DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Képviselõ Úr! Elöljáróban szeretném a képviselõ úr kérdését megköszönni, mert azt hiszem, a félreértések tisztázására ad alkalmat. Mi nem szeretnénk, ha hosszú távon és mélyen beülne tisztelt képviselõtársaim tudatába és fülébe. Az erdõk védelmének nemzeti stratégiáját illetõen, összhangban pontosan az európai integrációs kérdõívekre adott válaszokkal tájékoztatom önöket arról, hogy Magyarország erdõként nyilvántartott területe van l millió 713 ezer hektár, ami gyakorlatilag 18,4 százalékos erdõsültségnek felel meg. Ez egyébként azt is jelenti, hogy Magyarország közepesen erdõsült országnak jellemezhetõ, és mondhatjuk azt is, hogy a meglévõ erdõknek ma mindössze a fele mondható természetszerûnek. Sajnos, jellemzi a faállományunkat az is, hogy 25 százaléka közepesen vagy erõsen károsodott, pontosan ezért a célkitûzésünk az erdõsültségnek a 25 százalékra történõ növelése arról az általam említett 18,4 százalékról. Egyébként a kormány már 1991-ben döntött a 3224/91. számú kormányhatározatával egy tízéves erdõtelepítési program megvalósításáról. A 25 százalékos erdõsültség elérésével körülbelül 600 ezer hektár új telepítésre van szükség, ami évi átlagban reálisan 10-15 ezer hektár erdõtelepítés tervezését és tervezhetõségét jelenti. Ezzel következésképpen azt is mondhatjuk, hogy körülbelül 40-60 évre van szükség e célkitûzés teljesítéséhez. Félreértés ebben a vonatkozásban az EU-kérdõívekre adott válaszok nem véglegesített magyar nyelvû adatában szereplõ hibás évelírás volt, de hozzáteszem a tisztelt képviselõ úrnak, ennek kijavítása megtörtént, és az angol nyelven leadott válaszunkban már egységes: a 25 százalékos hazai erdõsültség elérésének célja történt, évszám megjelölés nélkül.
Az új erdõk telepítése olyan termelõhelyeken valósítható meg, amelyek mezõgazdasági mûvelése gazdaságosan nem hasznosítható, tehát azokon a területeken, ahol a legcélszerûbb hasznosítást maga az erdõsítés jelentheti. A program megvalósítását segíti az FM Erdészeti Hivatala által készített projekt is, amelyet 1996. májusában nyújtottak be Brüsszelben az EU illetékes fõbiztosságához. Az erdõtelepítési program koordinálása, valamint a különbözõ érdekek összehangolása természetesen a kormánynak a feladata. A közelmúltban a KTM-rendelet megjelent a Magyar Közlönyben is, amely - természetesen a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényi szabályozással összhangban - kizárólag a szövetkezeti területeket érintõ felvásárlásra ad felhatalmazást. Ezek a területek soha sem voltak állami tulajdonban, tehát nem egy visszaállításról van szó. 1996-ban mintegy 25 ezer hektár, amelybõl mindössze 3700 hektár az erdõ, tehát ennyit érint.
Téves azon információ is, amely szerint visszakerülnek állami tulajdonba. Ugyanis az Alkotmánybíróság vonatkozó határozata szerint állami tulajdonba kell venni, tehát kógens ez a szabályozás. S hangsúlyozom újra, hogy sohasem voltak állami tulajdonban.
Nincs tudomásunk arról, hogy állami erdõ privatizálása vagy annak elõkészítése folyna. Az erdõk védelmének nemzeti stratégiájában szerepel, hogy az összes erdõterületnek legalább 50 százalékát képezõ állami erdõ a nemzeti kincstár vagyonának részét képezi és ezekben a fenntartható vagyonkezelés elvei állnak elõtérben. A természetvédelmi erdõgazdálkodás módszereinek alkalmazása azonban nem jelenti azt, hogy az erdõk a környezeti és a jóléti hasznukon túl nem termelnek piacon értékesíthetõ faanyagot, sõt javulhat ennek minõsége is. Az új erdõtelepítések keretében ugyanakkor olyan ültetvényszerû faállomány létrehozása indokolt, amelynek szinte kizárólagos célja a faanyagtermelés, és ezzel biztosíthatjuk õshonos fafajú és még természethez közelebb álló erdeink hatékonyabb megóvását.
Ezzel összefüggésben képviselõ úr is említette a megalkotott természetvédelmi törvényt és a hozzá kapcsolódó törvényeket, ennek értelmében védett természeti területen lévõ erdõkben véghasználati fakitermelést csak a biológiai vágásérettséghez közeli, és itt hangsúlyozom: közeli idõpontban végezhetõ. (Az elnök pohara megkocogtatásával figyelmeztet a felszólalási idõ leteltére.) A törvény szóban forgó elõírásai, azt hiszem, összhangban vannak ezzel.
(15.10)
Megköszönöm még egyszer a képviselõ úr felhívását, és kérem, hogy fogadja el a válaszomat. (Taps.)