KISS PÉTER munkaügyi miniszter: Tisztelt Képviselõ Úr! Örülök annak, hogy feltette ezt a kérdést. Éppen most van a Ház napirendjén a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló törvény, amelyik is egyik részrõl a bírságok oldalán, ezen mértékeinek emelésével és egy új bírságfajta bevezetésével, a munkaügyi bírsággal - amelynek a felsõ határa szélsõséges szabálysértés esetén 3 millió forintig is terjedhet -, tehát a bírságolás útján kíván hathatós lépéseket tenni, másrészt pedig a szervezet és az eszközrendszer, valamint a hatáskörök bõvítésével kíván egy új rendet teremteni a munkaügyi ellenõrzés, a szabályszerû foglalkoztatás tekintetében.
Ez a munkaügyi törvénytervezet kiterjed arra is, hogy a munkavállalók, választók érdekképviseleti szerveinek mûködését biztosítsa a munkaadó, illetve ha a szakszervezeti tisztségviselõt, illetve ezen szervezeteket sérti a munkaadó eljárása, akkor a munkaügyi ellenõrzés kiterjedhet ennek vizsgálatára, és eljárhat, bírságolhat, és annak megfelelõ következtetéseket, konzekvenciákat kezdeményezhet. Szélsõséges esetben a foglalkoztatás adott pillanatban való felfüggesztését is elrendelheti. Ezek azok a jogszabályok, ezek azok a jogszabály-módosítások, amelyek az ellenõrzés oldalán járulhatnak hozzá ahhoz, hogy ezeket a szélsõséges eseteket - amelyeket ön is említett - elkerülhessük.
Ami a piszkei ügyet illeti, ott nincs végeredmény ma még, hiszen a bírság mellett rendelkezésére álló másik úton - a bíróság elõtti jogorvoslat útján - eljár a helyi szervezet, és ismeretem szerint elsõ fokon meg is nyerte ezt a pert. Tisztában vagyok azzal, hogy ez egy utólagos eljárás. Ugyanakkor a jog ilyen eszközeinek a sikeres igénybevétele visszatartó erõt jelenthet a munkáltatók egy olyan körében, akik nem európai módon gondolnak Magyarországon foglalkoztatni, akik a munkaügyi szabályozást nem vennék figyelembe. Kérem ezzel fogadja el válaszom. (Taps a kormánypárti padsorokban.)