DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Azt hiszem, mindenesetre azt kell értékelnünk, hogy ebben a Házban immáron ebben a szomorú ügyben úgy tûnik, egyetértés van, még ha utólag is, és jobb lett volna valóban elõre. Azt hiszem, hogy azok a lépések, amelyek megtehetõk, meg kell tenni a diplomácia síkján, de a saját kárán tanul az is, aki esetleg elmulasztott elõre gondolkodni. Én azt hiszem, hogy a kötelezõ tanulságokat elõre nézve is le kell vonnunk ebbõl az ügybõl. Emlékezzünk vissza, hogy Magyarország a magyar-szlovák alapszerzõdés aláírását követõen hihetetlen gyorsasággal ebben a Házban a ratifikációt áthajtotta. A szlovák oldal egy évig húzta a ratifikációt, és ezáltal a szlovák nacionalista erõknek sikerült olyan feltételeket teremteni a szlovák parlamentben, amelyeknek az ígérete alapján volt hajlandó a ratifikációra, és ennek egyik következménye többek között a Himnusszal kapcsolatos törvényhozási döntés megszületése.
Én elõre gondolkozva arra kérem tisztelettel a magyar kormányt, hogy a jó szándék bizonyítására a következõkben adjon idõt a román kormánynak azzal, hogy Magyarország aláírt egy államközi szerzõdést, ezzel megtett egy olyan lépést, amellyel talán eleget tett bizonyos elvárásoknak, azonban tisztelettel kérjük a Néppárt nevében a kormányt, hogy most mi várjunk a ratifikációval egy elég hosszú ideig, amíg legalább látjuk, hogy van készség a román félben annak teljesítésére, és az aláírást és a szerzõdés ratifikációját követõen nem használja fel a jogi lehetõségeket a kisebbségellenes lépésekre.
Én azt hiszem, most nekünk volna egy esztendõ várni való idõnk, mint ahogy a szlovákoknak volt a magyar-szlovák szerzõdés ratifikációjánál. (Taps a jobb oldalról.)