TÓTH PÁL, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elõadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! A bizottságunk ezt, az elõttünk fekvõ határozati javaslatot szeptember 18-án igen alaposan megtárgyalta, és noha egy viszonylag rövid - három pontból álló - elõterjesztésrõl volt szó, mégis igen sok, relatíve sok módosító indítvány érkezett be. Ezeknek a módosító indítványoknak - tizenegy pontosan - egy része olyan jellegû volt, amely lényegébõl forgatta volna ki az elõterjesztést. Ezért úgy gondolom, hogy egy kicsikét talán részletesebben kellene indokolni a bizottság véleményét ezekkel a módosító indítványokkal kapcsolatban.
Kezdeném: elõször is az ajánlás 1. pontjában Torgyán József a határozati javaslat címének megváltoztatását javasolta oly módon, hogy elhagyná a "27. cikk 2. pontjának" kitételt. Tehát pontosan azt, amirõl a határozati javaslat szól. Az emberi jogi bizottság a képviselõ úr indítványát nem támogatta, mégpedig azért nem támogatta, mert az indoklásban felsorolt 5. cikkben foglaltak külön-külön, de együttesen sem tekinthetõk relevánsnak a napirendben szereplõ kérdés vonatkozásában. Továbbá a képviselõ úr által hivatkozott 5. cikk olyan rendelkezéseket tartalmaz, mármint a békeszerzõdés 5. cikke, amelyek sajnos Magyarország számára nem mindig kielégítõ módon ugyan, de lezártnak tekinthetõk.
Az ajánlás 2. pontjában Sepsey Tamás az ajánlás preambulumának módosítását javasolta oly módon, hogy a "nem tett eleget" kitétel, illetve megfogalmazás helyett a "részben tett eleget" megfogalmazást javasolja. Ezzel kapcsolatban a bizottság többsége a következõket vetette fel ellenérvként.
Nem támogatta ezt a javaslatot. Azért nem támogatta, mert az Alkotmánybíróság e tárgyban hozott határozatában egyértelmûen fogalmazott. Nevezetesen azt mondta ki, hogy: Magyarország ebbeli kötelezettségének nem tett eleget. A bizottság többsége tehát úgy ítélte meg, hogy ennek a megfogalmazásnak az értelmezése nem az Országgyûlés dolga, feladata. Ha ezt valaki értelmezi, az csak maga az Alkotmánybíróság lehet. A testület egyébként - tehát az Alkotmánybíróság - elég alaposan körbejárta azt a kérdést is, hogy korábban több jogszabály valóban érintette a zsidóságot. Ezek azonban az állam szabad akaratától függõ ex grácia jellegûek és személyi jellegûek voltak. Itt azonban egy nemzetközi kötelezettség teljesítésérõl és kifejezetten közösségi jellegû kárpótlásról van szó.
Az ajánlás 3. pontjában Sepsey Tamás képviselõ úr szövegmódosító, pontosító javaslattal élt. Indokolt az alany megnevezése, amit a bizottság is és az elõterjesztõ is támogatott.
Az ajánlás 4. pontjában Torgyán József a határozati javaslat 1-3. pontjában új, szintén 3 pontból álló rendelkezést javasol. Teljesen mást. A bizottságunk nem támogatta a képviselõ úr indítványát. A bizottság a képviselõ úr által javasolt új 1. ponttal kapcsolatban az Alkotmánybíróság 1993-ban meghozott 16. számú határozatában foglaltakat tekintette mérvadónak. Azaz a kormány elõterjesztése arra az esetre vonatkozik, amelyben nem volt teljesítés, még részleges sem. Következésképpen ez a módosító javaslat olyasmit kér, vagyis tehát az eddigi összes teljesítés felmérését, ami egész egyszerûen nem létezik. A bizottság többsége a fentieken túl úgy ítélte meg ezt az indítványt, elfogadás esetén, hogy az a 27/2. - a békeszerzõdésrõl van szó - pont teljesítésének tulajdonképpen további elodázását jelentené csupán.
