PALLAG LÁSZLÓ (FKGP): Tisztelt Képviselõtársaim! Jogos a felvetés, és az, hogy hatéves elmaradás az, amit pótolni kellene.
(20.10)
54
Ha a Független Kisgazdapárt is abban a helyzetben lenne, mint az MSZP, hogy a korábbi törvények, rendeletek értelmében az ingyenes használati jog a birtokukban van, és birtokunkban lenne, akkor nyugodtan mondhatnánk azt, hogy akkor mi is támogatjuk ezt a törvénytervezetet, és elképzelhetõ, hogy esetleg a Kisgazdapárt is aláírta volna. De mivel rendezetlen az ingyenes használati jog kérdése '90 óta, a pártok részérõl általában - egy párt részérõl rendezett egységesen, az MSZP részérõl -, és korábbi próbálkozások, kezdeményezések sem hoztak eredményt, a Kisgazdapárt álláspontja az, hogy nem szabad, nem javasoljuk tulajdonba adni a társadalmi szervezeteknek az ingatlanokat, és itt elsõsorban a pártokról beszélek, hanem a választások után a választási eredményeknek megfelelõen kell biztosítani a pártoknak az ingyenes használati jogot. Voltak korábban példák, mondjuk elutasítandó példák - a Fidesz-, az MDF-székház értékesítése -, ami mind a mai napig is nyitott és rendezetlen kérdés.
Hogy miért tartjuk fontosnak azt, hogy rendezve legyenek a társadalmi szervezetek ingatlankérdései, ezen belül a pártok mûködési feltételéhez szükséges ingatlanok kérdése? A fontosságot tulajdonképpen az alkotmány határozza meg, amely úgy mondja ki, hogy a köztársaságunk alapja a többpárti parlamentáris demokrácia. Ahhoz, hogy a pártok mûködni tudjanak és az egészséges, normális egyensúly meglegyen, ahhoz a feltételt is biztosítani kellene.
Tehát ez a törvény tulajdonképpen az állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezésérõl szól. Azonban a pártoknak, és ha szabad azt mondanom, hogy csak a Független Kisgazdapártról beszélek, nagyrészt nem állami tulajdonban vannak az általuk használt ingatlanok, és nem ingyenes használatban vannak, hanem bérleti jogviszonyban. És fogok majd példát is mondani arra, hogy korábban hiába próbálkoztunk ezt a kérdést rendezni, bizonyos értelmezési differencia lépett fel, például abban a vonatkozásban, hogy mi számít ingatlankezelõ szervnek.
Én Békés megyében lakom, Békéscsabán például, mivel az a megyei mûvelõdési központ, ahol a megyei szervezetünk mûködik, a megyei tanács kezelésében volt, nem számít ingatlankezelõ szervnek, holott egy sor ingatlant kezelt. Korábban így nem kerülhetett ingyenes használatba, és igen kemény összegeket határozott meg május óta ez az intézmény azért a területért, amit használunk. Vagy például Békés városában '95-ben hiába próbáltuk elérni azt, hogy a költségvetési üzem kezelésében lévõ ingatlanra kapja meg az ott mûködõ szervezet a használati jogot.
Érdekes álláspontot képvisel maga a vagyonkezelõ megyei szervezet, amely úgy értelmezi, és ebben kikérte a földhivatal véleményét, kikérte más hivatal véleményét is, hogy csak az ingatlankezelõ vállalat számít ingatlankezelõ szervnek. Ezek szerint Békés megyében csak Békéscsabán volt ingatlankezelõ vállalat, ezek szerint akkor a többi településen sehol sem lehetséges az, hogy a párt használatában lévõ ingatlanok mondjuk ingyenes használati joggal a párthoz kerüljenek. Hiába fordultunk a Belügyminisztériumhoz abban az idõben, hiába próbálkoztunk a vagyonkezelõn keresztül, összesítve leadtuk a vagyonkezelõnek az év elején szintén a párt által használt ingatlanok kérdéskörét. Továbbra is fennmarad az a helyzet, hogy tulajdonképpen a Kisgazdapárt használatában lévõ ingatlanok nincsenek állami tulajdonban, és nincsenek ingyenes használati joggal átadva nekik. Tehát így tulajdonképpen ez a törvény egy szûkebb csoportnak fogja biztosítani a tulajdonhasználatot, ugyanis továbbgondolva mindig visszakanyarodnak a korábbi rendeletek ahhoz, hogy mivel ingatlankezelõ szerv kezelésében nem volt, így nem kapja meg.
A korábbi három törvény, ami foglalkozott tulajdonképpen a pártok dolgaival, a '89. évi XXXIII. törvény a pártok mûködésérõl, gazdálkodásáról, elhelyezésérõl nem szól. A '90. évi LXX. törvény a társadalmi szervezetek kezelõi jogának megszüntetésérõl, ingyenes használatáról. És a '91. évi XXXIII. törvény pedig megintcsak nem úgy foglalkozik a kérdéssel, hogy mondjuk a pártok vagy a társadalmi szervezetek elhelyezése meglegyen, hanem tulajdonképpen mi kerüljön önkormányzati tulajdonba, és mi ne kerüljön önkormányzati tulajdonba. Hiába használtuk mi '89-tõl például abban a megyei mûvelõdési központban a helységeket, és a '91. évi törvény életbelépésekor is használtuk, nem kaptuk meg ezeket a lehetõségeket. Holott ezek az ingatlanok tulajdonképpen a tagjaink által épített egy mázsa búzai részjegybõl1 épültek, ____________________ 1 Így? (Videón többszöri visszahallgatáskor is ezt érteni.) 55 és '48-'49-ben, amikor az államosítások voltak, ezeket szó szerint elvették, az ott lévõ felszereléseket széthordták, és tudok olyanról is, hogy ezek a vagyontárgyak a késõbbiekben magántulajdonba kerültek.
Tehát ha jogalapot keresünk ahhoz, hogy a pártok mondjuk ingatlanhoz jussanak, azt hiszem, a Kisgazdapárt lenne az egyik, amelyik jogalappal rendelkezik, mert élnek még azok a tulajdonosok, akik felépítették ezeket az épületeket. Ugyanakkor városonként olvasókörök, könyvtárak, együttesen tevékenykedett a gazdakör, a kisbirtokos egyesület, a Kisgazdapárt, és ezek komoly vagyonnal rendelkeztek. De hát a reprivatizációját utasítva gyakorlatilag ez így nem kerülhetett elõ.
De most sem látjuk megoldottnak ezen törvényjavaslaton keresztül azt, hogy rendezve lesznek a kívánalmak szerint a pártok által használt ingatlanok. Az aránytalanságok óriásiak. És kénytelen vagyok megemlíteni, nem azért, mert sokallom, tegyük fel, az MSZP által használt ingatlanok összességét, hanem azt, hogy arányaiban a Kisgazdapárt ingatlanai is nagyon szûkösek. Például Békéscsabán az MSZP összesen 1589 négyzetmétert használt három-három helyen, míg a Kisgazdapárt 53-58 négyzetméterért fizet 58 ezer forint bérleti díjat. És mind a megye, mind a városi szervezet 58 négyzetméteren két helyiségben mûködik.
Aranyosan integet és mutogat képviselõtársam, de tulajdonképpen nem kérünk mást, mint esélyegyenlõséget és arányosságot. És ezt, azt hiszem, jogosult kérni minden párt, hogy ezt megkapja, és ez meglegyen ahhoz, hogy mûködni tudjon. Ugyanakkor ne legyen kitéve a parlamenti párt az önkormányzatok kénye- kedvének a döntések során, hanem legyen ez úgy rendezve törvényileg, hogy mondjuk minimum a parlamenti pártok, amely az alkotmányosság mûködéséhez kell, hogy mûködjenek, kapják meg azt a mûködési feltételt, amit igényelnek. És ami nagyon lényeges, hogy a mûködõ pártok kapják meg. Mert az, hogy nevükben mûködnek pártok és ingatlanok vannak településenként mondjuk használati joggal, és a környéken nem mûködik párt, de megvan, sõt bérbe ki van adva, erre is tudnék számtalan példát mondani adott esetben. Amikor ezért szóltunk és ezt felvetettük, akkor el lett utasítva.
Vagy például akkor még '89-ben tanácsi költségvetésbõl lett rendbe hozva 2 millió forintból egy olyan MSZP-ingatlan, amiben azóta is mûködik úgy az a városi szervezet, hogy együtt a bíróság épületében, együtt a földhivatallal, ami alapvetõen szabálytalan, és ami alapvetõen megengedhetetlen.
(20.20)
Ugyanakkor azon a településen a Kisgazdapárt kapott egy olyan romos helyiséget, amit saját költségen, saját erõbõl rendbehoztak, és azóta is legalább kétszer el akarták venni. Akkor felvetõdik az, hogy a társadalmi szervezetek birtokában vagy kezelésében vannak olyan üresen álló ingatlanok, amikrõl nem tudjuk, hogy a használóik vagy a kezelõik kik, vannak-e, állnak-e mögöttük. Számtalan olyan ingatlannal találkoztam a megyében, ami - a törvény elfogadása után egyenesen következik, hogy - privatizáció felé magánkézbe kerülne késõbb, tegyük fel, a törvény által meghatározottak szerint az az ingatlan vagy az az ingatlanegység.
A Kisgazdapárt álláspontja szerint ezen rendezetlenségek miatt nem volna szabad így ezt a törvényt elfogadni, hanem valójában biztosítani úgy a feltételrendszert a parlamenti pártok mûködéséhez, hogy tényleg az alkotmányos mûködésnek megfeleljenek a parlamenti pártok. Így tehát a Kisgazdapárt ezt nem javasolja elfogadásra, sõt azt javasoljuk, hogy ezt vonjuk vissza, és elõzõleg rendezzük azokat a kérdéseket, amiket felsoroltam ahhoz, hogy valójában eredménye legyen ennek az elõterjesztésnek. Köszönöm szépen.