BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony és Urak! A Fidesz-Magyar Polgári Párt szükségesnek tartja, hogy a parlament elé kerüljön, és megvitassuk az atomenergiáról szóló törvényt. Szükségesnek és idõszerûnek tartjuk, hiszen törvényerejû rendelet szabályozta 1980 óta ezt a törvénytervezetet, bár nem mindegyik európai uniós tagállam hozott ilyen témájú törvényt, de eurokonformmá tehetõnek véljük, és szükségesnek tartjuk azért is, mert beilleszkedik a parlamentnek, a parlament által hozott határozat alapján azoknak a törvényeknek a sorába, amely a Magyar Köztársaság környezetvédelmérõl, természetvédelmérõl és modernizációjával kapcsolatos törvényekrõl szól.
A Fidesz fontosnak tartja azért is e törvény megvitatását, mert olyan pillanatban van - sajnos - a magyar gazdaság energiafelhasználása, az ipar termelékenysége és hatékonysága, amikor kedvezõ döntéseket lehet hozni egy olyan idõszakra, amikor a gazdaság energiaigénye megnövekedik.
Szükségesnek tartjuk azért is, mert egyetértünk azzal, hogy csökkenteni kell az energiafüggõséget, és ezen keresztül az atomenergiával kapcsolatos függõséget is, amelyet nemcsak a beszerzett energiára gondolva mondunk, hanem a függõség enyhítését is feltétlenül fontos megemlíteni, hogy az elhasznált elemek és azoknak az eszközöknek és anyagoknak a tárolása és biztonságos elhelyezése is okozhat függõséget. Ezért tehát rendkívül fontos, hogy a törvényt a parlament megvitassa, és jelentõs módosításokkal fogadja el.
Kiemelt fontosságúnak tekintjük azt is, hogy e törvénynek rendkívül komoly nemzetbiztonsági vonatkozásai vannak, amelyek nemcsak környezetvédelmiek, természetvédelmiek, hanem az ország biztonságával is összefüggõek. És jobbnak tartjuk, hogy ezeket a kérdéseket törvény szabályozza.
Azért is fontosnak tartjuk a törvényt - bár itt e témakört rendkívül heves vita környékezte és vette körül -, mert a várható privatizációval kapcsolatban jobb, hogyha törvény szabályozza már most, hogy melyek a felelõsségi, melyek a cselekvés határai és feltételei, melyek a peremfeltételek. Erre majd külön kitérnék, hiszen számomra rendkívül meglepõ volt e kérdéskörhöz ilyen nagy számú hozzászólás, amikor az egyik oldalról azt bizonygatták, hogy ebben a törvényben nincsen benne, és várhatóan nem is lesz. A másik oldalról pedig azt bizonygatták, hogy hát feltétlenül törvénynek kellene kimondani ennek az ellenkezõjét.
Én úgy gondolom, hogy elõbb a törvényben kimondva is, kimondatlanul is benne van a privatizáció lehetõsége, és több helyen - általam majd kritizált módon - már olyan szabályokat is megállapít, mint például a kárfelelõsség kérdése, amely egyértelmûen arra utal, hogy az esetleg bekövetkezett kár esetén az üzemeltetõnek - vagy kinek - milyen felelõsséghatárai mentén korlátozza ez a törvény a tennivalóit. Mindenesetre fontosnak tartjuk, hogy a törvény most szülessen meg, akár a közeljövõben, akár késõbb lesz privatizáció.
Feltétlen fontosnak tartjuk a magyarországi uránbányászat rehabilitációjával kapcsolatosan is e törvénynek a megjelenését, és fontosnak is tartjuk azért, amirõl államtitkár úr az elõbb szólt kétperces reagálásában, hogy az ipar, a gyógyászat, a kutatás rendkívül fontos eszközeinek a törvény szerinti és - várhatóan és remélhetõen - a megjelenõ kormányrendeletek, miniszteri és egyéb rendeletek szabályozzák ezeknek a korrekt és emberi környezetre kevésbé ártalmas felhasználását, tárolását, és majd az elhasznált eszközök felhasználását is, további tárolását.
