VARGA LAJOS, a gazdasági bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Asszony! Képviselõtársaim! Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! A gazdasági bizottság ugyanazon a napon, amely napon a személyi jövedelemadóról szóló módosítást tárgyalta, megtárgyalta a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényjavaslatot is. Meghallgattuk a Pénzügyminisztérium képviselõit, akik elmondták, hogy a fõ szempont a vállalkozások adóterhének mérséklése, a vállalkozásban maradó jövedelem '95-'96. évinél nagyobb mértékû teljesítése volt a cél. A számítások szerint - mármint a Pénzügyminisztérium számításai szerint - a jövõ évben a teher valahol 11 százalék körül lesz, ami a vélemények alapján úgy jön ki, hogy természetesen vannak alanyi jogon megszerzett adókedvezmények, és ezeket figyelembe vették akkor, amikor a számításokat elvégezték. Egyébként a társasági adó mértéke 18 százalék, ami az elmúlt évvel azonos mérték. Ugyanakkor viszont igen lényeges - és a pénzügyminiszter úr is kiemelte itt az expozéjában -, hogy az osztalékadónál megszûnik a kiegészítõ adó, és tulajdonképpen az osztalékadó alól alanyi jogon a belföldi társaságok mentesülnek, és a külföldi társaságok is gyakorlatilag odáig, ameddig Magyarországon fektetik be ezt az osztalékot, más vállalkozásba fektetik be ezt az osztalékot, addig végeredményben nem kell osztalékadót fizetni erre az összegre. Ez mindenféleképpen a véleményünk szerint is a beruházásokat, a gazdaság fejlesztését célzó intézkedésnek tekinthetõ, és ilyen értelemben ezekbe a körökbe tartozó témákat a gazdasági bizottság érdemben nem is vitatta. Magyarul azokat a javaslatokat, amelyeket kedvezõen ítéltünk meg, azokkal egyetértettünk, azokat különösképpen még kérdésként sem vitattuk.
Természetesen találtunk olyan témát a társaságiadó- és osztalékadó- törvényjavaslatban, amely téma kérdés formájában és válaszok formájában megvitatásra került, ilyen volt például az, hogy több helyen úgy éreztük, hogy a számviteli törvénnyel talán az elõterjesztés nem mindenütt van összhangban. Erre a Pénzügyminisztérium képviselõje megadta a választ, hogy igen, valóban tudnak errõl, erre készül az új számviteli törvény, illetve annak módosítása, amit 1997. január 1-jéig hatályba is kívánnak helyezni. Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, hogy errõl itt most szót ejtsünk, hiszen amennyiben ez nem történik meg az elkövetkezendõ idõben, akkor bizony ellentétbe kerülhet a társasági törvény a számviteli törvénnyel.
A másik ilyen problémakör, amirõl szót váltottunk, a készpénzfizetéssel összefüggõ módosítások, és tulajdonképpen itt a pénzügyminiszter úr az expozéjában is kifejtette, és a bizottsági ülésen is efelé mentünk el, hogy a kártyás fizetés megoldást jelent, tehát a készpénzfizetést úgy kell értelmezni, hogy a készpénzt helyettesítõ eszközök minden további nélkül alkalmazhatók, ez kedvezményezett.
Összességében azt kell elmondanom, ugyanúgy, mint ahogy a személyi jövedelemadóval kapcsolatban is kollégám elmondta. hogy a gazdasági bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a törvénytervezetet, és javasoljuk ilyenformán a megtárgyalását. Köszönöm szépen. (Taps.)