DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselõtársaim! Amint az ismeretes, a párizsi békeszerzõdés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyûlési határozati javaslat 1. pontja tartalmazza azt, miszerint az Országgyûlés egyetért a kormány azon szándékával, hogy a rendezés érdekében közalapítványt hozzon létre. Úgy gondolom, hogy akkor, amikor a közalapítvány létrehozásáról az Országgyûlés dönt, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a párizsi békeszerzõdés 1947. február 10-én lépett hatályba, és a párizsi békeszerzõdés 27. cikkelyének (2) bekezdése egyéves teljesítési határidõt írt elõ.
Éppen ezért a Független Kisgazdapárt kifogásolja, hogy az elõterjesztés nem foglalkozik az elévülés kérdésével, hiszen az egyéves teljesítési határidõ kétségkívül a párizsi békeszerzõdés szóban forgó rendelkezésének része. Ha pedig a párizsi békeszerzõdés egyéb rendelkezéseit vesszük figyelembe, tehát akár a VI. mellékletet, akkor itt találhatunk egy olyan rendelkezést - igaz, hogy nem konkrétan ilyen esetre vonatkozik a párizsi békeszerzõdésnek ez a rendelkezése sem, hiszen a párizsi békeszerzõdés igazán nem erre a vitára hozatott, de mégiscsak az elévülés kérdéskörét illetõen -, lehet találni benne olyan rendelkezéseket, amelyek a VI. számú mellékletben a végsõ rendezési határidõként 1948. december 31. napját jelöli meg. A kormány pedig felhatalmazza egyes külállamokkal a békeszerzõdésben említett kérdések szabályozása céljából való megállapodást, de ezeket a megállapodásokat 1948. december 31-ig meg kellett volna kötni, és minden megelõzõ évnegyedben kibocsátott rendeleteket pedig a nemzetgyûléssel kellett volna jóváhagyatni.
Kétségtelen, hogy a párizsi békeszerzõdésnek e rendelkezése sem lett betartva, mint ahogy egyéb rendelkezései sem. Abból kiindulva, amit igen tisztelt Tóth Pál MSZP-s képviselõ úr mondott, nevezetesen, hogy õk úgy ítélték meg, hogy minden e kérdésben felvetett vita tulajdonképpen feleslegesen elodázná a kérdés rendezését, hadd legyen szabad felhívom a figyelmét igen tisztelt képviselõtársamnak, Tóth Pálnak, hogy 49 éve és 7 hónapja kellett volna rendezni ezeket a kérdéseket.
A Független Kisgazdapárt ilyen körülmények között joggal veti föl az elévülés kérdését, hogy vajon az elévülés most a polgári törvénykönyv - amely 1960. május 2-án lépett hatályba - rendelkezései szerint lesz-e irányadó, ahol is 5 év volt az általános elévülési idõ, vagy ebben az esetben mi az elévülési idõ? Gondolhatunk-e arra, hogy 50 év alatt elévül, vagy amint egy korábbi kétperces felszólalásomban jeleztem, csak 500 év múlva jöhet szóba az elévülés kérdése, vagy még akkor sem? Tehát erre valamit az igen tisztelt elõterjesztõnek mondania kellett volna.
Kétségkívül az Alkotmánybíróság is foglalkozott e kérdésekkel, akár az elévülés kérdésével is. Az Alkotmánybíróság is azonban 1993. december 31. napjáig adott határidõt. Ez is lényegesen eltelt már. Ebben a relációban vizsgálva ezt a tulajdonképpen semmitmondó szöveget, mindenekelõtt szembe ötlik az, hogy a közalapítvány létrehozásával kapcsolatban semmilyen további rendelkezést az országgyûlési határozati javaslat nem tartalmaz. Nem tartalmaz például elõírást a kuratóriumra nézve, holott ezek a kérdések meghatározó fontosságúak lehetnek, mint ahogy én magam is a szóban forgó kérdés televíziós vitája kapcsán láttam-hallottam, hogy voltak olyan vélemények, hogy nem az Országgyûlés fogja adni például a kuratóriumot, mert a korábbi általános vitában ilyen vélekedést hallhattam az igen tisztelt képviselõtársaimtól.
(18.10)
Hanem egy olyan kuratórium keletkezne itt, ahol még azt sem lehet világosan látni, hogy magyar állampolgárokból állna-e a kuratórium, vagy pedig más állampolgárokból jönne létre?
Na most, mindezekbõl a Független Kisgazdapárt nem azt az álláspontot vonja le, mint ahogy azt tévesen idézni szokták, mintha mi szembe helyezkednénk mindenfajta rendezési gondolattal, mi azt mondjuk, ilyen felelõtlenül, ilyen elõkészítetlenül, ilyen semmitmondó rendezését nem lehet adni ennek a kérdésnek. Miután egyértelmû, hogy a kuratórium kérdése nem vonatkoztatható el a közalapítványtól, ezért álláspontunk szerint érdemben nem is tárgyalható a határozati javaslat 1. pontja addig, amíg az elõterjesztõ részletes kiegészítést nem fog benyújtani, amely a kuratórium felállásával kapcsolatban adna eligazítást az Országgyûlés számára.
Ezért a Független Kisgazdapárt már az elsõ ponttal kapcsolatban arra kéri a kormányt, hogy ahogy éppen a mai napon került arra sor, hogy a politikai kárpótoltak egyéb kérdéskörét illetõen visszavonta átdolgozásra az elõterjesztését, lássa be, hogy ez az elõterjesztés még azt a színvonalat sem üti meg, mint amelyet már a mai napon visszavont, ezért vonja vissza átdolgozásra ezt az elõterjesztést is. Azzal, kérem, hogy a 49 év 7 hónaphoz esetleg még hozzá fog tevõdni 3 vagy 4 hét. Nem hinném, hogy olyan sérelem keletkezne, mintha egy Országgyûlés által áttekinthetetlen határozati javaslat kerülne elfogadásra, amely az ország lakosságának az érdeklõdését nem elégíthetné ki, mert hiszen minden elõterjesztés, amelyet a Ház elfogad, végül is a nyilvánosság következtében az ország lakossága által is meg kell hogy ítéltessék. És ha nem tudjuk, hogy mit kell megítélni, akkor úgy gondolom, hogy még kevésbé tudhatják azok, akik nem vesznek részt ebben a vitában, hogy tulajdonképpen mirõl is határoz most az Országgyûlés. Ezért kérem az igen tisztelt elõterjesztõt, vonja vissza átdolgozásra a javaslatát, és a felvetett kifogásokra is kiterjedõ új javaslatot nyújtson be. Köszönöm a türelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)