GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Miniszter Urak! A miniszterelnök úr beszédében - negyvenperces beszédében - négy másodpercet foglalkozott mezõgazdasággal, egy mondat erejéig, a mezõgazdaság kikerült a válságágazatok közül.
Az érdekképviseletek és a Független Kisgazdapárt is nem így érzi, hogy a kétévi, áldásos munkájuk alapján a mezõgazdaság a válságágazatok közül kikerült volna. A belsõ élelmiszerfogyasztás folyamatosan csökken, a belföldi keresletet hiába próbálják az exportbevétellel pótolni a mezõgazdasági termelõk, nem megy. Lehet, hogy egy-egy évben ez a kiugró exportárbevétel a mezõgazdaságban - akár a jobb idõjárás, akár bárminek a hatására - egy látszatoptimizmust okoz, de a Magyar Agrárkamarától kezdve az összes érdekképviseleti szervezet - és nemcsak az ellenzéki pártok, megjegyzem, nagyon sok kormánypárthoz közel álló agrárpolitikus is - úgy véli, a válságból egyáltalán nem került ki a mezõgazdaság.
Mik ennek a tünetei? A 72 százalékos kormánytöbbségnek - MSZP-SZDSZ- koalíciónak - a törvénykezésben mindenhol a két év alatt lehetõsége lett volna minden törvényi akadályt elhárítani abból, hogy a mezõgazdaság, a gúzsba kötött - úgymond - mezõgazdaság kilábaljon. Nem ez történt, politikai feszültségeket eredményezõ szövetkezeti törvényvita, az idõnként a termõföldrõl szóló vita és más politikai jellegû feszültséget okozó törvénytervezetek, és közben nagyon kevés idõ maradt a szakmai törvényekre. A két év alatt - valóban el kell mondani - pozitívum, hogy a szakmai törvények: élelmiszertörvény, hegyközségrõl szóló törvény, takarmányozási törvény, több szakmai jellegû törvényt meghozott a parlament. De azok, amelyek a termelõknek a jövedelemtermelõ-képességét - gondolok egy jó agrárpiaci rendtartásról szóló törvényre -, azok, amelyek a termelõknek a jövedelemtermelõ- képességét javították volna, ilyen törvények nem születtek.
Sõt, a dekoncentrált megyei szervezetek - gondolok arra, hogy megyei FM-hivatalok, kárpótlási hivatal, növény-egészségügyi, állat- egészségügyi állomások és a többi - két év óta folyamatos bizonytalanságban élnek. Az agrárközigazgatás hivatalnoki kara lebegtetve van, állandó átszervezés réme fenyegeti õket, tisztelt miniszterelnök úr, és ezért nem tudják olyan hatékonyan - nyilván - elvégezni a munkájukat, mint amire a termelõk várnak.
Egy rossz dolgot el kell mondanom önnek, miniszterelnök úr. Bárhogy akarunk ezzel a struktúrával bekerülni az Európai Unióba, az Európai Unió illetékesei kijelentették, hogy igenis hosszú távon csak a családi magángazdaságok és az önkéntes értékesítõ-beszerzõ szövetkezetekkel mehetünk be az Európai Unióba.
Tehát itt elõbb-utóbb a mostani 15-20 ezer életképes családi magángazdaság helyett - mert véleményem szerint csak ennyi van az országban - itt minimum 200 ezer életképes családi magángazdaságra lenne szükség ahhoz, hogy azt a termelési struktúrát, azt a mezõgazdasági termelést, szervezést el tudjuk érni, amely Nyugat- Európában van, és amelyre áhítozunk. Tehát amikor önök agrárpolitikát folytatnak, nagyon jó lenne, ha ezt tartanák szem elõtt, és az egész törvénykezést, a törvényhozói munkát így irányítanák.
Még annyit - pár mondatot -, körülbelül Magyarországon 400 ezer mezõgazdasági foglalkoztatott van, és körülbelül 1,2 millió ember él részmunkaidõben - vagy kistermelõ -, a családi jövedelemkiegészítéshez okvetlen kell az a pár ezer forint, amelyet havonta, mondjuk, eredményez nekik a mezõgazdasági tevékenység.
Ha ehhez hozzányúlnak önök, még nagyobb társadalmi feszültség keletkezik, hisz azok a jó céllal meghirdetett pályázati felhívások, amelyeket mi is támogattunk, ellenzéki erõk - reorganizációs pályázat, exportnövelõ pályázati felhívásokat -, a gond a következõ volt: pár hónap múlva stopot húztak, tehát pár hónap múlva megszûntek a jelentkezések, egy abszolút bizonytalanság, lebegtetés volt ezeknél a helyzeteknél is, tehát egy bizonytalanság jellemezte ezeket a pályázati felhívásokat. Sajnos nem elég a földet visszaadni - mint ahogy a földbirtokhoz nagyon sok gazdaember hozzájutott -, hanem kommunisták, az önök elõdei ellopták a szerszámokat, egyéb ingóságot is, és bizony kellett volna gondoskodni, hogy a parasztgazdaság hozzájusson megfelelõ termelõeszközökhöz is, gépekhez, ami sajnos, nem sikerült.
(15.40)
Nem véletlenül mi, kisgazdák nagyon gyakran interpellálunk ebben a kérdésben, hogy bizony a fémzárolt vetõmag, a mûtrágya és az agrárolló szétnyílását megszüntetni és gyakorlatilag a termelõknek egy megfelelõ jövedelemtermelést biztosítani. Ez a legnagyobb feladat közösen. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)