Szükségesnek tartjuk azért is befejezésül, mert a törvény - bár itt is módosító javaslatokat fogunk tenni - a hatósági rendszer tényleges erõsítésére tesz lépéseket, és leírja - bár egyes fogalmakat szétválasztva jelenít meg a törvényben -, hogy az új építéshez szükséges a Magyar Köztársaság parlamenti engedélye.
(17.40)
Tisztelt Ház! Néhány általános részletkérdéssel, amelyekbõl általánosítható konzekvenciák adhatók, szeretnék foglalkozni behatóbban. Hiszen a Fidesz- Magyar Polgári Párt mindig is érzékenyen figyelte az atomenergia felhasználását és azt a magyar energetikai koncepciót, amelyet néha késve, néha hatástanulmányok nélkül kaphattunk meg.
Elhangzott az is, hogy több mint 40 százalék a villamos energia elõállításában az atomenergia részesedése. (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiban: Jelenleg.) Jelenleg. A Fidesz, ha már valaki közbeszólt a szabaddemokraták soraiból, azt szeretné, hogy ez a részesedés ne nõjön, (Derültség a bal oldalon.) hanem olyan energiamérleg alakuljon ki, amelyben elsõsorban nem az újabb és újabb energiaforrások, mint ahogy elõttem szóló képviselõtársam errõl beszélt, fejlesztése és kialakítása legyen, hanem a takarékosság, és az energiamérlegnek, más energiák energia-elõállításába való bevonásának a javítása a magyar kormányzat és a magyar parlament döntõ célkitûzése.
Feltétlenül fontosnak tartjuk, amelyrõl ma kevés tanulmány beszél, és úgy tekint az atomenergiából elõállított energiára, mint a legolcsóbb, egyes megfogalmazások szerint, sõt az indoklásban is megjelent; hogy a legkevésbé veszélyes, a legtisztább, ezeket nem szabad még a magyar parlament laikus testületében sem ilyen jelzõkkel illetni, és az embereket, a lakosságot országhatárainkon belül és azokon kívül is reális és nyilvános eszközökkel és érthetõ módon ellátott információkkal kell ellátni.
Mi az externális, a külsõ hatásoknak is a költségeknél való figyelembevétele mellett vagyunk, és akkor már vitatható ez az idézõjelbe tett olcsóság. Azok az emberek, akik 20-30, esetleg 40 évben képesek elõre gondolkodni az atomenergia felhasználásáról, sem felejthetik el, hogy ezeknek a kiégett fûtõelemeknek vagy az elhasználódott anyagoknak és eszközöknek a tárolása, biztonságos környezetbe való helyezése 1000-10 000 évben, vagy még ennél nagyobb idõtartamban is, ami a parlamentnek vagy mindannyiunknak áttekintõképességét meghaladja. Bocsánatot kérek, legalábbis az enyémet most meghaladja. A 30 évhez való viszonyítás a több tízezer évben való gondolkodásnál óriási felelõsséget jelent a ma országgyûlési képviselõinek és a parlamentnek is. Ezzel a felelõsséggel azonban élnünk kell, hiszen az energiára valóban szükségünk van.
A preambulumban már az elsõ mondatnak, miszerint tekintettel arra, hogy az atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a mezõgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén elõsegíti az emberiség életfeltételeinek javítását, megítélésem szerint igazságtartalma van, de szakmai képzavart rejt magában, amely végigvonul az egész törvény szellemiségén. A törvény a lakosságnak és a környezetnek az ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelmérõl, az atomenergia alkalmazásának szabályozásáról, az ezzel összefüggõ engedélyezési eljárásról, e téren a hatóságok és az atomenergiát alkalmazók alapvetõ feladatairól és kötelezettségeirõl szól.
