából Suchman Tamást, ugyanakkor megtartotta a privatizációért való felelõsségét. Egy kicsit kusza a helyzet, de hát nem mi tehetünk róla, azért foglaltam össze. Ez az eljárás egyébként, talán azt mondhatom, hogy az egész helyzetet illetõen jól jellemzi a kormány felelõsségét és alkotmányos felfogását, hiszen hasonlóképpen emészthetetlen számunkra az, hogy a magyar Országgyûlés tisztségviselõjét, a gazdasági bizottság elnökhelyettesét kormányzati feladattal bízták meg, és kormánymegbízottként intézi a kormány dolgát, vagyis az energiaárak tekintetében azt a kormányzati tevékenységet, amelyet a kormány ezek szerint nem tudott, vagy nem akart jól megoldani.
Az egész helyzet nagyon jellemzõ módon rávilágít arra, hogy ennek a kormánynak nagyon kevés alkotmányos ismeretei vannak. Szeretnénk erre a figyelmet felhívni, ezért kértünk szót, és sajnos, ebben az öt percbe több nem fér bele, de remélem, hogy lesz alkalmunk még ezt a helyzetet - a kormány mûködésének jobbítására irányuló konstruktív ellenzéki szándékkal is - megismételni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)