SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A kormány elsõ kétéves munkájának értékelése a foglalkoztatásról és a munkaügyekrõl a következõ megállapításokkal kezdõdik: "1994-95-ben a hazai munkaerõpiacot a korábbinál lényegesen lassabban, de továbbra is csökkenõ foglalkoztatás, a magas szinten állandósuló munkanélküliség és a növekvõ inaktivitás jellemezte. Az említett alaptendenciák '96-ban is érvényesülni fognak. A foglalkoztatottak száma '95 elejére 3 793 000 fõre csökkent, a munkanélküliség szerény mértékben mérséklõdött. '94 közepén 550 ezer fõt, '96 júniusában pedig 482 ezer fõt tartottak nyilván. A tartósan munka nélkül lévõk aránya folyamatosan emelkedik. A '96 elsõ negyedévi adatok szerint a munkanélküliek 54 százaléka tartozott a tartósan, egy évnél régebben állást keresõk közé. A probléma súlyosságát fokozza az a tapasztalat, hogy a munkanélküliség idõtartamának a növekedésével csökken a munkanélküli státusból való kilépés esélye. Ugyancsak a munkanélküliség akut problémái közé tartozik az ifjúság munkaerõ-piaci helyzete. A fiatalok körében a munkanélküliség szintje csaknem kétszeresen meghaladja az átlagot."
Mármost, ha ez jellemzi fõbb vonalakban a munkaerõ-piaci helyzetet, amivel én teljes mértékben egyetértek, kérdés, hogy a foglalkoztatási törvény jelenlegi módosítása hogyan szolgálja a munkaerõ-piac kedvezõtlen tendenciáinak megállítását, illetve a kedvezõ irányba való elmozdítását? Elõsegíti-e a munkanélküliek nagyobb arányú munkába állását, különös tekintettel a tartós munkanélküliekre? Változtathat-e azon a nagyon kedvezõtlen jelenségen, hogy a pályakezdõk nagy arányban állás nélkül maradnak az iskolai tanulmányuk befejezése után?
A törvénymódosítás kisebb mértékben foglalkozik az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer új támogatási formáival, s a munkanélküli-ellátás biztonságának elõsegítésével és az ellátás mértékével, és elsõsorban a Munkaerõ-piaci Alap önkormányzati jellegû irányítás alá helyezésérõl s a munkaügyi szervezet átalakításáról szól. Az önkormányzati jellegû irányításra vonatkozó javaslat elkészítése az Országgyûlés megrendelésére készült. Ennek tesz eleget a törvényjavaslat. Az önkormányzati jellegû irányítás mûködésérõl, már hallottuk, részletesen szólt Filló képviselõ úr, ezért erre én nem térek ki.
Kiemelném viszont, hogy szerintünk helyeslendõ, hogy a Munkaerõ-piaci Alap irányító testülete, a MAT, valamint a megyei munkaügyi tanácsok döntéseinek objektivitását kívánja biztosítani a tagok összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok megállapítása. Ez nagyon idõszerû volt. Elõfordult ugyanis, hogy egyesek a munkaügyi tanács munkájában aszerint vettek részt, ahogyan az érdekük megkívánta.
Alapvetõen a közigazgatás reformja miatt vált szükségessé a munkaügyi szervezet felépítésének változtatása. Megszûnt az Országos Munkaügyi Központ mint irányítási szint, s ezt a feladatot a Munkaügyi Minisztérium vette át. Ebben azonban meghatározó ok volt az Országos Munkaügyi Központ nem megfelelõ mûködése is, a hozzáértés hiánya, és így az irányítás elégtelensége. Kérdés azonban, hogy a Munkaügyi Minisztérium hogyan tudja majd a közvetlen irányító szerepét betölteni, sikerül-e összehangolni a különbözõ felelõs szakmai vezetõk munkáját az egységes mûködés biztosítása érdekében.
Külön hatósági jogkörrel szerepelnek a javaslatban a munkaügyi központ kirendeltségei, amelyek egyébként a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeit is mûködtetik. Reméljük, ezzel nem kettõzõdik meg a munkavégzés, amennyiben egyes kirendeltségek felkészültség hiányában esetleg nem képesek mindezen feladatoknak megfelelni.
