TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság elõadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! A gazdasági bizottság 1996. október 2-án tárgyalta a T/3901. számon beterjesztett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. számú törvénymódosítás általános vitára való alkalmasságát.
A törvényjavaslat elkészítésénél az elõterjesztõ hármas követelményt fogalmazott meg a bizottság ülésén. Elsõdlegesen a közteherviselés aránytalanságainak csökkentését, másodsorban a tõkefelhalmozás ösztönzését, a vállalkozások adózási feltételeinek javítását és a harmadik szempontként az adóalapok szélesítési lehetõségének feltárását jegyezte meg.
A bizottság megállapította, hogy a kormány az Országgyûléshez olyan adótáblát terjesztett be, mely az átlagos adóterhek 1,5 százalékpontos csökkentését eredményezi úgy, hogy a bérbõl és fizetésbõl élõknél alkalmazott kettõs adótábla megszûnik, a progresszív adóterhek minden jövedelemsávban csökkennek, a sávhatárok a maihoz képest nõnek és a megemelt összegû sávokhoz alacsonyabb százalékos mértékû adókulcsok tartoznak. A vállalkozások adózásának semlegessé tételét segíti a javaslat szerint az a megoldás, hogy az egyéni vállalkozók, akik a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt fognak adózni, 1997. január elsejétõl ugyanolyan feltételek mellett és vállalkozási jövedelmük után ugyanolyan mértékkel adózzanak, mint a társasági adó alá tartozó vállalkozások.
Az adóalapok szélesítésének követelményét kielégítendõ, bizottsági elõadóként csak azt a javaslatot emelném ki, amely szerint a mezõgazdasági õstermelõ adóztatásának átalakításával kívánja - a számlakényszer erõsítésével - az eddigi kevésbé látható jövedelmeket az adózás számára is láthatóvá tenni.
Tisztelt Országgyûlés! A bizottság ülésén megfogalmazódott, hogy ha Magyarországon kiszámíthatatlanságról beszélnek, akkor ennek mindig szemléltetõ példája az adótörvények folyamatos és örökös változtatása. Mindenki egyetért abban, hogy ez borzasztó teher a magyar gazdaságon a vállalkozóknak, a munkavállalóknak, az egész gazdaság szektorának, kivétel nélkül.
(10.10)
Ez egy örökös kiszámíthatatlansági tényezõt jelent, és mindenki egyetért azzal, hogy most már tényleg be kellene állítanunk azt az adórendszert, ami aztán folyamatossá és kiszámíthatóvá teszi a magyar gazdaságot. Most mégsem ez történik, mert folyamatosan, évrõl évre koncepcionális változtatásokat hajtunk végre, például az elõzõ évben a kettõs adótábla bevezetését, melynek eltörlésével a bizottság egyhangúlag egyetért.
Az elõterjesztés szerint jelenleg hat adókulcsot tartalmaz a tábla, hosszú távon ez a bizottság megítélése szerint rendkívül sok, szerencsésebb lenne minél kevesebb adókulcs alkalmazása, amennyiben az adóterhelés egyenletessé tétele technikailag ezt lehetségessé tenné. Az adóterhelés, a másfél százalékpont adóterhelés a személyi jövedelemadóra vonatkozik. A bizottság ugyanakkor szükségesnek tartaná olyan hatásvizsgálatok elvégzését is - lehet, hogy van is ilyen, de az ülésen ezt nem tudtuk kivitatni -, amelyben a magánszemélyekre vonatkoztatott hatásvizsgálatok már a társadalombiztosítás- változások terhelésre gyakorolt hatását is tartalmazza, hogy a nettó kereset változása kimutatható legyen, az állampolgárok jövedelemviszonyainak változása milyen lesz az elkövetkezõ évben. Mert az állampolgárt vagy a munkavállalót csak az érdekli, hogy a kifizetõnél költségként, bérrel kapcsolatos költségként elszámolandó összegbõl mennyi az, amit õ kap meg.
Az eltartotti kedvezményre irányuló kérdésekkel összefüggésben a kormány céljaként az fogalmazódott meg, hogy a progresszív adótábla miatti többletadót kívánja mérsékelni a javaslat egy meghatározott körben. Szakmailag ezt szükségesnek tartja a bizottság megvizsgálni, hogy szociális elemeket mennyire lehet beépíteni az adótáblába.
A mezõgazdasági kistermelés adóztatása kapcsán megállapítható, hogy valóban nem az a cél, hogy a kistermelõk több adót fizessenek, hanem hogy a nyilvántartási kötelezettség erõsödjön, hiszen az átalakítás során a 20 kedvezmények nemcsak megmaradnak, de érzékelhetõ mértékben nõnek is. Ez a benyújtott javaslat szerint biztos, hogy így lesz, és mindenki ész nélkül gyûjteni fogja a költségszámláit, ugyanakkor a szürke- és feketegazdaságban igen jelentõs szerepet játszó felvásárló-, kereskedõhálózat továbbra sem lesz látható. Ezért kissé féllábúnak tûnik ez a megoldás, bár ez is egy jelentõs elõrehaladás, ugyanakkor az adóalapok további szélesítése is megvalósítható lenne egy idõben ezzel a lépéssel, amennyiben a kistermelõt érdekeltté tennénk a bevétel nyilvántartására is, amit az áfatörvénnyel összefüggésben meg kívánunk vizsgálni.
Összességében a gazdasági bizottság a benyújtott törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát egyhangúlag támogatta mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselõk részérõl. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)