JUHÁSZ PÁL, a költségvetési bizottság elõadója: Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! A költségvetési bizottság is egyhangúlag támogatta a hármas törvényjavaslat általános vitára kerülését. De ebben kifejezõdik, hogy a bizottság tagjai egyetértettek azokban a változási irányokban, amelyek a pénzintézeti rendszerben, illetve a pénz- és tõkepiacon anticipálva vannak ezen törvények által.
Három területen azonban kialakult szóváltás, megjegyzések, aggályok, figyelmeztetések. Az egyik ilyen terület, ahol ellentmondó megjegyzések hangzottak el, arra vonatkoznak, hogy hogyan lett a felügyelet függetlensége szabályozva az új csomagban, részben azáltal, hogy megszûnt a felügyelet melletti tanács, részben a felügyelõ leváltásának ezzel meghatározott függési szabályaiban. Mindazok a vélemények is megjelentek, amelyek szerint a tanács megszüntetése növeli a felügyelet és a felügyelõ függetlenségét a napi befolyástól, és ez feltétlenül jó; de az is, hogy a leváltási szabályokban van olyan, amelyik mégiscsak függését jelentheti a felügyelõnek, és fölmerült az is, hogy azért más szempontból esetleg mégiscsak lehet hogy kár, hogyha nincs a felügyelet mellett tanács. Nem akarom végigmondani a kört, csak az irányokat jelezni.
A második kör, ahol eszmecsere volt és aggályok merültek föl, ez a profilbõvülés, az univerzális bankrendszer felé tett lépésekkel kapcsolatban merült föl. Érdekes módon nem úgy, hogy bárki is kifogásolta volna a megtett lépést, hanem csak úgy, hogy kevesellték az univerzalitás irányába tett lépést. Noha a bizottság tagjai általában elfogadták, hogy egyelõre ebben a pillanatban ennyi elegendõ, de megfogalmazódott az az igény - elsõsorban a Bankszövetség jelen lévõ képviselõi részérõl -, hogy törvényes kötelezettséget vállaljon a parlament arra, hogy a teljes univerzalitás felé teendõ további lépéseket mikor és hogyan tesszük meg. Meg kell jegyeznem, hogy ugyanakkor a bizottságban nem jelent meg az értéktõzsdében érdekelt cégek ellenkezõ irányú aggálya, noha - gondolom - az éppen olyan jogos lehet.
A harmadik terület, ahol megjegyzések hangzottak el, mégpedig több párt részérõl, ez arra vonatkozott, hogy a felügyelet miért éppen ennyire van kiterjesztve, amennyire most ki van terjesztve az új törvényben. Nem elsõsorban az volt kifogásolva, hogy miért nem került sor most a Biztosításfelügyelet integrálására is, ez tulajdonképpen érthetõ, hanem másik, a nyugdíjpénztárak felügyeletével kapcsolatos kérdések kerültek elõ.
(10.10)
Ezek a pénztárfelügyelettel kapcsolatos kérdések. Megfogalmazódott az az igény, hogy a pénztárak - elsõsorban nyugdíjpénztárak - szabályozása alakuljon a befektetõ társaságok szabályozásának analogonjaként, egyszerûen azért, hiszen mint pénzfelhasználó, egy nyugdíjpénztár igaziból szintén befektetési társaság, így a felügyelet következõ lépésben legyen kiterjesztve a pénztárak fölé is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)