DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Amikor Gellért Kis Gábor úr fölolvasta a kormánynak a 2079/96-os határozatát, kormánypárti képviselõként akarva- akaratlanul elárulta, hogy a kormány alkalmatlan. Alkalmatlan a kormány, mert olyan határozatot fogad el, amely az identitás zavarát tükrözi. Olyanhoz kér felhatalmazást a kormánytól, amelyet õ is megtehet. Úgyhogy ez, én úgy gondolom, hogy annak a pregnáns jele és kézzelfogható mutatója, hogy a kormány igazából nem tudja, hogy mit csinál, most sem, máskor sem. Majd máskor is ide fog jönni kormány és felhatalmazást kér, hogy terjessze be a költségvetési törvényjavaslatot. Be kell terjeszteni. Én azt hiszem, hogy errõl kár vitatkozni, hogy ez egy alibi határozati javaslat.
De sajnos, a kormány alkalmatlansága abban is megmutatkozik, hogy március 29-én fogadja el ezt a határozati javaslatot a kormány. Március 29-étõl egészen júniusig kell várni, hogy ez a határozati javaslat bekerüljön az Országgyûlés elé. Akkor, amikor tudvalevõen az Országgyûlés úgysem fogja már tárgyalni. S ebben a határozati javaslatban október 31-i határidõt kér magával szemben a kormány megállapítani.
Én úgy gondolom, hogyha ezeket az elemeket egymás mellé tesszük, akkor akármennyire is elfogultak a kormánypárti képviselõk, helyt kell hogy adjanak annak az ellenzéki érvelésnek, hogy ez a határozati javaslat a helyzeten semmit sem kíván megoldani, mindössze arra szolgál, hogy kétéves munkájának a hivatkozásaképpen a kormány azt mondhassa, hogy valamit csinált. Mi azt mondjuk, hogy ez a valami édeskevés, ennél sokkal többet várnak az érintett szervezetek, s ettõl sokkal jobbat várnak és többet várnak az ellenzéki pártok is. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)