DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! A jelenlegi törvényi szabályozás változtatását sok lényeges körülmény indokolhatja. Mint ismeretes, számtalan gond, probléma, óriási veszteség, felesleges költség jellemzi e terület eddigi mûködését. Gondoljunk csak a bankkonszolidáció lebonyolításának tapasztalataira, irányítási- ellenõrzési hiányosságaira. Arra tehát, hogy költöttek el mind ez idáig több százmilliárd forintot e terület stabilizációjára való hivatkozással.
Érdemes végiggondolni, igen tisztelt képviselõtársaim, hogy e közel 400 milliárd forintos ráfordításnak volt-e egyáltalán haszna. Az ÁSZ-jelentésbõl tudjuk, hogy a bankokat e tranzakció keretében nemcsak kétes kinnlévõségeitõl szabadították meg, hanem veszteségeket is elszámoltak ezzel kapcsolatban. Itt utalunk arra az aggályunkra, amelyet eddig a Nemzeti Banknál kezelt 2023 milliárd forint nem kamatozó tételnek kamatozó tétellé történõ, a költségvetéshez való átvitelével kapcsolatos aggályaink, amelyekrõl korábban már részletesen szóltunk, de itt érdemes rá visszautalni.
Hadd hivatkozzunk arra, hogy nem ellenõrizték eddig megfelelõen a pénzek felhasználását, és a konstrukció kidolgozása sem volt megfelelõ. Azóta is folytatódik a kétes kinnlévõségek felhasználása, újabb konszolidációkra kerül sor. Olyan szabályozásra van tehát szükség - a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint -, melyek legalább a jövõre nézve mérséklik a gazdasági anomáliákat, szakszerûtlenségeket és visszaéléseket. A törvényi változtatásnak is ezt a célt kell szolgálnia. Egyes bankok súlyos mûködési zavarai bankcsõdökhöz vezettek. Az okok a rossz gazdálkodás, a szabályok be nem tartása - sõt, az esetek egy részében azok durva megsértése -, ésszerûtlen kockázatvállalás. Ennek során a befektetõk pénze részben elveszett, illetõleg veszélybe került, amit csak állami pótlással sikerült elhárítani.
Néhány példa, és ebbõl látni fogják, igen tisztelt képviselõtársaim, hogy milyen bajok voltak a pénzügy területén. Az Ingatlanbankra utalok, a Szil és Vidéke Takarékszövetkezetre, Gávavencsellõ Takarékszövetkezetre, az Ybl Bankra, az Állami Vállalkozói Bankra, Vállalkozói Takarékszövetkezetre, az Iparbankra, a Konzumbankra, a Dunabankra; és hogy felidézzem az önök emlékezetében, az állami megsegítés mértéke a Dunabank esetében 4,3 milliárd forintot tett ki. Ezek mind igazolják a felsorolást érintõ bankokat illetõen, hogy milyen összegek folytak itt el. De hadd utaljak arra, hogy az Innofinance Bank, a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet vagy akár az Agrobank ügyletei kapcsán is milyen állami pénzeszközök kerültek felhasználásra.
(10.30)
Hiszen az utóbbi indult egy 6 milliárd forintos állami csomaggal, majd ezt követte egy újabb 9 milliárd forintos juttatás, amely az Agrobank, Mezõbank házasságkötése alkalmából került a nevezett pénzintézetekhez. Megjegyzendõ, hogy az Iparbank és a Dunabank stabilizációja az elmúlt évben is folytatódott, hiába hivatkoztam, ugye, az elõbb a 4,6 milliárd forintos csomag odaadására.
(Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes,
az Országgyûlés alelnöke foglalja el.)
Fontos azonban, ezen bankok csendes felszámolásba mentek át. Ezek a bankcsõdök az ellenõrzés és a káros folyamatok megakasztási mechanizmusának hiányát mutatják. További igen lényeges körülménynek ítéli meg a Független Kisgazdapárt azt a tényt, hogy a szabályozás változtatását a jövedelmek és a teljesítmények összhangba hozásának is indokolnia kellene. Az állami bankoknál fizetett bérek és juttatások elszakadtak az ország helyzetétõl, és elszakadtak a teljesítménytõl is.
