DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Én úgy gondolom, hogy mindenki megérthetné, ha meg akarná érteni, amit a Független Kisgazdapárt mond. Mi nem mondunk se többet, se kevesebbet, csak azt, hogy kérjük a kormányt, terjesszen elõ egy olyan indítványt, amelyrõl mint konkrétumról lehet tárgyalni, mert az egy teljes képtelenség, hogy ne tudjuk, hogy érdemben mirõl beszélünk, milyen vagyonról, be kell-e számítani valamit, ha beszámítandó, milyen vagyon számítandó be. Errõl semmit nem lehet tudni, mert rébuszokban beszélünk.
Most lehet engem megvádolni hazugsággal, de akkor megkérdezem, hogy a május 6-i Magyar Hírlapnak a cikkét miért nem támadta meg Szabó Zoltán. Tudniillik ez azt mondja, mint a kormánybizottságnak hivatalból tagja /sic!/, hogy az összes zsidó vagyon értéke, kiegészítve az elmúlt évtizedek alatt felhalmozódott kamatokkal és az elmaradt haszonnal, körülbelül akkora összeg, amely a nemzeti összvagyonnal lenne egyenértékû. Igaz, hogy ön nem mondta azt, hogy ezt mi fizessük ki, de hogyha mégis ez a kárpótlás alapja, akkor azt kell mondjam, ön Landesmann fõrabbi úr álláspontjára helyezkedett, aki azt mondta, hogy mi 1100 év alatt a Kárpát-medencében a bõ gatyát és a fütyülõs barackot hoztuk létre. Hát ne haragudjék, ez megint egy elfogadhatatlan álláspont! Tehát senki nem akarja senkinek az érzékenységét megbántani, de tessék már végre tudomásul venni, hogy ilyen felelõtlen módon nem lehet törvényt alkotni, nem lehet országgyûlési határozatot hozni! (Szórványos taps a jobb oldalon.)