Pálfi Dénes Tartalom Elõzõ Következõ

DR. PÁLFI DÉNES (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Államtitkár Urak! Képviselõtársaim! Gál Elnök Úr! Szelíd figyelemfelhívását magamévá téve valóban jelentésszerû lesz csak hozzászólásom, még ha stílusában nem is az. Veér Miklós képviselõtársunk az 1991. évi IV. törvény vitájánál arról szólt, hogy szégyen vagy nem szégyen többször módosítani egy törvényt. Egyetértek vele. Ha szükséges, módosítani kell. Azonban itt azért van egy kis probléma ennek a törvénynek a módosításával. Az elõttem szólók is szóltak errõl. Most lépett hatályba. Fodor államtitkár úgy vezette be ezt a módosítást, hogy ez az eredeti elõterjesztés, ami leszavazásra került. Kedves képviselõtársaim innen a baloldalról, még ha nagyon kevesen is vannak itt jelen, hát ezt nem az ellenzék szavazta le ezt az eredeti elõterjesztést! Sajnáljuk, hogy így történt.

A másik dolog, ahogy Gyuricza képviselõtársam ezt részletesen és hozzáértõen elemezte: egy szerzett jog a korkedvezmény, vagy valóban a terhelés következménye, hogy indokolt 5 éves korkedvezmény a fegyveres testületek tagjainál? Nem vitatjuk mi ezt a kérdést. Igenis jó lenne, ha ezzel tovább is élhetnének, azonban a módosítással, úgy érezzük, hogy ez nincs veszélyben, hiszen úgy szól a módosítás, hogy "a szolgálat érdekében az érintett beleegyezésével". Azt nagyon fontosnak tartjuk, amire Gyuricza képviselõtársunk is felhívta élesen a figyelmet, hogy valóban a szolgálat érdekében, és olyan emberek kerüljenek csak erre felkérésre is, akik egészségi állapota, szakmai felkészültsége stb. indokolja, mert mi egy következõ veszélyt látunk. Kisgazda képviselõk részérõl, képviselõtársam azt mondta, hogy jól jött az elõzõ idõszakban is egy kis keresetkiegészítés - õ nyugdíj- kiegészítésnek mondta -, pedig, azt hiszem, arról volt ott szó, hogy a nyugdíjalap növelése, hogy több nyugdíjjal kerülhessen a nyugdíjba.

A másik, most viszont az a veszély, hogy a megélhetés körülményei változtak úgy, hogy olyan eset is elõfordul, hogy jobbnak vallja vagy próbálja mutatni magát az a munkatárs, mint ami valójában, hogy tovább szolgálhasson. Ebben természetesen az egység parancsnoka, illetve az illetékes miniszter lesz a felelõs, hogy valóban ki kerül be ebbe a helyzetbe. Mert a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára adta elõ, terjesztette elõ a módosítást, 50 de rendõrökrõl beszélt. Gyuricza úr is rendõrökrõl beszélt, pedig katona, fõtiszt. Igen, mi ott érezzük valóban leginkább szükségét ennek a törvénymódosításnak, hogy poszton legyen rendõr. Poszton is legyen rendõr. És ez, ugye a körzeti megbízott címszó alatt volt megnevesítve.

Úgy gondoljuk tehát, hogy azokkal a módosításokkal, aminek már itt rajzolódnak körvonalai, támogatni kell ezt a törvénymódosítást. De, kedves államtitkár urak, ne vegyék úgy, hogy én vagyok az ügyeletes kérõ, de mennyivel szebb lett volna ez a módosítási elõterjesztés, ha itt ez a fél oldal indoklás öt számadatot tartalmazott volna. Rendõrség, honvédség, határõrség, vámosok - csak négy. Valóban, az elõkészületek során hány embert érint most a rendõrségnél ez a kérdés, ami miatt nélkülözhetetlen ez a törvénymódosítás? Mert most csak érzéseinkre vagyunk hivatkozva, mert az önkormányzati bizottság vitájában Kara államtitkár urat megkérdeztem ebben az ügyben - természetesen nem tudott konkrét adatokkal szolgálni.

Csak környezetünkbõl érezzük azt, hogy egyrészt vannak korkedvezményt kérõ rendõrök - az öt év alá még -, akiket úgy látunk, hogy jó erõben, egészségben vannak, hála Isten, utána vagy jól gazdálkodnak vagy éppen átmennek egy másik kft.-be vagy õrzõ-védõ valami gazdasági társaságba, és ott folytatják munkájukat. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy ezeket meg kell akadályozni. Nem lehet ezeket megakadályozni. Ha valaki úgy érzi, belefáradt abba a tevékenységbe, amit eddig folytatott, és nem tudja azt megfelelõ hatékonysággal végezni, akkor váltson, mert tudjuk, hogy ma a közrend és közbiztonság mindannyiunkat, az egész társadalmat alapvetõen foglalkoztató kérdés, és ehhez a megnövekedett veszély és a megnövekedett kísértés, hogy a korrupciós ügyekbe keveredett rendõrt valóban ne azért kelljen kímélni, mert nincs helyette kit beállítani.

(19.50)

Ezeket az összefüggéseket is nézve - tehát ilyen értelemben - támogatjuk ennek a törvénynek a módosítását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage