UNGÁR KLÁRA (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szabaddemokraták nevében bátran kijelenthetem, hogy minden olyan törvényt, és törvényeket - vagy várhatóan és reményeink szerint további törvényeket -, amelyek a lakásépítéseket, a lakásfölújításokat, a lakásmobilitást támogatni fogják vagy támogatni tudják, mi magunk is támogatni fogunk. Konkrétan ezzel a törvénnyel, a lakástakarékpénztár-törvénnyel kapcsolatban az általános támogatásunk mellett számos módosító indítványt fogunk benyújtani, jobbító szándékkal.
A szemünk elõtt a következõ három dolog lebeg. Egyrészt, hogy azokat a betéteseket, azokat az embereket védjük, akik lakás-elõtakarékoskodásra vállalkoznak. Minden olyan intézményes garanciát szeretnénk beépíteni, ami alapvetõen az emberek védelmét szolgálja. Szeretnénk ezzel a törvénnyel is olyan megoldásokat találni, amely nem a szürkegazdaságot éleszti tovább, hanem a szürkegazdaságot gátolja, vagy a szürkegazdaság természetes fejlõdését és terjedését akadályozza meg.
Miután egy külön intézményrendszert deklarál ez a törvény, amely intézményrendszerhez állami támogatás is párosul majd a tervezet szerint, ezért azt gondoljuk, hogy mindenképp olyan megoldást kell találni, amely az állami támogatás miatt és okán az állam ellenõrzõ szerepét világosan megfogalmazza, és ezt gyakorolni is lehet, illetve, hogy ezek a hitelintézmények, ezek a speciális hitelintézmények maguk is a felelõsséget majd vállalják, a kockázatnak és a felelõsségnek egy részét szeretnénk ezekhez a speciális hitelintézményekhez telepíteni. Azokat a fajta megoldásokat, amikor az állami védõháló a bankrendszer alá van kifeszítve, és nem az állampolgár alá, nem hiszem, hogy nagyon támogatni kellene.
Ezekbõl az alapelvekbõl a következõ fontos - most csak a tartalmát mondanám el - módosító indítványokat szeretnénk benyújtani. Egy ilyen konstrukció, mint a lakás-takarékpénztár, egy stagnáló inflációs rátával rendelkezõ országban jól mûködik. Magyarország nem ezek közé tartozik. Az inflációs ráta várhatóan, reményeink szerint a meghirdetett gazdaságpolitika, illetve az elmúlt két év gyakorlata alapján csökkenõ inflációs ráta. Tehát a törvénynek az a megoldása, hogy a betéti és a hitelezési kamat azonos összegû legyen és fix összeg, egyértelmûen a hitelintézetek számára kedvezõ, egyértelmûen magas profitot biztosít számukra, és egyértelmûen a betéteseknek lesz rossz. Persze, mondhatnánk azt, hogy az állampolgár saját szándéka szerint eldöntheti, hogy beteszi-e a pénzét egy olyanba, ami nem jó üzlet. Én viszont az gondolom, hogy olyan pénzügyi intézményrendszert kellene létrehozni pont lakásépítési, lakásfelújítási és az összes ehhez kapcsolódó, a lakásmobilitáshoz kapcsolódó beruházási tevékenységhez, amikor az állampolgár is érdekelt, mert önmagában az, hogy a pénzügyi intézményrendszer egy-egy része érdekelt, elég kevésnek tûnik.
Ezért szeretnénk, hogy az alaptõkének, ami elég magas, és nagyon helyesen elég magas, egy része a kockázatviselésnél megjelenjen. Tehát szeretnénk olyan módosítást beadni, amelyben az egymilliárd forint felét elkülönítenénk, és bizony a kockázatok fedezésére, illetve a téves hitelintézeti döntésekre fölhasználható legyen. Szeretnénk a fölhalmozott és begyûjtött - ugye, ez egy takarékpénztár - pénzzel, azzal a begyûjtött pénzzel kapcsolatban, amit fölhalmoznak, amit az emberek befizetnek, a befektetési szabályokat a törvényben lényegesen pontosabban rögzíteni. Szeretnénk a törvényben megfogalmazott betéti, illetve hitelkamatot az inflációs rátához kötni, és szeretnénk a betétekhez kötött állami támogatást az éves átlagos betéthez kötni, és nem az év végi összes betéthez, lévén hogy az fog történni, hogy egy hitelintézet úgy csinálja majd meg a saját szerzõdését, hogy a rendszeres befizetés azt jelenti majd, hogy rendszeresen december 1. és 20. között kell befizetni évente egyszer, amibõl természetesen következik, hogy az állami támogatás e rendszeresség mellett is jár majd. Így bizony az állami támogatás tervezett 30-35 százalékos mértéke akár a 60-70 százalékot is elérheti majd - és nem ez az alapvetõ célunk.
Elég sok ponton szeretnénk módosító indítványt beadni. És talán ami a két legfontosabb része, amit külön kiemelnék, hogy a magyar befektetési és tõkepiachoz hozzá szeretnénk igazítani a lakás-takarékpénztárt is, egyrészt támogatva már eddig benyújtott módosító indítványokat, tartós megtakarítási formává alakítását mi is támogatni tudjuk: tehát ha olyan élethelyzetbe kerül a takarékoskodó, hogy mégse lakás célra akarja fölhasználni, akkor bizony tehesse ezt, használhassa ezt másra is föl. Természetesen ennek az adóvonzatai lényegesen szigorúbbak lennének, mint, mondjuk, ha lakás célra használná föl. Erre van egyébként az önkéntes pénztárak gyakorlatából tapasztalatunk, ahol ha nem a kitûzött célra használja föl, akkor a személyi jövedelemadó alá tartozik a pénz. Tehát azt gondolom, hogy meg lehet technikailag találni azt a megoldást, amikor a betétest sem kötjük talán a megváltozott szándékaihoz, vagy az eredeti szándékaihoz, ha azok megváltoztak, és mégis az állami támogatás egy részét vissza lehet adóban kapni.
Ami talán a leglényegesebb változtatási szándékunk - és nyilván a Pénzügyminisztériummal hosszan el kell majd beszélgetnünk errõl -, hogy mi bizony az állami támogatás módját adókedvezmény formájában tudjuk elképzelni. Azért lenne fontos, mert az összes, eddig ismert elõtakarékossági forma ma Magyarországon így mûködik, a legkönnyebben kezelhetõ, a legkönnyebben ellenõrizhetõ, illetve a legkönnyebben megoldható, és itt most visszakanyarodom a szürke- és feketegazdaságra, amivel az elején kezdtem, a legkönnyebben megoldhatóak azok a pénzkímélõ technikák, amikor tényleg lakásberuházásokra történik majd a felhasználása, a regisztrálása, a nyilvántartása és az ellenõrzése is.
Azt hiszem, hogy ezek fontos változtatási szándékok, de az elején amit elmondtam, hogy a betétesek védelme, hogy a rendszer tényleg mûködjön, hogy az állami támogatás oda irányuljon, ahova kell, és ne a szürkegazdaságot tápláljuk egy új intézményrendszerrel és az állami támogatással, szükségessé teszi azt, hogy megírt és megírandó módosító indítványokkal javítsunk az egyébként nagyon nemes szándékú törvénytervezeten. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.)