Az igazgatótanácsi és felügyelõbizottsági tagság pozícióit és jövedelmeit felelõsség nélkül bocsátották az érintettek rendelkezésére. Csillagászati összegû juttatásokról van itt szó. Itt utalhatnék akár az Agrobankra, akár az egyéb, csõdbe jutott bankokra, hogy az igazgatótanácsok és a felügyelõbizottságok úgy mûködtek, hogy soha semmiféle felelõsséget nem kellett vállalniuk a hatalmas állami pénzeszközök elfolyása kapcsán, holott õk ezért kiemelten magas juttatásban részesültek.
Az Állami Bankfelügyelet is a szerint a hamis logika szerint mûködik, hogy a magas jövedelmek automatikusan jó munkát eredményeznek. A Független Kisgazdapárt interpellációiban többször szóvá tette az itteni jövedelmeket, luxus személygépkocsikat, annál is inkább, mivel például az eddig a magyar államnak 16 milliárd forintjába került Agrobank-botrány egyik szereplõje az Állami Bankfelügyelet volt, márpedig az Állami Bankfelügyeletnél 1995-ben több jutalmat fizettek ki, mint bért.
Ez egy olyan indokolatlan többletjuttatás, amely semmilyen vonatkozásban nem hozható szinkronba nevezett pénzintézetek teljesítményével, hiszen az Állami Bankfelügyelet képtelen volt kézben tartani az eseményeket, pedig jogszabályi elõírás folytán is ez lett volna a feladata.
Külön megérne egy misét, hogy miként lehetett olyan szerzõdést kötni, hogy a 16 milliárd forintos hiányt produkáló Agrobank egyik banki vezetõje végül is 40 millió forint végkielégítést kapjon. És még mondja valaki, ugye, ezek után azt, hogy az MSZP nem szociálisan érzékeny kormány? Amikor szociálisan milyen érzékenyen juttatott 40 millió forintot az érintett személynek.
A bankfelügyelet még több jövedelmet akar. Ez a most beterjesztett törvénymódosításnak az alapja. A korábbi változatban a köztisztviselõi törvény alól akartak felmentést kapni. Most pedig a köztisztviselõi törvény lehetõségeit tágítják ki a számukra.
További fontos elemnek tartja a Független Kisgazdapárt a változtatás indokoltsága vonatkozásában, hogy az ügyfelek kiszolgáltatottsága is egyenesen igényli a jelenlegi helyzeten való változtatást. Ebben a körben különösen szembeötlõek, hogy a bankcsõdök, botrányok, értékpapírügyek kapcsán milyen helyzetbe kerültek az ügyfelek.
Az állampapírokon kívül megszûnt a befektetés állami garanciája. Egy nagyon lényeges elemnek tartja a Kisgazdapárt. Az ehelyett bevezetett betétbiztosítás csak névre szóló betétekre vonatkozik, és bankonként csak egymillió forintra. Az összeg az infláció ellenére évek óta változatlan, ami a befektetõ kockázatának növekedését jelenti, márpedig minden jogállami követelményrendszerrel összeegyeztethetetlen, hogy ne a bankok kockázatvállalása, hanem a betétesek kockázatvállalása növekedjék egyoldalúan. A nem névre szóló befektetésekre nincs garancia. A befektetési kedvezményeket az ügyfelek nem mindig vehetik igénybe, és - itt külön felhívjuk arra a figyelmet, hogy vélt szabálytalanságok esetében - nem is ismerünk olyan esetet, ahol az APEH ne az ügyfelek kárára döntött volna, ami a pénzügyi vonalon lévõ anomáliákat még inkább szembeötlõvé teszi.
