DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Amikor a emberi jogi bizottság többségi véleményét Tóth Pál képviselõtársam ismertette, akkor a legutolsó módosító javaslatnál azt mondta, hogy a többség nem támogatja azt az indítványt, hogy a kormány terjessze be a közalapítványnak az alapító okiratát, mert hisz a kormánynak joga van közalapítványt létrehozni, nincs szükség arra, hogy az Országgyûlés bólintson arra, hogy milyen közalapítványt hozott létre a kormány. Nincs szükség arra, hogy az Országgyûlés foglalkozzon azzal, hogy a közalapítvány alapító okirata mit tartalmaz. Körülbelül ez volt a többségi vélemény összefoglalása.
Ezek után viszont, ebbõl a logikából kiindulva én valóban nem értem, hogy a többség miért nem támogatta azt a módosító javaslatot, hogy ezen határozati javaslat elsõ pontja maradjon el. Nevezetesen az, hogy az Országgyûlés tudomásul veszi, hogy a kormány közalapítványt kíván létrehozni a rendezés érdekében.
A kettõ - véleményem szerint - logikailag ellentétben áll egymásal. A kormány létrehozhat közalapítványt, és ezt jogilag az általános vitában sem vitattuk. Akkor mi szükség van arra, hogy a kormány szándékával egyetértsen az Országgyûlés? Akkor a kormány tegye meg, hajtsa végre ezt a szándékát, és az érintettek már réges-rég megkapnák azt a juttatást, amirõl Tóth Pál képviselõtársam beszélt.
Az az ominózus kormányhatározat is, amely elindított bizonyos folyamatot, még az év elején kelt. Azóta hónapok teltek el. És tudjuk jól, hogy valóban nem fiatalkorú emberekrõl van szó, nem egy új generációról, hanem egy sokat szenvedett és valóban az élettõl, a történelem viharaitól meggyötört nemzedékrõl van szó. Itt minden hónapnak jelentõsége van.
Ha a kormány ez év elején egyetértett avval, hogy közalapítványt fog létrehozni, hogyha a sajtóból értesülvén meg is állapodott bizonyos dolgokban, összegszerûségben, vagyontárgyakban az érintett szervezetekrõl, akkor miért nem hozta létre a kormány ezt a közalapítványt? Miért nem terjesztette be? Ha gesztusként kellene az Országgyûlésnek értékelni, hogy a kormány mégiscsak szeretné, ha az Országgyûlés rábólintana a szándékára, már most, az alapító okiratnak a tervezetét - mint ahogy azt egyébként korábban megtette, olyan közalapítvány esetében, amelyet a kormány létrehozott.
Azt hiszem, képviselõtársam emlékszik arra, hogy megkaptuk a korábbi közalapítvány alapító okiratának a tervezetét. Hát, föltételezvén a jó szándékot a kormány részérõl, érthetetlen, hogy miért ilyen formai dolgokkal húzza az idõt. Akkor, amikor a Magyar Demokrata Fórum javasolja, hogy ez az elsõ pont maradjon el, ennek a módosító javaslatnak az az indoka, hogy jogilag szükségtelen, ez egy idõhúzó határozati javaslat, ami semmi másra nem vezet, csak arra, hogy az idõ eredménytelenül teljék, és a kérdés megoldása érdekében ne történjék elõrehaladás.
A kormánynak joga közalapítványt létrehozni. Ehhez az Országgyûlés hozzájárulását megkérni szándékerõsítésre - elnézést kérek, hogyha így fogalmazok -, de nevetséges dolog. Nevetséges, mert a kormány, egyébként egy olyan fontos ügyben, mint például a közigazgatásnak az átszervezése, ami azért nem néhány tízezer magyar állampolgárt érint, hanem az ország egészét, nem hozta az Országgyûlés elé határozati javaslatban, hogy az Országgyûlés értsen egyet bizonyos alapelvekkel - a közigazgatás átszervezését érintve -, maga meg fogja csinálni. Pedig annak a kihatása az évtizedekre mérhetõ és számítható. Akkor, amikor a kormánypárti képviselõtársaim is, és közte Donáth képviselõtársam nagyon magasztosan szólt ebben a kérdésben, akkor azért incselkedik bennem a kisördög, hogy már eredményt tudnánk fölmutatni, hogyha júniusban nem kerül az Országgyûlés elé egy ilyen határozati javaslat, hanem a Magyar Közlönyben olvassuk, hogy létrejött ez a közalapítvány, azóta ez a közalapítvány már mûködne is, sõt, elképzelhetõ, hogy bizonyos személyek már kaptak is volna a közalapítványtól juttatásokat. Egyelõre errõl szó sincs.
(18.30)
Itt még azt is hallottuk, igen tisztelt képviselõtársaim, hogy az általam nagyon késõinek tartott és kifogásolt október 31-ei határidõ kitolására csatlakozó módosító javaslat kerül beadásra, mert kevésnek tartja most már a kormány a saját maga által felvállalt határidõt.
Akkor tisztelettel megkérdem: mennyi ideig akarjuk még ezt a kérdést húzni? Ha október 31-én sem fog bekerülni a Ház elé az a törvényjavaslat vagy azok a törvényjavaslatok - majd errõl a megfelelõ helyen részletesen szólni fogok -, akkor mikor lesz törvény? Mert ha a kormánynak az az álláspontja, hogy létrehozza a közalapítványt, de a vagyonjuttatáshoz törvénymódosításra van szükség, akkor ebben az évben ebbõl már semmi nem lesz.
Akkor majd '97-ben talán el fog indulni egy mechanizmus, talán föl fog állni egy szervezet, talán be fognak érkezni a kérelmek, és én nem tudom, hogy mikor fog ez a közalapítvány mûködni. Ebben a kérdésben, én úgy gondolom, és azért egy szóval hadd térjek vissza a nyelvhelyességi megfogalmazásokra, nem a rendezés érdekében kell közalapítványt létrehozni, hanem a jogszabály végrehajtása érdekében. Csak minél elõbb.
Õszintén megmondom: letettem arról a korábbi gyakorlatomról, hogy nyelvhelyességi módosításokkal bombázzam a beterjesztett javaslatokat. De nem tudom, hogy melyik képviselõtársamnak nem sérti a fülét az a megfogalmazás, hogy: "a rendezés érdekében kell közalapítványt létrehozni". Ezek olyan csúnya, magyartalan megfogalmazások, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk, pedig néha szóvá kell tenni. Hogyha békeszerzõdés végrehajtásáról van szó, akkor a békeszerzõdés végrehajtása érdekében, nem pedig a rendezés érdekében kell az országgyûlési határozati javaslatot hozni.
Ez a kormány sokszor mondja, hogy rendbe akarja tenni az elhibázott dolgokat, és úgy látszik a rendpártiság nagyon sokszor megnyilvánul a szóhasználatban is. Ne rendezzük a dolgokat, oldjuk meg, tisztelt képviselõtársaim! S ha a kormány közalapítványt akar létrehozni, hozza létre az Országgyûlés nélkül, hozza létre az Országgyûlés hozzájárulása nélkül, mert a törvény erre felhatalmazást ad neki. Akkor a közalapítvány mûködni fog, akkor az érintettek meg fogják kapni a járandóságukat; és azt hiszem, akkor nyugodt lélekkel elmondhatjuk, hogy ebben az országban úgy folynak a dolgok, ahogy a törvényeink rendezik. A kormány közalapítványt hoz létre, az Országgyûlés pedig adott esetben, ha nem ért a kormánnyal egyet, majd le fogja szavazni a kormányt, de nem ebben a kérdésben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)