Legalább öt különbözõ, nem összekeverhetõ dologról szól továbbá e törvény. Nukleáris energetika, azaz szabályozott hasadási láncreakció hõ- és elektromos energia elõállítására, radioaktív izotópok ionizáló sugárzásának gyakorlati felhasználása orvosi, tudományos, mûszaki és egyéb célra, nem radioaktív izotópok útján elõállított ionizáló sugárzás felhasználása orvosi, tudományos, mûszaki és egyéb célra, negyedszer: az ember, továbbá a környezet védelme az 1- 3. pontok során létrejött mesterséges ionizáló sugárzások káros hatásai ellen, s ötödször: az ember, továbbá a környezet védelme olyan radioaktív izotópok ionizáló sugárzása ellen, amelyek a természetben is elõfordulnak, de valamilyen humán technológia folytán, például uránbányászatot leszámítva, felgyorsulnak, például radon és termékei.
A törvény határai megítélésünk szerint pontatlanul vannak megfogalmazva. Például hatályos-e e törvény a röntgenberendezésekre, fluoreszkáló izotóptartalmú festékekre, acetát tartalmú porcelánfestékekre s a többi? A törvény hatálya nem terjed ki azon anyagokkal, valamint berendezésekkel kapcsolatos tevékenységekre, amelyekben a radioaktív anyagok koncentrációja és azok által okozott dózisa a természetes, átlagos határértéket nem lépi túl, és amely tevékenységek nem kapcsolatosak ionizáló sugárzások alkalmazásával - szól a törvény.
A fogalmak közül szeretnék néhányat kiemelni az általános vita keretén belül is. A kiégett üzemanyagra vonatkozó definícióban a további felhasználás definiálatlanul, meghatározatlanul hagyása nyitott kaput jelent a további, egyesek szerint nagyon elõnyös 1 márkás üzletekhez. A kiégett üzemanyag ugyanis másutt egyértelmûen hulladékot jelent. A definíciót úgy kell módosítani, hogy egyértelmûen csak a Magyarországon való felhasználás során kiégettre vonatkozzék, a további felhasználás egyetlen elvi lehetõsége pedig csak egy reprocesszálás lehessen. Ezért egyértelmûség kedvéért be kellene vezetni, és erre fogunk javaslatot tenni, a használt üzemanyag fogalmát, a törvényben pedig kikötni, hogy külföldrõl használt üzemanyagot adományként se lehessen behozni.
Le kell szögeznünk továbbá azt is, hogy minden olyan nukleáris üzemanyag, amelyet egyszer már reaktorban felhasználtak, legalább egyszer már végbement benne a láncreakció, sugárvédelmi szempontból nagy aktivitású hulladéknak minõsül, és aszerint is kell kezelni.
Egy másik általános érvényû dolgot szeretnék mondani, ami legalábbis szerintünk, véleményünk szerint az: az atomerõmûvek definiálása és emlegetése a törvényben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség legújabb direktíváit, utasításait követi.
Miután az atomenergiával termelt elektromosságra közel sincs akkora igény, mint ahogy azt néhányan mondják, elkezdték felemlegetni az atomfûtõmûvek régi, hatvanas években egyszer már megbukott koncepcióját. Ezeket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség távfûtésre, petrolkémiai tevékenységekre, víztisztításra, továbbá hidrogén mint tüzelõanyag elõállítására ajánlja.
A törvényben, az a véleményünk, hogy ki kellene hagyni ezt a fogalmat, elvileg ugyanis az ilyenekre alapuló vertikumok nagy és veszélyes alapanyaggyártó komplexumokat jelentenének Magyarországon, pedig a nukleáris hõszolgáltatásra, ez a mi véleményünk, és remélhetõleg más környezetvédõké és munkahelyvédõké is, nincs szükség. Azt saját fosszilis, biomassza-, geotermikus és egyéb források és a hagyományosak fedezik. Szükség van viszont a rájuk alapozott munkakultúrákra.