A Független Kisgazdapárt további tényként kíván hivatkozni arra a körülményre, hogy a pénzintézetek, értékpapírügyletek területén nagyon jelentõs javításra szorulna a szolgáltatások színvonala. Ez is feltétlenül a változtatás indokoltsága mellett szóló tényezõ. Itt arra utalnánk, hogy ez is része az ügyfelek kiszolgáltatottságának. A jogi szabályok változtatását az alacsony szolgáltatási színvonal javítása is szükségessé teheti. Ma ugyanis hosszadalmas az ügyfelek várakoztatása, hiányos a tájékoztatásuk, a sokszor hibás ügyvitel is az ügyfelek kárára ténykedik.
A megtévesztõ reklámra is felhívja a Független Kisgazdapárt a figyelmet. A pénzhelyettesítõ technikák alacsony elterjedtsége ugyancsak akadálya a modern banki szféra kialakításának. Igen lényegesnek tartjuk utalni arra, hogy Budapest - földrajzi adottságai révén - regionális pénzügyi központtá volna fejleszthetõ.
A Független Kisgazdapárt ezzel kapcsolatos gondolatait a kormány és a fõpolgármester is korábban magáévá tette, a célt kisajátította, csak a feltételekrõl feledkezett meg. A szabályozásnak is elõ kellene mozdítania az ilyen irányú fejlõdést.
További utalásunk a különbözõ pénzintézetek tevékenységi körével kapcsolatos. Ugyanis az sokszor túl széles, ami az eredeti profil háttérbe szorítását eredményezi. Hadd hivatkozzam arra, hogy egyes bankok ma már nem is annyira pénzügyi tevékenységet folytatnak, mint ingatlanügyekbe bonyolódnak. Lásd a miniszterelnök úr ingatlanügye, vagy hivatkozhatnék a médiaügyekre, újságok vásárlására, a televízió területén való megjelenésükre és egyéb vásárlásokra, amelyek nem a banki profilba tartoznak, hanem a politika körébe.
Aktív ellenõrzõ szerv kell a pénzügyek területén, amely a szektor hivatalos határain kívül is vizsgálódik. Felfogja a jelzéseket, és külön felkérés nélkül is lép. Ezt a Független Kisgazdapárt feltétlenül megvalósítandónak tartja. Hadd hivatkozzam például a közelmúltbeli ügyre. Ennek az igényünknek a megfogalmazása kapcsán, amikor is a Nemzetbiztonsági Hivatal ezredese a munkahelyén háborítatlanul üzemeltethetett egy bankot. Szerzõdéseket gyárthatott úgy, hogy errõl sok százan tudtak, mégis zavartalanul ûzhette ezt a tevékenységét.
(10.40)
Hogy milyen baj van a bankok, a pénzügyek területén, igazolja, hogy az idegenforgalmi bevétel 5 milliárd USA-dollár, a hivatalos beváltás pedig csak 2 milliárd USA-dollár, miközben a deviza hiánya részben indokolja a kormány különbözõ, kellemetlen lépéseit.
Hadd utaljak arra, hogy Magyarországot a pénzmosás egyik központjának is tartják, de a rossz hírünk cáfolata érdekében mi alig teszünk valamit. A szükséges változtatásokat a három testbõl álló elõterjesztés alig szolgálja, ugyanis központi gondolata egy új "vízfej" létrehozása a bank és értékfelügyelet összevonásával, csillagászati összegû jövedelmek biztosításával. Ugyanakkor a kötelezettségek, a feladatok és az ütõképesség tekintetében a fizetésekhez hasonló igényességet nem észlelünk.
Ezért tehát mi az elõterjesztést szükségesnek és fontosnak ítéljük meg, de - amint az általam végül is 8 csoportba foglalt kifogásaink igazolják - számos helyen kell tovább módosítani a három testbõl álló törvényt ahhoz, hogy az a Független Kisgazdapárt számára - és ezen keresztül természetesen az ország számára is - elfogadható legyen. Köszönöm a türelmüket.