HIDASI REZSÕ (MSZP): Köszönöm a szót, elnöknõ. Szeretném a felvetésben elmondani Mádi képviselõtársamnak és Raskó úrnak is, hogy Magyarországon kívül valamennyi volt szocialista ország bankrendszere univerzális. Tehát ezt a nagy sietséget ha önök nem értik, akkor nem tudom, hogy... Románia, Bulgária, Csehország, Lengyelország már ezt megtette, ott nem jelent problémát, tehát önök, különösen a Magyar Demokrata Fórumnál felvetõdött a nemzeti érdekek védelme, tehát nyilván a nemzeti érdekek védelme érdekében a magyar bankrendszert is versenyképessé kell tenni, hasonló méretekben, mint a külföldi bankrendszert. Éppen azért, hogy a magyar bankrendszer, a magyar pénz- és tõkepiac ne kerüljön versenyhátrányba a külföldi pénz- és tõkepiaccal szemben.
A Tõzsdetanáccsal kapcsolatban egyetértek azzal, hogy megfelelõ arányt kell kialakítani a bel- és a kültagok között. Jelen pillanatban a Tõzsdetanács belterjes. Azért azt mondjuk meg õszintén, a belterjesség melegágya a bennfentességnek, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egy külsõ tag nem érthet pénz- és tõkedologhoz. Gondolom, független szakemberek lesznek delegálva.
Én ebben a dologban nem érzek sietséget egyáltalán, sõt el vagyunk késve az univerzalitás tekintetében. Ezek az európai direktívák, különösen a második bankirányelv ezt irányozta elõ, és minden olyan ország, amelyik az Európai Unióba kíván csatlakozni, ezeket a direktívákat alkalmaznia kell. Ezek elsõ lépései annak, hogy benn legyenek, megfelelõ szabályi háttere legyen.
Én nem tudok egyetérteni azzal a Raskó-felvetéssel, ami azt mondja, hogy túl szigorúak a napi szabályozási elvek. Enyhének tartom. Tudnék egy pár példát mondani, a Barings-esetet, mondhatnám a német Metallgesellschaft esetét, amelyek olyan veszélyes piaci mûveleteket végeztek, amelyeknek a rendbetételéhez 150 nemzetközi cég volt szükséges és 2 milliárd dollár. A magyar pénz- és tõkepiac ezt nem tudja elviselni. Éppen ezért nagyon is fontosak a szigorú szabályozások. Köszönöm a figyelmet.