Tisztelt Ház! Az a filozófia, amely szerint az atomenergetika kockázata pontosan ugyanazzal a mércével kezelhetõ, mint egyéb ipari tevékenységeké, biztosítani kell azt, hogy a lakosságot, a környezetet az atomenergia alkalmazásából származó társadalmi elõnyt felülmúló károsodás ne érhesse. Ez a filozófiája ennek a törvénynek. A sugárterhelést az ésszerûen elérhetõ legalacsonyabb szintre kell csökkenteni. A rendkívüli esemény kialakulása megelõzhetõ, következménye tervszerûen elhárítható, az esetleg kiszabaduló radioaktív anyag és ionizáló sugárzás káros hatása a lehetõ legkisebbre csökkenthetõ legyen. Ezek 30 éves, idejét múlta alapelvek, amelyeket a költség-haszon elv hagyományos externáliákat teljesen kihagyó felfogás jellemez. Nagyon sokan kimutatták számos országban, pedig ez már magától értetõdõen a közéleti és kormánypolitika része, hogy ez a felfogás nem tartható. Például ebbõl kifolyólag megengedhetõnek minõsül az, ha a károsítás megközelíti, ad absurdum elérheti az úgynevezett társadalmi elõnyt. A rendkívüli esemény kialakulásának legfeljebb a valószínûsége csökkenthetõ a hagyományos technológiáknál megszokott biztonsági filozófiákkal.
(17.50)
A nukleáris energetikai technológiáknál a szám szerinti - a nem nukleáris technológiáknál pedig nem nagyobb - elõfordulási valószínûség azonban a telephelyen kívüli hatások súlyosságával, továbbá a telephelyen belüli és kívüli, gyakorlatilag irreverzibilis és hosszú távú hatások mértékével súlyozva sokkal nagyobb kockázatot jelent.
Szeretném azt is, hogyha az emberi tényezõrõl beszélnénk, de lehet, hogy ez most az általános vitának a kereteit meghaladja, de rendkívül fontosnak tartom. Fontosnak tartom azt is - amirõl elõttem már szóltak -, hogy a hatóságok függetlenek legyenek az atomenergia alkalmazásának elõmozdításában és fejlesztésében érdekelt, nyomást gyakorló csoportoktól.
Fontosnak tartom azt is, a környezetvédelmi bizottságban is errõl beszéltünk, hogy a környezetvédelmi tanács civil oldalának közremûködésével legyen lehetõség társadalmi, esetleg ellenérdekelt szervezeteknek is független szakértõként bejutni abba az atomkormányzatba, amely segítheti a testületek, a két testület, az Országos Atomenergia Bizottság, illetve az Országos Atomenergia Hivatalnak a munkáját.
Tisztelt Ház! Itt, néhány pillanattal ezelõtt felmerült - amely kikerülhetetlen - a nem sokkal, 10 évvel ezelõtt történt csernobili atomerõmûnek is a dolga. A Fidesz-Magyar Polgári Párt ezt a kérdést, ezt a tragédiát - amely egész Európát és Eurázsiát érintette, és rengeteg, több millió embernek a megnyomorodásához és országrészek pusztulásához vezetett - nem kívánja felhasználni arra, hogy akár másokat ijesztegessen, vagy ennek a folyamatos felemlítésével lebénítson törvényben meghatározott módon és szakmailag megfelelõen mûködõ szervezeteket.
Arról viszont beszélni kell, hogy az üzemeltetõ maximális, feltétlen felelõssége egy ilyen létesítményben 100 millió - megközelítõleg -, 150 millió USA-dollárig lehetséges. Ennek erejéig kötelezõ felelõsségbiztosítással vagy más pénzügyi fedezettel kell rendelkeznie. Hogy ez az utóbbi mit jelent, jó lenne tisztázni. Reméljük, nem lehet az érintett létesítményre felvett jelzálog.
