DR. PETÕ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A dolgok jelenlegi állása szerint két, egymástól elválasztható kérdés fontos ebben az ügyben.
Az egyik - természetesen - maga a konkrét ügy, amely kivizsgálásának nyilván nem a befejezésérõl beszélhetünk, hanem csak egy állomásáról a meghozott személyi döntések kapcsán. Nyilvánvaló - és úgy tûnik, ebben egyetértés van -, további vizsgálatokra van szükség a lehetséges színtereken, amelyeknek nyilván további konzekvenciái lesznek. A vizsgálatok egy fontos színtere a parlament, ahol két szinten is folyik a vizsgálat - úgy tûnik, két szinten is folyni fog a vizsgálat -, egyrészt az alkotmányügyi bizottságban, másrészt a parlament által létrehozandó vizsgálóbizottságban.
Az SZDSZ parlamenti frakciója mindkét vizsgálatban természetesen részt vesz. Olyannyira sürgõsnek és fontosnak tartjuk, hogy az utóbbi, még meg nem alakult bizottságba már kiválasztottuk azt a két tagot, aki frakciónkat képviseli. Ennek kapcsán szeretném jelezni - nem mintha ez külön érdem lenne, de tényszerûen érdemes ismertetni -, hogy ennek a parlamentnek vizsgálati ügyekben sokkal több lehetõsége van - szerencsére -, mint az elõzõ 5 parlamentnek. Talán emlékeznek képviselõtársaim, hogy az elõzõ parlamentben semmilyen olyan vizsgálati lehetõséget nem teremtettek, ami hasonló ügyekben a parlament vizsgálódását lehetõvé tette volna. Nem érdem, hogy a mostani többség megteremtette azt a lehetõséget, hogy bizottsági vizsgálat, meghallgatás kezdeményezhetõ legyen, megteremtette azt a lehetõséget, hogy a parlament kisebbsége önmaga is elég arra, hogy országgyûlési vizsgálat induljon. Ez helyes, és - még egyszer mondom - önmagában ez nem érdem.
Tehát az elsõ fontos elem az ügy kapcsán az, hogy ezt az ügyet alaposan ki kell vizsgálni, és a szükséges konzekvenciákat, személyi konzekvenciákat és egyéb konzekvenciákat meg kell állapítani.
A másik kérdés nyilvánvalóan egy ennél sokkal átfogóbb kérdés: milyen tanulságai vannak ennek az ügynek? Magyarul megfogalmazva, világosan megfogalmazva: mit kell tennie a magyar Országgyûlésnek, mit kell tenni a kormányzatnak, a kormánykoalíciónak, hogy többet ilyen ügyek ne fordulhassanak elõ?
Az elsõ - természetesen - az ügyhöz közel esõ tétel: a belterületi földek, illetve az önkormányzatoknak járó juttatások ügye. Nyilvánvaló, hogyha ez az ügy rendezett lenne, rendezõdött volna, akkor nem teremtõdött volna lehetõség ilyenfajta alkudozásra, mint amilyen sajnos most a felszínre került. Két, egymástól elkülöníthetõ ügyrõl is van szó, és nyilvánvalóan valamilyen módon mindkét ügyben döntést kell hozni mihamarabb, hogy ez a fajta tárgyalás vagy alkudozás leálljon.
Egyrészt a belterületi földek ügyérõl van szó, amely még az elõzõ kormány ideje alatt született döntés, másrészt az energetikai privatizáció nyomán fölmerült önkormányzati követelésekrõl, illetve az önkormányzatoknak tett ígéretekrõl van szó. Mindkét ügyet mihamarabb le kell zárni.
A másik - ennél távolabbra mutató ügy -, ami következményként adódik, az nyilvánvalóan a privatizáció átláthatóságának ügye, amely szlogenszerûen sokszor megfogalmazódik, azonban úgy tûnik, közös nevezõre ebben az ügyben meglehetõsen nehezen jutnak a parlamenti pártok. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy volt egy kezdeményezés a parlamentben a privatizáció kivizsgálására; ez a bizottsági elnöki poszt, a jelölt személy körüli huzavona miatt nem jöhetett létre ez a bizottság - és ez nem a kormánypártok felelõssége. Azért mondtam azt, hogy úgy tûnik, ebben az ügyben a parlament egészének kell nyilván a tanulságokat levonni.
Az egyik, a privatizációval kapcsolatos tanulság nyilvánvalóan az, hogy nem elég, sõt nem lehetséges személyi garanciákat ebben az ügyben megfogalmazni - intézményi, törvényi garanciákra van szükség. Ennek jegyében kerül a jövõ héten - egyebek között nyilván ez csak egy elem - az SZDSZ parlamenti frakciója által már a nyár elõtt benyújtott, a privatizációs törvényhez készült módosító indítvány, amely a privatizáció ismert folyamatai alapján - még ennek az ügynek az ismerete nélkül - fogalmazta meg a maga javaslatait.
A másik - és alapvetõ kérdés - a politikai gazdaság összefonódásának megállítása, az átláthatóság biztosítása ebben az ügyben, és itt megintcsak fontosnak tartom kiemelni, az összeférhetetlenségi (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) törvény mihamarabbi meghozatala, mint ennek az ügynek a legfontosabb kezdõ eleme.
Végezetül egyetlen mondatot engedjen meg, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) elnök úr. Az egész parlamenti demokráciát érintõ kérdésrõl van szó, amelyben minden parlamenti pártnak felelõssége van, és ennek jegyében kell eljárnunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)