SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Az ön által felvetett kérdés valós és komoly problémát feszeget, és természetesen igaz, amit említett, hogy az allergiás megbetegedések, köztük a virágporok által kiváltott túlérzékenység bizony nagyon komoly gondokat okoz. Tudjuk, hogy a lakosságnak mintegy 8-15 százaléka szenved valamilyen könnyebb vagy súlyosabb allergiás megbetegedésben. És hát az is igaz, hogy területtõl és életkortól függõen ezen személyeknek 50-90 százaléka allergiás a parlagfûre, 40-70 százaléka pedig a pázsitfûre. És hát azt is el kell ismerni, hogy rendelkezünk olyan adatokkal is, amelyek azt mutatják, hogy bizony elég költséges beavatkozás az allergiás megbetegedéseknek a gyógyítása. Ha csak a gyógyszerköltségeket nézem, akkor azt kell elmondanom, hogy a 11 antiallergiás gyógyszer vonatkozásában évente mintegy másfél milliárd forintot kell fordítani az Egészségbiztosítási Pénztárnak.
Én készséggel elfogadom azt is, ami az interpellációjában bírálatként elhangzott, hogy mind ez ideig talán nem történt meg minden annak érdekében, hogy azok a helyi önkormányzati, egyéni, csoportos kezdeményezések kellõképpen összefogásra kerüljenek, amelyek a parlagfû és az egyéb gyomnövények, káros gyomnövények kiirtására vonatkoznak.
Arról szeretnénk tájékoztatni képviselõ urat és a tisztelt Házat, hogy ez év nyár elején minisztertársaimmal, munkaügyi miniszterrel, környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel és a belügyminiszterrel közösen egy felhívást adtunk ki az önkormányzatok számára, amelyet megkapott mind a 3200 önkormányzat, és az ÁNTSZ-ek és a munkaügyi központok számára is. Ez a felhívás tartalmazta egyrészt annak a lehetõségét, annak a bemutatását, hogy az önkormányzatok alkossanak olyan rendeletet, hiszen ez az õ jogkörükben, hatáskörükben van, amely a parlagfû elterjedésének, illetve kiirtásának a szabályozását, visszaszorítását szolgálja.
Ezen túl felhívtuk arra a figyelmet, hogy miután majdnem minden településen jelentõs számú munkanélküli van, a közhasznú munka keretében, amelynél a költségek 70 százalékát a Munkaerõ-piaci Alap fedezi, lehetõség van arra, hogy az önkormányzatok közmunkát, közhasznú munkát szervezzenek a parlagfû és egyéb gyomnövények kiirtására. Arra is számítottunk, hogy amennyiben jövedelempótló támogatáson lévõkbõl szervezünk akciót, akkor az az 50 százalék, amely a jövedelempótló támogatás esetében az önkormányzatokat terheli, azt nem kell 68 tulajdonképpen megfizetni, illetve a Munkaerõ-piaci Alap ezt a további 50 százalékot az önkormányzatok számára megtéríti. Magyarán szólva az önkormányzatoknak ez a munka nem kerülne igazából saját forrásba, és tegyem hozzá, hogy emellett foglalkoztatási lehetõségeket biztosítana.
Én azt hiszem, hogy az elmondottak alapján talán érzékelhetõ, hogy a felhívás, amelynek egyébként számos pozitív visszaigazolása megtörtént, jómagam is kaptam leveleket polgármesterektõl, elindította azt az akciót, amely elvezethet oda, hogy - ha talán nem is három év alatt, mint Hollandiában, de néhány év alatt - sikerüljön az allergiás megbetegedéseket kiváltó gyomnövényektõl való megszabadulást elõsegíteni. Ezen túl, ha a képviselõ úr figyeli a televíziót, akkor talán tapasztalhatta, hogy igyekszünk olyan médiakampányokat is elõsegíteni, finanszírozni, amely ugyanezt a célt szolgálja.
Én úgy gondolom, hogy ez a feladat olyan mértékû és olyan nagyságrendû, ami természetesen nem nélkülözheti a kormányzati segítséget, a kormányzati koordinációt, a kormányzati anyagi lehetõségek biztosítását, amely a Munkaerõ- piaci Alapon és a munkaügyi központokon keresztül rendelkezésre áll, de nagyfokú, széles körû társadalmi összefogás, köztük az önkormányzatok szervezõ energiáit is igényli.
Ebben kérem képviselõ úrnak és képviselõtársaimnak is a segítségét, és akkor valóban elérhetjük, hogy néhány év alatt ettõl a problémától ha nem is megszabadulunk, de jelentõs mértékben enyhüljenek az ezzel kapcsolatos gondok.
Kérem képviselõ urat válaszom elfogadására. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)