FILLÓ PÁL (MSZP): Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselõtársaim! A teremben ülõk, kevés képviselõtársam közül bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy az elmúlt év decemberében, amikor vitattuk a foglalkoztatási törvény legutóbbi módosítását, ellenzéki képviselõtársaim közül jó néhányan felvetették azt, hogy a Munkaerõ-piaci Alap létrehozása kapcsán, illetve annak önkormányzati jellegû irányítására képes lesz-e a kormány kidolgozni egy olyan javaslatot, amely valóban az érdekegyeztetõ felekkel együttesen és elfogadható módon rendezi ezt a kérdést.
Éppen ezért nagy örömmel szeretném üdvözölni a javaslatot, hiszen úgy hiszem, hogy a hosszas elõkészítõ munka és a szociális partnerekkel való egyeztetés után végül is sikerült egy olyan javaslatot a tisztelt Ház elé benyújtani, amelyet támogatnak a szociális partnerek is, kivéve azt a néhány kitételt, amelyet miniszter úr is említett, és amelyre majd, azt hiszem, még a következõ hetekben esetleg - az érdekegyeztetés folyamán - vissza lehet térni.
Kedves Képviselõtársaim! Az önkormányzati jellegû irányítás törvényi szabályainak megalkotásán túl kiterjed ez a javaslat a munkanélküliek passzív ellátórendszerének átalakítására is. Itt azt a szemléletbeli módosítást szeretném kiemelni, amely tulajdonképpen hosszú évek óta a fixen meghatározott összeghatár helyett a munkanélküliek ellátását a mindenkori nyugdíjminimumhoz köti, úgy hiszem, hogy hosszú távon ez mûködõképessé és elfogadhatóbbá fogja tenni a munkanélküli-ellátást. Gyakorlatilag a különbségek nem nõhetnek, és miután ez össze van igazítva a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával, az a véleményem, hogy hosszú távon is mûködõképes rendszert fogunk tudni elfogadni, amennyiben a tisztelt Ház megszavazza ezt a módosító javaslatot.
Kedves Képviselõtársaim! Valamennyi terület részletezésére most nem szeretnék kitérni, gondolom, hogy ezt majd megteszik képviselõtársaim az általános vita során. Egy elemét szeretném, de talán a legfontosabb elemét ennek a javaslatnak kiemelni, az önkormányzati jellegû testület mûködésére, és ezzel összefüggésben a megyei munkaügyi tanácsok mûködését szabályzó javaslatokhoz kívánok hozzászólni. A módosítás szerint megszûnik az Országos Munkaerõ-piaci Tanács, és a Munkaerõ-piaci Alap pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos jogosítványokat egy új, tripartit testület, a Munkaerõ-piaci Alap irányító testülete fogja gyakorolni.
A javaslat részletes szabályokat tartalmaz a Munkaerõ-piaci Alap irányító testület megalakítására, tagjainak megbízására, illetõleg a megbízás megszûnésére vonatkozólag. Mûködésének objektivitását kívánja biztosítani a javaslat a tagok összeférhetetlenségének szabályozásával és a helyettesítési lehetõség kizárásával. A Munkaerõ-piaci Alap irányításának változása nem érinti az Alap kincstárhoz történõ kapcsolódását, az továbbra is elkülönített állami pénzalapként mûködik.
