TÓTH PÁL (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Három dolgot szeretnék a frakcióvezetõ úr felszólalásaival összefüggésben mondani.
Az elsõ. Kedves Képviselõ Úr! Nem fair dolog, hogy egy bizottsági elõadót név szerint tetszik kritizálni a plenáris ülésen. Én nem a magam, hanem a bizottság többségi álláspontját mondtam el, úgy gondolom, korrektül.
Másodszor. A parlament életében az elmúlt 6 évben nem az elsõ eset, hogy közalapítványt hoz létre a kormány úgy, hogy itt parlamenti határozat születik elõtte. Tavaly volt egy ilyen, annak a kuratóriumnak én tagja vagyok. Akkor sem ön, sem mások nem kifogásolták, hogy nem ismerik a kuratórium összetételét. Itt most kifogásolni tetszik.
(18.20)
A harmadik dolog pedig: az a kitétele - hogy is mondjam - sarkallt arra, hogy fölálljak, hogy tudniillik jó lenne valamilyen hatásvizsgálat arról, hogy ebben az ügyben, amelyrõl ez a határozati javaslat szól, mi történt 1945-tõl kezdõdõen.
Nos, kedves frakcióvezetõ úr, itt van ez a Levéltári Közlemények '94-ben megjelent '94/1-es, 2-es számban megjelent tanulmány, Cseh Gergõ Bendegúz írta. Ezt a tanulmányt, ez van olyan jó tanulmány, az Alkotmánybíróság is többek között felhasználta arra, hogy hallatlan pontossággal, precizitással és részletességgel mutassa be azt, hogy a zsidókárpótlás tekintetében egészen 1944 végétõl Magyarországon mi történt.
Nem hiszem, hogy ettõl többet, jobbat, okosabbat, részletezõbbet a tudomány föl tudna tárni. Nincs is szükség rá. Ezért nekem is az a határozott véleményem, ami a bizottságomnak. Minden, a tudományosságra, az objektivitásra, a hatásvizsgálatokra való utalás nem egyéb, mint a dolgok elodázása, és annak a helyzetnek az elõidézése, hogy végül azok, akiket érint ez a törvény, ne is lássanak semmit abból, amit a kormány szándéka szerint meg akar ebben a kérdésben tenni. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)