BOGÁRDI ZOLTÁN, a mezõgazdasági bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Fodor képviselõtársam bevezetõje nagyon jó alap arra, hogy elmondjam a kisebbség véleményét a mezõgazdasági bizottságban elhangzottak alapján.
A kisebbség úgy ítélte meg, hogy a személyi jövedelemadó törvénytervezete elfogadhatatlan. Határozottan elfogadhatatlannak ítélte a kisebbség, és úgy ítélte elfogadhatatlannak, hogy a többség viszont egy hezitáló magatartást tanúsított. Látszott a mezõgazdasági bizottság kormánypárti képviselõin, hogy e mellé a törvénytervezet mellé nehéz lesz odaállni. Találóan jegyezte meg egyik képviselõtársam: "Sajnálom a kormánypárti képviselõket, akiknek ezt a törvénytervezetet meg kell szavazniuk." A kisebbség nem fogja ezt a törvénytervezetet megszavazni.
Elfogadható elvek és elfogadhatatlan gyakorlati megoldás alapján készült el ez a törvénytervezet a kisebbség szerint. Azokat az elveket, amelyeket miniszter úr itt elmondott, el lehetne fogadni, de ezek a gyakorlati megoldások, amelyek ebben a törvénytervezetben napvilágot láttak, nem arra visznek. Ha röviden akarnám kifejezni magam: "Nem arra van elõre". Más megoldások kellenének. Ezeket viszont ebbõl a törvénytervezetbõl nem lehet kihámozni.
A legnagyobb vitát - mint várható volt - a kistermelõk adóztatásának elképzelése váltotta ki. Csak emlékeztetõül el kell mondanom, mert ez egyértelmûen sajnos nem hangzott el, hogy mi volt az eddigi gyakorlat. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy egy bizonyos határig, 1996-ban 1 millió forint árbevételi határig - és nem jövedelemrõl van szó: árbevételrõl - adómentes volt a mezõgazdasági kistermelõ. 1 és 2 millió forint között diktált adóval adózott az árbevételérõl - megint csak nem a jövedelmérõl -, mégpedig 10 százalék az állattenyésztés esetében és 30 százalék a növénytermesztés esetében mint nyereség szerepelt.
Tudnunk kell, hogy a mezõgazdaság nem "olajszõkítés", nem "ügyvédi szakértelem", sõt nem is "gyermekkereskedelem", hanem nagyon kicsi nyereséghányaddal mûködõ termelés. Ha megnézzük a mezõgazdasági nagyüzemeknek a könyvelését, rögvest kiderül, hogy ilyen nyereséghányadot szinte egy sem produkált mezõgazdasági termelésbõl. Tehát nem arról van szó, hogy egy feketegazdaság mûködik a mezõgazdaságban, hanem arról van szó, hogy bizonyos objektív okok miatt ezt az egyébként erõs, nehéz adóterhelést választotta a mezõgazdaság viszonylatában az 1990 elõtti kormány is, és méginkább az 1990- 1994. év közötti kormányzat.
(10.30)
1995-tõl kezdõdõen az adómentes sáv nem emelkedett. Addig egyébként az inflációnak megfelelõ vagy azt meghaladó mértékben emelkedett. Nem emelkedett. Látszott a kormány szándéka, hogy nagyon nehezen, de szeretné ezt a lehetõséget megszüntetni, egy erõltetetett tempót kíván a mezõgazdaságban alkalmazni, és - úgymond - "fehérré" tenni az egyébként teljesen fehér gazdaságot a mezõgazdaságban.
A kistermelõk adóztatásával kapcsolatosan döbbenetes elképzelések vannak a bizottság szerint. Az, hogy õstermelõi igazolványt fognak kiadni - egy kormányrendelet rendelkezik majd róla -, ez még magában elfogadható lenne. De kérdezem én, és kérdezték a bizottság tagjai is, kedves képviselõtársaim, mit fog tartalmazni ez az õstermelõi igazolvány? Ki fogja ezt kiadni? 23
Ne felejtsék el, 1,3 millió, tehát 1 millió 300 ezer gazdaságról és 2 és fél millió személyrõl van szó! A társadalombiztosítás taj-papírját sem sikerült kiadni hibátlanul, itt pedig egy könyvrõl van szó, nem tudom, hogy kik fogják ezt kiadni.
(Az elnöki széket dr. Füzessy Tibor, az Országgyûlés alelnöke foglalja el.
A jegyzõi széket Boros László helyett Szili Sándor foglalja el.)
De továbbmegyek. Hogyan mûködik ez az igazolvány? A törvénytervezet elképzelése szerint - és ezt elég kemény kritika érte - ebbe a könyvecskébe - mint az iskolai ellenõrzõ könyvbe - írja majd be a felvásárló, hogy az õstermelõtõl mit vásárolt. Végiggondolta ezt valaki, hogy mit jelent ez?
Elmegyek a felvásárlóhoz, belenéz az a könyvecskémbe, és megnézi, hogy: Jé, hát ez eladott két forinttal olcsóbban is már paradicsomot, mint nekem el akarja adni! Tehát gazdasági titkokhoz jut hozzá egy ellenérdekelt fél, és azt mondja: Kérem, ennek ennyi volt az ára a múltkor is, most is ennyi. Végiggondolta ezt valaki, képviselõtársaim?
Azt hiszem: nem. A meg nem gondolt gondolat kategóriájába tartozik ez a dolog, és az ellenzék ezért is elutasította. Kérdezem továbbá - és kérdezték a bizottság tagjai -, felkészült-e az ország úgy termelõ, mint hivatal oldaláról erre a váltásra? Felkészülhetett-e a gazda, hogy - úgymond - vállalkozóvá váljon?