Az ajánlás 5. pontjában Sepsey Tamás és Szabó Iván képviselõ urak a határozati javaslat 1. pontjának elhagyását javasolták. Itt a bizottság úgy döntött, hogy ezt a pontot a 6. ponttal együtt tárgyalja meg. A bizottság ezt a javaslatot sem támogatta. Ez a két javaslat ugyanis lényegétõl fosztaná meg az elõterjesztést. Márpedig a bizottság tagjainak többsége egyetértett azzal a kormányzati szándékkal, amelyet a határozati javaslat tükröz. Egyébiránt pedig az 1. pont elhagyása esetén nem világos a 2. pont sem. Itt, ennél a pontnál merült fel a határidõ kérdése. Vagyis tehát, hogy tartható-e a határozati javaslatban rögzített határidõ. Itt a bizottság szerint egy vita után indokoltnak látszott és indokolt egy a határidõt módosító indítvány benyújtása, amelyik a legjobb tudomásom szerint benyújtásra is került azóta.
Az ajánlás 7. pontjában Tímár György képviselõ úr a határozati javaslat 2. pontjának módosítását javasolta. Itt az "érintett szervezetek" megjelölés helyett pontosabb és egyértelmûbb definíciót javasolt. A bizottságunk álláspontja az volt, hogy ez a javaslat érdemi kérdést vet fel. És bár nem kapta meg az egyharmadot sem, de az az álláspont alakult ki, hogy ehhez az indítványhoz egy kapcsolódó módosító indítvány az elõterjesztõvel történõ konzultációt követõen esetleg támogatható. Úgy tudom, hogy ez a kapcsolódó is perfektuálódott.
(18.00)
Az ajánlás 8. pontjában Szabó Iván képviselõ úr a javaslat 2. pontjának olyan értelmû módosítását javasolja, amely a közalapítványnak juttatandó vagyonokért jellegére zárójelben tett utalásokat hagyná el. A javaslat megkapta az egyharmadot. A bizottság többségének álláspontja azonban egyértelmû volt: a vagyonjuttatáshoz és vagyonjuttatás formáihoz a konkrét megállapodásoktól függõen esetleg több törvény, illetõleg törvényhozás szükséges. Következésképpen nem nélkülözhetõ az Országgyûlés elõzetes egyetértése abban, hogy éppen a vagyoni kör tekintetében az egyetértésen túl tárgyalási felhatalmazást is adjon. Az egy más kérdés, ha a tisztelt Ház nem ért egyet a határozati javaslatban szereplõ vagyoni kör tételeivel, amelyeknek az elhagyását ugye a képviselõ úr indítványában javasolta, akkor ezt szûkítheti, tágíthatja, de a kormánynak tudnia kell, hogy milyen körben tárgyalhat és köthet megállapodást. Annál is inkább, mert hiszen a megállapodás nyomán a tisztelt Ház elé kerül ismét minden törvényi szintet igénylõ kötelezettségteljesítés.
Az ajánlás 9. pontjában Szabó Iván képviselõ úr szövegpontosító módosítással élt, amit a bizottság és az elõterjesztõ is egyhangúan támogatott.
Az ajánlás 10. pontjában Sepsey képviselõ úr oly módon módosítaná a 3. pontot, hogy a kormány az alapítói vagyonjuttatáshoz szükséges törvényjavaslatok helyett törvényjavaslatot, tehát egy törvényt hozzon a Házhoz. Legalábbis az ajánlásból, a módosításból ez derül ki.
A bizottság azért vetette el ezt a módosító indítványt, abból a megfontolásból kiindulva, hogy ma még nem lehet igazán pontosan tudni azt, hogy egy vagy több törvény módosítása szükséges a törvényi szintet igénylõ kötelezettségek teljesítéséhez.
Végül és befejezésképpen: az ajánlás 11. pontjában Szabó Iván képviselõ úr arra vonatkozóan tett javaslatot, hogy a kormány a közalapítvány alapító okiratát is terjessze a Ház elé. Ezt a 3. pontba építené be. A javaslat az egyharmadot sem kapta meg, tekintettel arra, hogy a közalapítványt a kormány hozza létre az Országgyûlés felhatalmazása alapján. Ezért a kormánynak nincs olyan kötelezettsége, hogy a közalapítvány alapító okiratát a parlament elé hozza jóváhagyás végett. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.)