DR. BOROSS PÉTER (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nyomasztó a két perc. Annyi minden hangzik el a parlamentben, úgy hiszem, amire reagálni két percben azért gyötrelem, mert azt kell eldönteni, hogy mit hagyjunk ki. Én mégis a Gaál Gyula által elmondottak, a Latorcai János által elmondottak és Békesi László által elmondottakhoz szeretnék kapcsolódni, és mindaz ami itt elhangzott, azt a furcsa benyomás keltette bennem, hogy - fõleg - Békesi László képviselõ úr hozzászólása nem fejezõdött be. Elmondott valamit. Elmondta azt, hogyha tartós egyensúlyzavar alakul ki egy gazdaságban, akkor tenni kell valamit annak megszüntetésére. Ez kényszerhelyzet is kétségkívül. Kényszerhelyzet is, azonban általánosan ezt nem lehet indokként felhozni, lévén azt kell eldönteni, hogy mit kell tenni ebben az esetben.
Én most ezt az idõt csak egy kérdés feltételére szeretném felhasználni. Mindazokat, és elsõsorban Békesi László képviselõ úrhoz szólók, aki - nem kétségesen - a Magyar Szocialista Párt hozzászólói között azt a színvonalat képviseli, akivel valóban érdemes, sõt, néha esetleg kitüntetõ vitatkozni. Nem veszi észre, hogy túlhûtötték a gazdaságot? Nem veszi észre, hogy az a szándék, hogy az egyensúly helyreálljon, olyan helyzetet teremtett a '96 elsõ félévi számok tükrében, amelyik a gazdaság jövõje szempontjából rendkívüli veszélyeket rejt? Nem veszi senki észre, hogyha elmarad a négymilliárdos, szerencsétlen energiaértékesítési mozzanat, ha kiesik a közel 100 milliárd körüli vámpótlékbevétel, és a gazdaság ilyen állapotban, ilyen hûtött állapotban marad - mint amilyenben most van -, ennek beláthatatlan következményei lesznek a közeljövõben? Kénytelen vagyok itt abbahagyni. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)