AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Ahogy ön is mondta, valóban júliusban fogadta el a kormány a lakásépítés és -fenntartás finanszírozásának fejlesztési koncepcióját, s ezzel egyidejûleg módosította a lakás célú támogatásokról szóló 106/1988-as rendeletet a támogatások igénybevételénél tapasztalt visszaélések megakadályozása céljából. E döntések elõkészítése során vizsgálatra került az a problémakör is, amelyet képviselõ úr a február 13-i ülésen elmondott, illetve amit újólag szóba hozott.
Azok, akik új lakást építenek vagy vásárolnak, már mintegy 25 éve szociálpolitikai, illetve a '94. évtõl lakásépítési kedvezményben részesülnek az általuk eltartott gyermekek után. A kedvezmény összege '94. év elõtt egy gyermekre 50 ezer forint volt, de a második gyermekre 150 ezer forint.
A kormány '94 októberében a kedvezmény összegét igen jelentõsen megemelte. Egy gyermek után ma az összeg kétszázezer forint, a második és harmadik gyerek után egy-egy millió forint. Azoknak a fiatal házaspároknak, akiknek még nincs gyermekük, az építés vagy vásárlás idõpontjában a bank hitelt nyújt a kedvezmény összegére. A '94. év elõtt hatályban volt jogszabályok rendelkezései alapján erre úgy volt lehetõségük, ha a hitelszerzõdésben azt is vállalták, hogy ha a gyermekek belátható határidõn belül nem születnek meg, úgy a kölcsönt visszatörlesztik. A megelõlegezés idõtartama egy gyermek esetében 3, két gyermek esetében 6 év volt. Az idõtartamot vásárlás esetében a 72 szerzõdéskötéstõl, építés esetében a használatbavételi engedély kiadásától kellett számítani, s az a határidõ lejártakor fennálló terhesség esetében annak idõtartamával meghosszabbítható. Ha a gyermek a vállalt, és ilyen módon számított határidõn belül nem született meg, úgy a megelõlegezett kedvezmény összegét, mint kölcsönt, kamataival együtt kell visszafizetniük az adósoknak. Ha a gyermek a házastársak egyikének halála vagy súlyos megrokkanása következtében nem születik meg, úgy a pénzügyminiszter az esedékessé váló tartozást elengedheti.
Az 1994. évet megelõzõen - és nem most - hozott döntések következményeként hatályban volt jogszabályokat természetesen ma is alkalmazni kell az azoknak megfelelõen kötött és még fennálló mintegy húszezer szerzõdésre. Az esetek mintegy felében a gyermekek nem születnek meg a vállalt határidõn belül. A szerzõdés alapját képezõ jogszabály ezeket a házastársakat nem rosszabb, hanem ugyanolyan helyzetbe hozza, mint amilyenben azok vannak, akik nem is vállaltak gyermeket, csak kölcsönt vettek fel. Nem látszik indokoltnak az, hogy azok, akik a határidõvel vállalták a kölcsön törlesztését, lényegesen kedvezõbb helyzetbe kerüljenek, mint azok, akik nem ígértek semmit, csak törlesztik a lakáskölcsöneiket.
A kölcsönt természetesen vissza kell fizetni. A visszafizetés terheit mérsékli, hogy a költségvetés a havi törlesztõrészlet megfizetéséhez támogatást nyújt. A támogatás mértéke a törlesztés elsõ öt évében a havi részlet 30 százaléka, a további idején pedig 15 százaléka. Ha pedig ez is kevés, úgy a települési önkormányzat a rászorultakat segítheti támogatásával. A lakásfenntartási támogatást az önkormányzatok a szociális ellátásokról szóló törvény 38-39. §-ai alapján nyújtják, és erre a célra a költségvetésbõl - az úgynevezett szociális normatíva részeként - hozzájárulást kapnak. Ha valamikor mégis születik gyermeke a házastársaknak, úgy azután a kedvezmény megilleti õket olyan feltételekkel, mint mindenkit, aki a lakásának felépítéséhez kölcsönt vett fel.
(15.40)
Vagyis a tartozást a szerzõdéskötéskor hatályban volt jogszabályban egy gyermekre meghatározott összeggel csökkenteni kell. Ez azt jelenti, hogy a meglévõ második gyermekre eredetileg megállapított, kiemelt összeg ekkor már nem vehetõ igénybe. Vagyis az ön feltételezésével szemben a határidõn túl születõ gyermekek után is jár a kedvezmény. Igaz, nem a megemelt összegben. Ez a jogi szabályozás hosszú évekig fennállt, s ennek alapján csökkentették igen sok család, sok esetben most már nem is létezõ hiteltartozását.
Ezért az ügy esetleges újraszabályozása errõl az oldalról is méltánytalanságot szülne azokkal szemben, akik, ugye, viselték ennek következményeit. Szeretném aláhúzni, hogy 1994-tõl hatályos jogszabály a kérdést másként rendezi, mint ahogy idáig kifejtettem. A jelenleg hatályos szabályok szerint a házaspár részére nyújtott kölcsönbõl még fennálló tartozás csökkentésére a szerzõdéskötés idõpontjában hatályban volt feltételekkel az adósokat az utóbb született gyermekek után is megilleti a kedvezmény. Tehát a '94-et követõen bekövetkezõ esetekben már nem létezik az a probléma, amirõl ön beszélt, a '94-et megelõzõre vonatkozóan pedig nem látjuk szerencsésnek visszamenõleges módosítási kezdeményezését. Köszönöm figyelmüket.