GYÕR SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A foglalkoztatási eszközrendszer úgynevezett aktív, a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokat érintõ szabályai lényegesen az 1991. évi IV. törvény elfogadása óta nem bõvültek. Az elmúlt évben módosult a közhasznú foglalkoztatás támogatása, tekintettel a munkanélküliek jövedelempótló támogatási rendszerének módosítására, egyértelmûvé váltak a foglalkoztatás bõvülését elõsegítõ bértámogatás szabályai. A jelenlegi törvénymódosítás alapján megváltoznak egyes foglalkoztatást elõsegítõ támogatások, elsõsorban a képzési támogatás, és jelentõs új támogatási formákkal bõvül az aktív eszközrendszer. A képzési támogatás szabályainak módosítását a gyakorlati alkalmazás tapasztalatai indokolják. A foglalkoztatási törvény jelenlegi szabályai alapján a képzésben részt vevõ munkanélküli-járadékának, segélyének a folyósítását a munkaügyi központ megszünteti, a képzés idejére a munkanélkülit keresetpótló juttatásban részesíti. A keresetpótló juttatás mértéke magasabb a munkanélküli-járadék összegénél, az elsõ szakaszban folyósított járadék 110 százaléka.
Ez a szabályozás sajnálatos módon arra ösztönzi a munkanélkülieket, hogy a folyósítási idõszak lejártához közeledve kapcsolódjanak be a képzésbe és ezáltal hosszabbítsák meg az ellátási idõszakot. A cél az, hogy a munkanélküliek már a munkanélküliségük elsõ idõszakában, a passzív ellátási idõszak alatt kapcsolódjanak be a képzésbe, a módosítási javaslat ezt kívánja szolgálni oly módon, hogy a járadékfolyósítás ideje alatt képzésbe kapcsolódó munkanélküli részére nem keresetpótló juttatást, hanem a számára megállapított járadékot folyósítják. Ha a járadékfolyósítás ideje a képzés befejezése elõtt lejár, a munkanélküli kérelmére keresetpótló juttatást kell megállapítani. A módosítás alapján a keresetpótló juttatás összege nem az egyes munkanélküli számára megállapított munkanélküli-járadék mértékéhez igazodik, hanem azonos, határozott összegben a munkanélküli-járadék alsó határával megegyezõen kerül megállapításra. A járadékban nem részesülõ munkanélküli képzése esetén a keresetpótló juttatás továbbra is mérlegelési jogkör alapján adható.
A képzési támogatás fentieknek megfelelõ szabályozása a pályakezdõk számára újra lehetõvé tenné a keresetpótló juttatás nyújtását. A pályakezdõk részére megállapítható keresetpótló juttatás összege azonban a munkanélküli-járadék alsó határánál kevesebb, annak 20-40 százaléka lehet, de a munkaügyi központ mérlegelése alapján. A törvénymódosítás tisztábbá, áttekinthetõbbé teszi a képzés támogatásának szabályait, egységes, keresetpótló juttatást biztosító, a képzésben részt vevõ munkanélküliek, pályakezdõk számára, eredményeként hatékonyabbá válik a Munkaerõ-piaci Alap pénzeszközeinek felhasználása. A törvény a jelenleginél fokozottabban kívánja támogatni azokat az elsõsorban munkanélküli személyeket, akik önfoglalkoztatás, vállalkozás, vagy vállalkozásba belépés útján megoldják saját foglalkoztatásukat.
Az új eszköz a foglalkoztatási törvényben szabályozott vállalkozóvá válást elõsegítõ támogatáshoz is kapcsolódva lehetõséget teremt az alakuló vagy a már mûködõ vállalkozások fokozottabb segítésére, a foglalkoztatási feszültségek enyhítése érdekében. Boldog leszek, ha a nemes szándékot jó eredmény követi, és egyre több foglalkoztatott vagy biztos megélhetéssel rendelkezõ vállalkozó lesz az országban. Jelentõs új eszköznek tartom a munkahelymegõrzés támogatását. Ezt a támogatási formát az Országos Foglalkoztatási Alapítvány már a gyakorlatban is mûködtette, és a kedvezõ tapasztalatok alapján indokolt, hogy a megyei munkaügyi tanácsok is élhessenek a korábbiaknál szélesebb körben alkalmazható munkahely-megõrzési támogatásokkal. A korábbi, munkahelyek megõrzését szolgáló részmunkaidõs, valójában csökkentett munkaidõs foglalkoztatási támogatást felváltó új eszköz mûködtetésével a foglalkoztatotti létszám megtartása érdekében az átmeneti likviditási gondokkal küzdõ, de piacképes tevékenységet folytató munkaadók részére, valamint egyes munkavállalói rétegek részmunkaidõs foglalkoztatásának elõsegítéséhez nyújtható támogatás.
Természetesen majd vigyázni kell arra, hogy ismerve az emberi leleményességet, ne ugorjon meg az átmeneti likviditással küzdõ munkaadók száma - de errõl már képviselõtársaim elõttem is beszéltek. A foglalkoztatottak számának növekedését, a munkavállalói létszám bõvítését lényegesen nehezíti többek között az élõmunka magas költsége, a munkabéreket terhelõ járulékok mértéke. Ezért a módosítás önálló támogatási formaként bevezeti a foglalkoztatáshoz kapcsolódó társadalombiztosítási és munkaadói járulék részbeni vagy egészbeni átvállalásának lehetõségét legfeljebb egyévi idõtartamra. Az új támogatások részletes feltételeit a munkaügyi miniszter majd rendeletben fogja meghatározni.
Tisztelt Képviselõtársaim! A beterjesztett törvényjavaslat nagyon tisztességes szándékot mutat a Munkaügyi Minisztérium részérõl. A foglalkoztatást elõsegítõ támogatások körének bõvítésével várhatóan eredményesebben segítheti elõ a meglévõ munkahelyek megõrzése, a munkanélküliek álláshoz juttatása, a foglalkoztatás bõvítése. A szükséges módosítások után javaslom a törvénymódosítás elfogadását.
Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)