GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Legfõbb Ügyész Úr! Az 1993. évi XC. számú törvényt, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bûncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szól, az Országgyûlés három éve csaknem egyhangúlag fogadta el, az Alkotmánybíróság határozatának megfelelõ tartalommal, törvényerõre emelve.
A törvényt azonban mégsem hajtják végre. A jogalkotásról szóló törvény 28. §-a az Igazságügyi Minisztériumot arra kötelezi, hogy a törvény tervezetét véleményezésre meg kell küldenie a legfõbb ügyésznek. Továbbá, ha az a bíróságok hatáskörét érinti, a Legfelsõbb Bíróság elnökének is. Az ügyészségrõl szóló törvény is feljogosítja arra, hogy a kormánynál a törvény tervezetére - törvényességi szempontból - elõzetesen észrevételt tesz.
Az ügyészségrõl szóló törvény feljogosítja továbbá a legfõbb ügyész urat, hogy részt vegyen az Országgyûlés ülésein, mint ahogy meg is történik. Így hivatalból tudomást szerezhetett három éve is arról, hogy az Országgyûlés nagyarányú szavazattöbbséggel megalkotta az igazságtételi törvényt. Bár az Alkotmánybíróságról szóló törvényt a legfõbb ügyész nem szerepelteti azok között, akik elõzetes normakontrollt kérhetnek az Alkotmánybíróságtól, annak nem lehetett akadálya, hogy ön alkotmányossági aggályairól tájékoztassa az indítványozásra jogosultakat, például a köztársasági elnököt vagy a miniszterelnököt.
Az ügyészségi törvény szerint a legfõbb ügyész jogosult részt venni az Alkotmánybíróság teljes ülésén. Az ülésen kifejthetõ tevékenységét a törvény nem részletezi. Feltehetõen nem volt tilos számára - az ön számára - a szóban forgó üggyel kapcsolatos álláspontját kifejteni, arra alkalmas módon és formában az Alkotmánybíróság tudomására hozni, figyelmébe ajánlani.
Az alkotmánybírósági törvény 1. §/B pontja, valamint a 21. § (2) bekezdés alapján a törvény, azaz az igazságtételi törvény alkotmányellenességének vizsgálatát ön, a legfõbb ügyész indítványozhatta volna akkor.
Kérdezem tehát a legfõbb ügyész úrtól: miért nem tette meg ezt akkor?
Második: az Alkotmánybíróság teljes ülésén még határozat meghozatala elõtt élt-e az ügyészségi törvényben foglalt lehetõséggel? Ha igen, milyen keretben és tartalommal? Ha nem, miért nem élt?
Harmadszor: a törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályairól tájékoztatta-e az indítványozásra jogosítottak közül például a köztársasági elnök urat? Ha igen, milyen véleményt nyilvánított?
Negyedszer, utoljára: az Igazságügyi Minisztérium megküldte-e a törvény tervezetét véleményezésre a legfõbb ügyésznek? Ha igen, a legfõbb ügyész élt-e az érdemi észrevételezés, illetve alaki kifogásolás jogával? Ha igen, ezek mit tartalmaztak?
Még a maradék pár másodpercben: azért aktuális, tisztelt legfõbb ügyész úr, ez az interpelláció, mert a 40. évfordulóját ünnepeljük, és halottak (sic!) és özvegyek (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi, hogy lejárt a felszólalás ideje.) várják legfõbb ügyész úrtól is a választ. Köszönöm. (Taps az FKGP padsoraiból.)