FODOR SÁNDOR, a mezõgazdasági bizottság elõadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A mezõgazdasági bizottság október 2-án megtárgyalta a személyi jövedelemadóról szóló '95. évi CXVII. törvény módosításáról szóló, T/3091. számú, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, T/3092. számú törvényjavaslatot. A bizottságban elhangzott olyan vélemény - és utalnék Tóth Sándor képviselõtársam megjegyzésére -, hogy jó lenne, ha a magyar gazdaság, a költségvetés olyan helyzetben lenne, hogy ne kellene évente az adótörvények módosításával foglalkozni, hanem kialakulhatna egy stabil, mindenki számára elfogadható adózási rend Magyarországon. Úgy gondolom, hogy azok a folyamatok, amelyek el lettek indítva az ez évi adótörvény-módosításoknál, ezt célozzák. Bízunk benne, hogy néhány éven belül elérünk ide.
(10.20)
A bizottságban elsõsorban az agrárágazatot érintõ témakörök kerültek megvitatásra, megtárgyalásra. Nem véletlen, hogy a mezõgazdasági bizottságon belül többségi és kisebbségi vélemény alakult ki, hiszen az õstermelõi fogalom, a kistermelõk adózásának a megváltoztatása élénk vitát váltott ki a bizottsági tárgyalás során.
A bizottság többségi véleménye alapján fontosnak tartottuk, hogy mindkét törvényjavaslat esetében a piac szereplõi láthatóvá váljanak, és egyidejûleg a jövedelemkimutatásban legyenek érdekeltek. A földhaszonbérleti díjjal összefüggésben is alakult ki vita. A bizottság ugyanezen ülésén Torgyán képviselõtársam határozatijavaslat-tervezetét tárgyalta, mely a föld tulajdonát érintõ, a föld szereplõit érintõ javaslat volt. A bizottságban kialakult egy olyan vélemény, hogy a földdel kapcsolatos jövedelemkérdéseket lehetõleg helyi érdekeltségi rendszerekben kell megfogalmazni. Fontosnak tartaná a bizottság - többségi vélemény alapján -, hogy például a fölhaszonbérleti díjnak - melyet a személyi jövedelemadó törvénytervezete tartalmaz - a helyi önkormányzatokhoz való telepítése valósuljon meg.
Az már elhatározás, döntés kérdése, hogy milyen megosztásban: központi költségvetés, illetve a helyi önkormányzatok érdekeltségének a kiformálásában. Ugyanis a föld, az valahol helyben van, lent van a falvakban, a településeken, az ott élõ emberek megélhetését, adott esetben jövedelmét szolgálja. Ennek a kérdéskörnek a tisztázásában számunkra egyértelmû, hogy a helyi önkormányzatokat ebben a kérdéskörben érdekeltté kell tenni, és a föld körüli homályok eltüntetését - biztos vagyok benne, és a bizottság többségi véleménye is így formálódott ki -, hogy a helyben élõk, a helyben lakók vannak leginkább tisztában azzal, hogy a föld körül mi újság van.
A bizottsági vélemény szerint az õstermelõk fogalma, a kistermelõk választási lehetõsége - majd a kisebbségi véleményt, információm szerint, Bogárdi úr el fogja mondani - azt a törekvést szolgálja, hogy véleményünk szerint könnyebb helyzetbe is hozhatja a termelõket, és megpróbál rendet teremteni az ágazatban.
A mezõgazdaságban, ahol nagyon sok és jelentõs termelési értéket állítanak elõ, még mindig nem tudjuk pontosan, hogy milyen gazdasági folyamatok zajlanak le. Sejtéseink vannak, hogy a mezõgazdaságban legalább akkora léptékû a szürke-, illetve feketegazdaság, mint a társadalom egyéb területein.
Mindenképpen a rendteremtést, illetve - bocsánat a kifejezésért - a számbavételt el kell kezdeni ahhoz, hogy a tisztánlátás kialakuljon.
Az elõttünk lévõ adótörvény-tervezetek - bizottsági többségi vélemény alapján - nem a jövedelem biztonságát veszélyeztetik, sokkal inkább arról szólnak, hogy lehetõség szerint, a jövõt illetõen a mezõgazdasági jövedelmek is mielõbb a mindenféle szempontból legális jövedelmek közé kerüljenek, garantálva ezzel az ott tevékenykedõk saját biztonságát is.
Az elõterjesztõ bizottságnál részt vevõ elõterjesztõ képviselõje szerint ez az õstermelõi, kistermelõi rendszer bevezetése egyetlen forinttal sem juttatja több bevételhez a költségvetést.
A törvényjavaslatban találhatók ugyanakkor olyan módosítások is, amelyek nem nyertek el nagy szimpátiát, és a többségi véleményekben is megfogalmazódtak. Itt a kormány szociális érzékenysége nem minden esetben nyilvánul meg. Egy példát említve, ilyen a természetbeni, étkezéshez kapcsolódó adómentesség megszüntetése. Ugyanakkor minden jövedelem, amely jövedelemadó-alapot képez, egyben tb-alapot is fog majd jelenteni, ezt is átgondolásra javasoljuk a kormány részére. 22
A negatívumok kiküszöbölésére a bizottság, illetve a képviselõk egyénileg a törvényjavaslatokat módosító javaslatokkal próbálják jobbítani. Kérjük ehhez a kormány pozitív támogatását, hogy azon módosító javaslatokhoz, amelyekre részben említettem néhány példát, részben pedig itt, a vita során majd felszínre kerülnek, lehetõleg pozitívan szíveskedjenek hozzáállni.
A bizottság mindkét törvényjavaslatot -16 igen és 8 nem szavazattal - általános vitára alkalmasnak tartja, ajánlja. A bizottságban kialakult véleményt, mint ahogy utaltam rá, információm szerint Bogárdi képviselõ úr kívánja elmondani. Köszönöm szépen. (Általános taps.)