Itt Schamschula képviselõ úr beszélt a privatizációról, mások a privatizációnak a lehetõségét megvédték; és én is úgy vélem, hogy az, hogy állami tulajdonban van, vagy nem állami tulajdonban, az nem a biztonság körébe tartozik - legalábbis remélem -, illetve a mai állapotok szerint lehet, hogy a magyar kormánynál még biztonságosabban üzemeltetõt is lehet találni.
Csak emlékeztetõül szeretnék néhány szót megemlíteni, néhány mondatot megemlíteni - anélkül, hogy untatnék -: Csernobilban egy darab reaktor ment tönkre '86-ban, '86 és '89 között a Szovjetunió 17 milliárd USA-dollárnak megfelelõ összeget költött a következmények felszámolására.
Tájékozottságom szerint jelenleg az ukrán kormánynak évente 100 millió dollárt kell költeni erre, és ez csak 20 százaléka a szükségesnek. A belorusz teljes anyagi veszteség Csernobil miatt '86 és 2015 között 235 milliárd dollárra becsülhetõ. A két ország mezõgazdasága exportképessége erõsen korlátozott.
Mindezek alapján én úgy gondolom, hogy - nem nevetséges, keresem a szót - cinikusnak tartom azt a megoldást, hogy a magyar állam a saját kártérítési felelõsségét - és elõrevetítve ezt egy lehetséges privatizációra -, a törvényben ezt megszabja. A bankkonszolidációra szánt pénzt körülbelül duplájának megfelelõ összeggel a törvényben maximálja.
Itt szerencsésebb lenne egy más megfogalmazás, amelyben - lehetõségek szerint - a magyar állam jótállásra törekszik, amelyre az Országgyûlés külön bizottsága tesz javaslatot, a nemzetgazdaság mindenkori teherbíróképességének megfelelõen. De ahhoz, hogy ezt a mértéket behatárolják, és ez a törvény egy várható vagy esetleges vagy lehetséges privatizációt követõen mindenkire érvényes, ez szerintem veszélyeket hordozhat ilyen felsõ szint meghúzásával, és az elõbb említett egy reaktornak a tönkremenetelével. Bárcsak soha ne kerüljön erre sor!
Tisztelt Ház! Véleményünk szerint ennek a törvénynek a nukleáris energetikáról kell szólnia, fõ célnak kell tekinteni a jelenleg már meglévõ technológiák biztonságának további növelését, azok tervszerû szakmai, társadalmi ellenõrzését és a tervszerû leállítások elõkészítését. Felfogásunk szerint a nukleáris létesítmények engedélyezése, üzemeltetése formailag ma megfelel egyéb ipari objektumoknak. A nyilvánosság bevonásának a független és társadalmi ellenõrzés speciális szempontjait azonban meg kell teremteni. Nagyon fontos, hogy tudnunk kell, hogy az egyik legfontosabb hatósági partner a rendõrség és az állambiztonság lesz ezekben a kérdésekben a hatóságoknak. E törvény felfogása jelentõs versenyelõnyt ad az atomenergetikának.
Az atomfûtõmûvek kiemelt említése új típusú nukleáris kémiai komplexumok létesítését tehetik lehetõvé. Az emberi tényezõre való hivatkozás, hogy melyek a felelõsségbiztosítás határai, ezekkel kapcsolatosan pedig komolyabb filozófiai, társadalomfilozófiai felmérésre is szükség lesz.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt a törvény benyújtását fontosnak, szükségesnek tartja, és azért idõztem többet ennél, mert szeretnénk, ha néhány kérdésben alapvetõ, néhány fogalomban meghatározó, néhány tekintetben pedig részletkérdésekbe menõ módosító javaslatokat is a parlament elé terjeszthetnénk, és azt a bizottságok támogatásával a tisztelt Ház is elfogadná. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)