SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az önök elõtt fekvõ törvényjavaslat fontos és idõszerû feladatok megoldását célozza az atomenergia békés és biztonságos alkalmazása területén.
Hazánkban közel 3 ezer helyen, az ország 61 helységében használnak radioaktív izotópokat. A nukleáris technika, az ionizáló sugárzások fontos szerepet töltenek be az orvosi gyakorlatban, az iparban és a tudományos kutatásban. Az atomenergia alkalmazása meghatározó jelentõségû az ország villamosenergia-ellátásában. A Paksi Atomerõmû villamosenergia-szükségleteink több mint 40 százalékát biztosítja. Hazánkban az elsõ atom-törvény 1980-ban, a Paksi Atomerõmû üzembe helyezése elõtt született meg, és ennek a törvénynek több alapelvi jelentésû rendelkezése ma is helytálló.
Változatlanul érvényes, hogy Magyarország az atomenergiát kizárólag békés célok érdekében alkalmazza. Továbbra is érvényes, hogy az alkalmazás csak a szigorú biztonsági követelmények érvényesülését szavatoló hatósági engedélyezés és rendszeres hatósági ellenõrzés mellett történhet. Ugyanakkor az országban végbement társadalmi és gazdasági átalakulás, a piacgazdaság kiépülése, valamint az atomenergia alkalmazásának biztonságára vonatkozó nemzetközi ajánlások és elvárások fejlõdése szükségessé tette a vonatkozó jogszabályok átfogó, törvényi szintû korszerûsítését. Az elmúlt években, tisztelt Országgyûlés, több átfogó jellegû nemzetközi egyezmény jött létre ezen a területen, amelyekhez Magyarország is csatlakozott.
Köztük az egyik legjelentõsebb a nukleáris biztonságról szóló, most októberben hatályba lépõ egyezmény, amely a korszerû nemzetközi biztonsági követelmények érvényesítésére kötelezi az atomerõmûvet üzemeltetõ országokat. Az egyezmény magyar részrõl történt aláírását az Országgyûlés az elmúlt év szeptemberében, tavalyi, 98. számú határozatával megerõsítette. Az egyezmény szerinti elõírások érvényesítését részben a törvényjavaslat, részben a végrehajtási jogszabályok biztosítják.
Figyelembe véve a kapcsolódó jogszabályok jelentõségét, az új törvény zökkenõmentes hatálybalépése érdekében a kormány külön munkatervet fogadott el az új törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletek megalkotásának, illetve újraszabályozásának elõkészítésére. Az új törvény - persze ha az Országgyûlés elfogadja - több vonatkozásban fontos elõrelépést jelent az atomenergia biztonságos alkalmazását ellenõrzõ hatósági rendszer erõsítése területén.
Az egyik lényeges változás, hogy atomerõmû létesítését elõkészítõ tevékenység megkezdéséhez vagy a meglévõ atomerõmû bõvítéséhez az Országgyûlés elõzetes elvi hozzájárulása szükséges. A központi Nukleáris Pénzügyi Alap létrehozásával a törvényjavaslat biztosítja az élettartamukat befejezett nukleáris létesítmények leszerelését és a keletkezõ radioaktív hulladékok biztonságos elhelyezését szolgáló tevékenység hosszú távra szóló, megbízható pénzügyi megalapozását.
A törvényjavaslat egyik fontos fejezete az atomenergia alkalmazásával kapcsolatosan keletkezett károkért való felelõsséggel és a károk megtérítésével foglalkozik. Az új szabályozás szétbontja magának az atomerõmûnek és az államnak a felelõsségét, és elõírja, hogy az engedélyes - tehát az adott esetben az atomerõmû vagy más létesítmény mûködtetõje - a károk megtérítéséhez köteles biztosításról vagy más pénzügyi fedezetrõl gondoskodni, mármint azokról a károkról, amelyek megtérítése õt terheli. A javasolt kárfelelõsségi szabályozás megfelel a nemzetközi szerzõdésekben foglaltaknak.
A törvényjavaslat természetesen érvényesíti a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerzõdésbõl és az ahhoz kapcsolódó atomsorompó-rendszerbõl, valamint a nukleáris anyagok fizikai védelmérõl, õrzésérõl szóló nemzetközi egyezménybõl eredõ követelményeket is.
A tervezet figyelembe veszi a gazdasági együttmûködési és fejlesztési szervezet - ismertebb nevén OECD -, valamint az Európai Unió vonatkozó szabályozását is. Az Európai Unióhoz való majdani csatlakozásunkkor a szükséges jogszabályi változtatások során magát ezt a törvényt nem kell majd módosítani már.
)
(16.50)
Szükségesnek tartom megemlíteni, tisztelt Országgyûlés, hogy a törvényjavaslat szerinti intézkedések várható környezeti hatásairól vizsgálati elemzés készült, amelyet véleményeztek különféle környezetvédelmi szervezetek, és végül véleményezte az Országos Környezetvédelmi Tanács is. A tanács a törvényjavaslatot elfogadhatónak tartotta, a felvetett észrevételek a részletes vita során tisztázhatók.
Megköszönöm az Országgyûlés környezetvédelmi bizottságának és gazdasági bizottságának, hogy a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára ajánlotta. Nagyra értékeli a kormány, hogy ebben a fontos témában hétpárti konszenzus alakult ki.
Kérem a tisztelt Országgyûlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)