KAPRONCZI MIHÁLY (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mai napirend utáni felszólalásomat "A mezõgazdaság rendkívüli helyzete Hajdú-Bihar megyében" címmel szeretném elmondani. Az elmúlt év õszén a keleti megyéket, különösen Hajdú-Bihar megyét sújtó aszálykárok ügyében önálló képviselõi indítványt nyújtottam be a tisztelt Háznak.
Az aszálykár a megye mezõgazdasági termelõinek milliárdos károkat okozott, amit a mezõgazdasági termelõk az alapanyagok drágulása miatt csak nehezen hevernek ki. A tavalyi tapasztalatok után örömmel láttam, hogy az ez évi idõjárás és csapadékviszonyok megyénkben az elõzõ évihez képest kedvezõen alakultak. Augusztusban azonban változott a helyzet, és megyénkben az 50-60 milliméteres csapadékátlaggal szemben 129 milliméter csapadék hullott. Szeptember elsõ kilenc napjában pedig 79 milliméter.
Különösen veszélyessé vált a helyzet a bihari térségben. Például Berettyóújfaluban az augusztusi csapadékmennyiség 240 milliméter volt, azóta is naponta esik az esõ. A nagy esõzések következtében nagy területeken telítetté vált a talaj, néhol belvízelöntések is keletkeztek, így lehetetlenné váltak az õszi talaj-elõkészítési munkák, így a kapásnövények betakarítását sem lehetett elkezdeni. Nem tudták megkezdeni a termelõk a cukorrépa és a napraforgó betakarítását sem. Az eddig betakarított burgonya mennyisége is jelentéktelen.
(20.20)
A legnagyobb gondot a napraforgó jelenti, mert a várt terméshez képest a diaportés10 fertõzés miatt öt mázsa/hektár terméskiesés a kár a szakemberek becslése szerint. Tovább fokozza a kárt az, hogy a mázsánkénti és százalékonkénti 25-28 forintos szállítási költség további veszteséget jelent. A várható 840 ezer tonna cukorrépából mindössze 4000 tonna van kiszedve a talajból, ezért a cukorrépa-feldolgozás még nem indulhatott meg. A veszélyt fokozza egy esetleges korai fagy, ami behozhatatlan veszteséget jelent. Az elmúlt tíz évben már két alkalommal fagyott be a földbe a répa egy része. Súlyos károk vannak a paprika és paradicsom termelésében. Megyénkben a pillanatnyilag kedvezõ búzaárak miatt százezer hektáron kellene elvégezni a vetést, de a kalászos területnek szánt napraforgó és korai érésû kukoricák betakarításának kitolódása miatt, valamint a búzavetõmag-hiány miatt a talaj- elõkészítési munkák és a vetés is késõi lesz, illetve veszélyben forog.
A Hajdú-Bihar megyei agrár-érdekvédelmi szervezetek vezetõi, az Agrárkamara és a Földmûvelésügyi Hivatal vezetõi megbeszélést tartottak arról, hogy milyen intézkedésekkel lehet és kell segíteni a termelõket, hogy az általam is vázolt súlyos károk hatásainak, illetve csökkentésére ezek lehetõség szerinti megelõzésére mód nyíljon. A szeptember 11-én tartott megbeszélésre Csiha András képviselõtársammal együtt engem is meghívtak. Az értekezlet résztvevõi a miniszteri-kormányzati intézkedések megtételére kilenc pontban tettek javaslatot, melyet mint rendkívül fontos és halaszthatatlan ügyet, szeretnék a tisztelt Háznak ismertetni, és egyben felhívni az illetékes kormányzati szerveket, hogy a várható azonnali intézkedések során ezeket vegyék figyelembe. ____________________ 10 ????? (5x) 59
Egy: elemi kár. Hozamérték-számítással alátámasztott elemi károk esetén ne csak kamattámogatást adjon a kormányzat, hanem fix összegû támogatást adjon a kárt szenvedett régiókban, alanyi jogon.
Kettõ: a gázolaj-fogyasztási adó-visszatérítési normatíva 50 százalékos emelését javasoljuk a rendkívüli idõjárás miatt megnövekedett energiaköltségek mérséklésére. Javasoljuk továbbá a jelenlegi rendeletben nem szereplõ terményszállítás után fogyasztásiadó-visszatérítési lehetõség megteremtését. Az MFA- és MEA- és reorganizációs támogatást igénybe vevõ, elemi kárt szenvedett gazdálkodók visszafizetési kötelezettségeinek egy évvel történõ meghosszabbítását javasoljuk.
Javasoljuk az állami tulajdonú földek után fizetendõ haszonbérleti díjak mérséklését az elemi kárral sújtott termelõknek.
A parlament alkossa meg az agrárágazatban jelentkezõ elemi károk mérséklésére szolgáló, az ágazat súlyának megfelelõ agrárkatasztrófa-törvényt.
Hat: a termelõk részérõl elbizonytalanított helyzet van a betakarításra kerülõ kukorica felvásárlásával kapcsolatban. Szükségesnek tartjuk a várható kukoricatermés mennyiségének felbecsülését, a hazai és állattenyésztés szükségletét és egyéb szükségleteket is figyelembe véve, és a különbözet alapján megindítani a felvásárlást, azonnali döntést hozni, esetleg exportról is máris.
Hét: az 1997. évre érvényes támogatási rendszer megalkotásánál kiemelt súllyal kezeljék a gépbeszerzési támogatást, az alacsony mûszaki színvonal emelése érdekében.
Nyolc: a termelési költségek mérséklésére szolgáló támogatások körét szélesítsék, konkrétan például Útalap-hozzájárulás vonatkozásában.
Kilenc: a helyi adókról szóló 1990. évi cégtörvény iparûzési adóra vonatkozó fejezetének módosítását kezdeményezzék, mert az árbevétel mint vetítési alap rendkívül kedvezõtlen az agrárvállalkozók szempontjából. Javasoljuk a nettó árbevételt alkalmazni az adókivetés alapjául.
Végezetül, mint a megyei kisgazdák és szimpatizánsok által a parlamentbe választott képviselõ javaslom, hogy a földmûvelésügyi kormányzat tegyen meg minden lehetséges lépést az elõzõ évben aszálykárral sújtott, de támogatás nélkül maradt, az idén a csapadékkár miatt a tönkremenetel szélére jutott családi és kisgazdaságok termelõképességének fenntartására. Nem pénzbeni juttatásra gondolok, hanem kedvezménnyel támogatott mûtrágya, vetõmag vásárlása részükre. Ellenkezõ esetben a jövõ évben sok-sok hektár termõföld parlagon maradhat, és az önkormányzatok szociális terhei soha nem képzelt módon megnövekednek a hajdú-bihari térségben.
Bízom abban, hogy a kormány minden segítséget megad a termelõknek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)