Bõvül a foglalkoztatást elõsegítõ és a munkanélküliséget megelõzõ támogatások köre, a tb- és munkaadói járulékok átvállalása, a munkahely- megõrzés támogatása, az önfoglalkoztatást megvalósítók vagy vállalkozásokhoz kapcsolódók pályázat útján való támogatása. Mindezek elõsegíthetik a munkanélküliek eredményesebb munkavállalását. A feltételek szabályozására azonban csak késõbb kerül sor, mint azt már hallottuk, a miniszteri rendeletben, hatásvizsgálatokról nincs tudomásunk, így azokat jelenleg nem tudjuk megítélni.
Sajnálattal jegyzem meg ezen túlmenõen, hogy ezúttal sem kerülhet sor a részmunkaidõs foglalkoztatás hathatós támogatására, holott ennek kiszélesítése számottevõen csökkenthetné a nõi munkanélküliséget. De ez egy külön kérdéskör, amelyre érdemes lesz a késõbbiekben visszatérni.
A passzív ellátások közül a munkanélküli-járadék ellátási idejének szakaszokra bontása elmarad, ez egyszerûbb, és kiszámíthatóbbá teszik az ügyfelek számára az ellátási formát, összességében pedig nõ a járadék összege az egész folyósítási idõt tekintve. Az alsó határ nyugdíjminimum összegéhez való kötése biztosítja a minimális járulék folyamatos, rendszeres emelését, de a mértékében tudomásom szerint még nincs megegyezés. A tisztánlátás érdekében kérnénk, hogy az ÉT-tárgyalások eredményeirõl kapjunk tájékoztatást.
A törvényjavaslat elkészítése során ismereteim szerint a Munkaügyi Minisztérium igényelte a szakma gyakorlati tapasztalatokon alapuló javaslatait, és azok közül több meg is jelenik a tervezetben. Például a kamatfizetési kötelezettség elõírása a jogalap nélküli támogatások visszakövetelése esetén. De a javaslatok ellenére most sem szabályozza a törvényjavaslat az elévülési idõt, melyet öt évben kívántak meghatározni a szervezetben.
Összességében a pontosítások és a korrekciók végrehajtása egyértelmûvé teheti az eljárásokat, elõsegítheti az egyforma értelmezéseket. Az aktív eszközök bõvülése pedig kedvezõ irányba befolyásolhatja a munkaerõ-piaci folyamatokat. De minél hamarabb szükség lenne a támogatások feltételeinek meghatározására.
Végezetül néhány általánosabb jellegû megállapítás. Szükség lenne felmérni a gazdaságpolitikai és a szociális intézkedések hatását a munkanélküliségre.
(20.40)
Át kellene tekinteni az egész foglalkoztatáspolitikát, a foglalkoztatási folyamatokat, a munkanélküliség átstrukturálódását. A gazdasági és társadalompolitikai hatását, például feketemunka, szociális ellátórendszer, oktatás, ezek kapcsolatát. Ismereteim szerint az Országos Munkaerõ-piaci Tanács igényelte az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatásvizsgálatát, mely jó eligazítást adhatna számunkra is. Szükség lenne Munkaerõ-piaci Alap idõarányos felhasználásáról szóló tájékoztató anyagra is, s a meglévõ szufficit-tervezet hasznosítására. Ezeket a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság, de részben a tisztelt parlament is hasznosítani tudná a törvénykezés során, hogy megalapozottak legyenek az állásfoglalásaink.
Mindezek alapján személyes véleményem szerint a jövõ évben parlamenti vitanap tartására is sor kerülhetne, amikor is megvitathatnánk a munkanélküliség csökkentésére vagy megelõzésére vonatkozó javaslatokat, s a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer mûködésének hatását.
Végezetül pedig - és befejezésképpen - a Szabad Demokraták Szövetségének nevében a jelen törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom a tisztelt Háznak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)