AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! A nevezett ingatlan közel 760 hektáron fekszik, és 307 darab felépítmény van rajta. Az objektum '95 decemberében került át a KVI- tõl az ÁPV Rt.-hez, mint a vállalkozói vagyon része, és az ingatlan ma már forgalomképes értékesítésre, hasznosításra készen áll.
Az ingatlan egy része eddig is hasznosítva volt, a tárolókapacitás 80 százaléka bérlemény formájában, a földterület 53 százalékát mezõgazdasági célra hasznosították, búzát, kukoricát termeltek rajta, illetve vadgazdálkodás és kaszáló céljára hasznosították.
Sajnos, az ingatlanon található, hátrahagyott lakások hasznosítása jelenleg közegészségügyi, jogi és mûszaki okok miatt nem lehetséges. A lakótelepet a végleges hasznosítás elõtt belterületté kell nyilvánítani. Az elsõ kérdésére azt tudom mondani, hogy még ez év folyamán tervezi Suchman Tamás miniszter úr Jász-Nagykun-Szolnok megyei látogatását és találkozását a térség polgármestereivel, mint ahogy az ország egyéb megyéiben is megtartotta ezeket a konzultációkat. Remélem, akkor lesz mód és lehetõség a kunmadarasi volt repülõtér megtekintésére is.
Mi lesz a sorsa a repülõtérnek, kérdezi képviselõ úr. A repülõtér értékesítésének, hasznosításának lehetõségét a '95. évi XXXIX. törvény és a 3007/93. számú kormányhatározat szabja meg. A jelenlegi szabályozás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban marad vagy kerül, és repülõtérként mûködteti.
A repülõtérhez szorosan nem tartozó épületek a területfejlesztésre vonatkozó döntés alapján vagy önkormányzati tulajdonba kerülnek, vagy az ÁPV Rt. fogja értékesíteni azokat. A területfejlesztés, térségfejlesztés kérdéseire a választ, a lehetõségeket most mérik fel ismét, illetve méri fel a megyei közgyûlés mellett mûködõ térségfejlesztési iroda.
Jelenleg a döntés-elõkészítés idõszaka van, megjelent az a pályázat - beadási határideje ez év szeptember 10-e volt -, mely a kunmadarasi repülõtér hasznosítási tanulmányainak elkészítésére és a majd kiválasztásra kerülõ tanulmány megvalósíthatóságára vonatkozik. Mind a pályázat kiírásában, mind értékelésében az ÁPV Rt. apparátusa együtt dolgozik a térségfejlesztési irodával mint kiíróval. Várhatóan ez év végéig meg lehet hozni azt a döntést, amely érvényesíti az állami és a helyi érdekeket. A döntés meghozataláig a 64 kunmadarasi önkormányzat végzi az ingatlankomplexum vagyonkezelését '96. augusztus 1-jétõl, ezért vagyonkezelési díjat kap az ÁPV Rt.-tõl, és október 1-jétõl a hasznosítási szerzõdések megkötése is az önkormányzat hatáskörébe kerül.
A harmadik kérdésével kapcsolatban elmondhatom, hogy a Hortobágy-Nádudvar- Nagyiván-Kunmadaras-Karcag településekhez tartozó, mintegy 7000 hektár nagyságú úgynevezett bombavetõ lõtér - és nem bombatemetõ, mint ahogy a képviselõ úr nevezte - védelmi célból a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésébe került. Hosszú távú felhasználását is ez a minisztérium határozza meg.
A Hortobágyi Nemzeti Park területén lévõ bombavetõ lõteret 1942 óta használják katonai gyakorlatok céljára. A közös szovjet-magyar használata rendkívül intenzív volt. A szovjet csapatok kivonulása után a bombavetõ lõteret kizárólag a Magyar Honvédség használja a kiképzési feladatainak végrehajtása során. Ez a használat a korábbiakhoz képest jelentõsen korlátozott. A honvédség az adott technikai felkészültsége mellett a gyakorlatokat követõen igyekszik elvégezni a védõzóna tûzszerészeti mentesítését.
1991-ben a polgármesterek kezdeményezésére tárcaközi bizottság vizsgálta meg a bombázó lõtér honvédségi használatának problematikáját. Az Országgyûlés honvédelmi bizottsága a vizsgálatot követõen állásfoglalásában honvédelmi érdeknek ismerte el a lõtér további fenntartását.
A sorozatos egyeztetéseket követõen a honvédség minimalizálta a bombázó lõtér használatát, és ennek során a lehetõ legteljesebb mértékben vette figyelembe az önkormányzatok, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Környezetvédelmi Minisztérium által megfogalmazott kívánságokat. A célterület kivételével a bombavetõ biztonsági zónája másik hasznosításra alkalmas.
A természetvédelmi elõírásokra tekintettel a honvédelmi tárca vállalta, hogy a hasznosítás csak a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága hozzájárulásával történik és történhet meg. A bombavetõ lõtér a Magyar Honvédség számára a jövõben sem nélkülözhetõ. Ezért annak megtartása ma is honvédelmi érdek. A honvédelmi tárca ugyanakkor továbbra is arra törekszik, hogy a helyi lakosság minél kisebb zavarásával és az élõ környezet lehetséges optimális megóvásával hajtsa végre a honvédség a kiképzési feladatait.
Tisztelt Képviselõ Úr! Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.)