DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak nagyon röviden szeretnék reagálni. Tisztán precíz, jogi értelemben Sepsey Tamásnak igaza van abban, hogy nem feltétlen szükséges a parlament felhatalmazását kérni a közalapítvány létrehozásához. Valóban, a kormány azt is megtehette volna, hogy egyáltalán nem hozza a parlament elé ezt az ügyet. Mi errõl már a múltkor sokat beszéltünk, ezért most nagyon rövid lehetek.
Itt alapvetõen három okból tartottuk ezt mégis fontosnak. Elõször is azért, mert az Alkotmánybíróság maga is az Országgyûlést jelöli ki mint e kérdés rendezésének - bár rossz szó -, megoldásának az intézményeként; tehát a parlamentet minden lépésrõl tájékoztatni kívántuk.
Másrészt fontosnak tartották ezt az érintettek, és õk maguk is kérték, és a mi elõzetes megállapodásunkban benne volt, hogy erre parlamenti felhatalmazást is fogunk kérni.
Harmadrészt meg szerettük volna, hogyha ennek van egy széles körû, többpárti, ha lehet, valamennyi parlamenti pártot érintõ támogatottsága. Errõl szól ez a dolog. Valóban, jogi értelemben ez nem volt szükséges, nem is volt feltétlenül elkerülhetetlen, mi azonban mégis szükségesnek láttuk. És azt gondoljuk, hogy ezzel hibát semmiképpen nem követtünk el, mert nem igaz az, hogy ez bármilyen mértékig is hátráltatná a megoldást, hiszen az eredeti vállalásunk, illetve az eredeti elõirányzott idõpontunk az az év végéig terjed; ebben az érintettekkel megállapodtunk, és ezt nem érinti ez.
Ugyanez vonatkozik az ön által a határidõre vonatkozó megjegyzésre: az október 31-ét tartottuk jó határidõnek, tolódhat ez november 30-ig is, a lényeg az, hogy eltökélt szándék, hogy az év végéig a szükséges törvények szülessenek meg, tehát ebben a szándékban semmilyen változás nincs. Technikai okai lehetnek annak, részben a parlament túlterheltsége, hogy október 31-ig ezeknek a tárgyalása nem kezdõdik meg, de valójában a szándék az arra irányul, hogy az év végéig le tudjuk zárni a kérdést. Köszönöm szépen.