Tudniuk kell - tudják is, csak nem nagyon hangoztatják -, hogy öt százalékát sikerült a termõföldeknek mind ez ideig a tulajdonosok birtokába adni. Tehát egy fékezés hatása volt érezhetõ végig, és ez a fékezés tette lehetetlenné, hogy a termelõ vállalkozóvá váljon, most adminisztratív erõvel ezt nem lehet átugrani.
Felkészült-e a szaktanácsadó hálózat? Önök egy évig hezitáltak azon, kormánypárti képviselõtársaim, hogy a falugazdász- vagy gazdajegyzõ-hálózatra szükség van-e, és milyen létszámúra; a most beterjesztett költségvetésben egy fillérrel sincs rá több, mint az elõzõ évben volt, tehát egy elbizonytalanított, elbizonytalanodó szervezetrõl van szó, nekik kéne a gazdát segíteni abban, hogy elkészítse ezt a bizonyos adóbevallást. Felkészült-e a vidéki szolgáltatóhálózat? Mégpediglen a könyvelõk vagy könyvelési szolgáltatást végzõ személyek, akik segítik elkészíteni ezt a - várhatóan közel 2 millió - adóbevallást.
És végül, de nem utolsósorban, maga az APEH. Az APEH felkészült-e arra, hogy plusz 2 millió adóbevallás beérkezik, ha valaki járt az APEH-nél, és ismer olyan embert, aki ott dolgozik, tudhatja, hogy most is a feje tetején áll a dolog, most is rettenetes nehézségekkel küszködnek az APEH dolgozói. Mi lesz ezután?
Tehát, kedves képviselõtársaim, én azt javasolnám ebben a vonatkozásban: türelem. Ezt javasolták a bizottság tagjai is a kormánynak, a folyamat természetesen abba az irányba hat, hogy vállalkozóvá válik a mezõgazdasági kistermelõk egy része. De mivel ebben az országban a szerves gazdasági fejlõdésnek nem voltak meg az alapjai, ezért a mindenkori kormánynak türelemmel kell viseltetetnie az ilyen és ehhez hasonló dolgokkal kapcsolatosan.
Van ebben a törvénytervezetben néhány kisebb vitát, de nem kisebb hatást kiváltó hiba is. Nagyon sajnálom, hogy kormánypárti képviselõtársaim nem emlékeztek meg arról a szerencsétlen gyakorlatról, ami az új kormány hivatalba lépésétõl fogva már van, ez a bizonyos negyedévi adóztatás.
Nem is tudom, hogy a világon van-e még valahol negyedéves adóztatás az éves adóztatás helyett, és a mezõgazdaságra ez a negyedéves adóztatás rendkívül negatív hatású. Tessék elgondolni azt - és ez a bizottságban is elhangzott -, hogy az a gazda, aki leadja a bikáit vagy a disznait márciusban, az április 20-ig adóelõleg formájában teljes adót fizet az APEH-nek, és utána mindjárt sorba állhat a banknál hitelért, mert már aratni, már talajt elõkészíteni, vetni nincsen pénze, és majd jövõ márciusban visszakaphatja az adótöbbletét, amit az elsõ negyedévben befizetett.
Hát ha a mezõgazdaságnál ez nem vág földhöz olyan vállalkozót, aki ilyen szerkezetben gazdálkodik, akkor nem tudom, hogy mi. Tehát ezt, ha a mezõgazdaság önöket érdekli, vagy önök ezzel foglalkozni akarnak, mindenképpen meg kell szüntetni, legalább a mezõgazdaság vonatkozásában.
Következõ a földbérbeadás adóztatása. Önök mindig arról beszélnek, hogy racionális üzemméret, optimális nagyság szükséges a mezõgazdaságban. Szükséges a költségmegtakarítás miatt a helyben gazdálkodás, a nagyobb távolságok miatt. 24
Tessék belegondolni abba, hogy az a gazda, aki - mivel máshol nem tudott földet venni - a hatodik faluban vett, most viszont tudna bérelni a saját falujában, azt viszont bérbe adhatná. Amit a saját falujában bérel, annak a bérleti díját költségként elszámolhatja, viszont a bérbe adott földnek a bevételét nem forgathatja be a vállalkozásába, azt egyenesen 20 százalék forrásadóval kénytelen leadózni. Diszkriminatív, elõnytelen, nem alkalmazható módszer.
Következõ, amit szintén az 1994. év pótköltségvetése törölt ki az elõzõ adórendszerekbõl: a földvásárlás támogatása. Az elõbb elmondott érvek alapján igazán célszerû volna, hogyha a kormány végiggondolná azt, hogy milyen módon lehet támogatni vállalkozóvá válásában a gazdát.
Az egyik a földvásárlás segítése. Arról szólt az a bizonyos eltörölt jogszabály, hogy az adóalapjának 30 százaléka erejéig leírhatja az adóalapjából az a gazda, aki földvásárlásra költ pénzt. Ma ezt a jövedelmet ugyanúgy adóztatjuk, mint aki játékkaszinóban vagy áruházban vagy éppen a kocsmában költi el ezt a pénzt, tehát az ugyanolyan elbírálás alá esik, aki jövõt akar magának és a családjának földvásárlás révén, mint aki feléli ezt a pénzt.
Ha végiggondolta volna valaki ezeknek a hatását a mezõgazdaságra, akkor ezeknek a visszaállítása vagy kiküszöbölése lett volna a cél, és nem a kistermelés ily módon való adóztatása. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiban.)