Jelentõs érdemi változás viszont az, hogy a munkaügyi miniszter megosztja az alap feletti rendelkezési jogosítványait az alapot irányító tripartit szervvel, a Munkaerõ-piaci Alap irányító testületével, amelyet rövidítve a törvényjavaslat MAT-nak nevez. Ez az új irányító testület dönt majd a foglalkoztatási, rehabilitációs alaprészek felosztási arányáról, a felosztás elveirõl, központi foglalkoztatási, képzési és munkaerõ-piaci programok indításáról, a Munkaerõ-piaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításokról. Javaslatot tesz a Munkaerõ-piaci Alap éves költségvetésére, rendszeresen értékeli az Alap pénzeszközeinek felhasználását, értékeli a munkanélküli-ellátások és a foglalkoztatást elõsegítõ támogatások, valamint a munkaerõ-piaci szervezet ellenõrzése során szerzett tapasztalatokat, és ezek alapján intézkedéseket is kezdeményez. Véleményezi a kormány foglalkoztatási koncepciójának és irányelveinek tervezetét a munkanélküli-ellátásokra, foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokra, a Munkaerõ- piaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, továbbá a munkaügyi miniszter egyedi döntéseit, beszámoltathatja a munkaügyi tanácsokat. Nagy jelentõségû új jogosítványnak tartom, hogy a Munkaerõ-piaci Alap irányító testülete fogadja el a jövõben a Munkaerõ-piaci Alapnak a munkaerõ-piaci helyzet befolyásolását szolgáló hároméves stratégiai programját.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Az alap zavarmentes mûködését - elsõsorban az érintettekre való tekintettel - fontos garantálni. A törvényjavaslat oly módon teszi ezt, hogy amennyiben egyébként a MAT hatáskörébe tartozó, gazdálkodást érintõ, alapvetõ döntéseket a testület az elõírt határidõre nem hozza meg, vagy veszélyezteti a munkanélküli-ellátások kifizetésének biztonságát, úgy az adott kérdésben a munkaügyi miniszter dönthet.
(20.10)
Az új irányítás felállításával együttesen meg kell változtatnunk az eddigi, az Érdekegyeztetõ Tanácsra vonatkozó szabályokat is. A módosítás eredményeként megszûnik az Érdekegyeztetõ Tanácsnak a Munkaerõ-piaci Alap költségvetésével és egyes alaprészekre történõ felosztásával kapcsolatos feladata. A jogszabálytervezetekkel kapcsolatos véleményezési jogköre a jövõben csak a foglalkoztatást érintõ törvénytervezetekre fog kiterjedni. Ugyanakkor az Érdekegyeztetõ Tanács jelentõs szerepet kap a Munkaerõ-piaci Alap irányító testületének megalakításában, valamint az ellenõrzés tekintetében is.
Kedves Képviselõtársaim! A javaslat módosítja a megyei, fõvárosi munkaügyi tanácsok megalakulására, mûködésére vonatkozó szabályokat is. A munkaügyi tanácsok összetételét a Munkaerõ-piaci Alap irányító testületének összetételével összehangolva állapítja meg. Ennek eredményeként a Munkaerõ- piaci Alap pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó kérdések eldöntésében mind az országos, mind pedig a megyei szinten az országos munkaadói, illetve a munkavállalói szövetségek képviselõi vesznek részt. A jelenlegi szabályozáshoz képest változást jelent a tagok számának korlátozása, valamint az, hogy részvételükre a munkaügyi tanács munkájában a jövõben nem automatikusan, hanem jelölés, illetve választás alapján kerül majd sor.
Kedves Képviselõtársaim! A jogszabály a munkaügyi tanács jogosítványait arra figyelemmel módosítja, hogy a Munkaerõ-piaci Alap több alaprészbõl áll, és nem csupán foglalkoztatási, hanem rehabilitációs és a szakképzési alaprészben is elkülöníthetõ a megyei, fõvárosi munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keret. Attól függõen, hogy e pénzügyi keret elkülönítése a Munkaerõ-piaci Alap foglalkoztatási, rehabilitációs vagy szakképzési alaprészén belül történik, a munkaügyi tanácsokat különbözõ jogosítványok illetik majd meg. A szakképzési alaprésszel kapcsolatos jogok tekintetében lehetõséget biztosít a munkaügyi tanácsoknak arra, hogy azokat az általa létrehozott szakképzési bizottság útján gyakorolja.
Kedves Képviselõtársaim! A Munkaerõ-piaci Alap önkormányzati jellegû irányításával nagyobb beleszólási lehetõséget kapnak a társadalmi partnerek, a munkaerõ-piaci folyamatoknak az alap pénzeszközeivel történõ gazdálkodásnak a befolyásolására, valamint arra, hogy nagyobb áttekintésük legyen a munkaerõ- piaci intézményrendszer egészérõl.
Közelebb kerül hát a döntés joga azokhoz, akik a forrásokat megteremtik a mûködéshez. Ezért bízom a javaslat kedvezõ fogadtatásában. Mindezek alapján magam és a szocialista frakció nevében támogatom a javaslatot, és azt képviselõtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)