DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Három nagyon gyors megjegyzésem lenne Gellért Kis Gábor elõadására. A késõbbiek során nehéz lesz majd ezekre visszautalni, úgyhogy akár képviselõtársaim, akár a nézõk számára egyértelmû legyen, hogy hol történt a hiba.
Az egyik: képviselõtársam felszólalása élesen megmutatta azt a szemléletbeli különbséget, amely a legnagyobb kormányzó párt és - nyugodtan mondhatom - az ellenzék között van. Tudniillik a kárpótlás az nem erkölcsi kötelessége a magyar államnak, mint ahogy a jelenleg is elõterjesztett határozati javaslatnak az indokolása tartalmazza. Korábbi jogszabályok végrehajtása nem történt meg, párizsi békeszerzõdés, 1952. évi IV. tvr. a házállamosításokról, a 600/1945. miniszteri rendelet is, és nem akarom sorolni azt a körülbelül 50 vagy 60 jogszabályt, amely megígérte, hogy kártalanítani fogják az
llampolgárokat, de nem tette meg a korábbi, Magyar Szocialista Munkáspárt által vezetett kormány.
(A jegyzõi széket dr. Semjén Zsolt helyett
Boros László foglalja el.)
Hogy miért nem? Ezt képviselõtársam a párt nagy öregjeitõl megkérdezheti, s akkor megtudjuk, hogy miért nem hajtották végre ezeket a jogszabályokat. De az alkotmányos államnak a kritériuma, hogy a jogszabályokat betartja. Nem erkölcsi kötelesség alapján, mert ez a jogállamiságnak az alapelve. Itt nem erkölcsi alapon kell nekünk hivatkozni, hanem jogi alapon. Az Országgyûlésnek kötelezettségei vannak.
A másik megjegyzésem: a 27. § (1) bekezdésének a végrehajtása megtörtént. Az Alkotmánybíróság ezen idézett határozatának IV. része körülbelül (6), (7), (8) bekezdésében részletesen leírja, hogy az úgynevezett második kárpótlási törvény igaz, hogy ötven évvel az események után, de eleget tett a kártalanításnak nováció útján. Képviselõtársam tessék elolvasni, nem akarom az Országgyûlés idejét ezzel rabolni.
A harmadik megjegyzésem: nem zárult le a kárpótlás (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) folyamata, mert aki figyelemmel kíséri a Magyar Közlönyt, az látja, hogy az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a párizsi békeszerzõdés 29. cikknek a 3. pontja sem került végrehajtásra, és ezért az Országgyûlésnek '97 nyaráig egy újabb kárpótlási törvényt kell alkotni, ez a nemzetközi szerzõdéssel okozott károk kárpótlásáról szól. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a jobb oldali padsorokban.)