DR. MATYI LÁSZLÓ (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bizottsági elõadóknál számtalan esetben visszatért az adórendszer kiszámíthatósága, mint önmagában is egy komoly érték. Mégis úgy gondolom, hogy nagyon nagy hibát követnénk el, hogyha ezeket a törvényeket most nem hoznánk meg, mert úgy vélem, hogy a '96- ban életbe lépett személyi jövedelemadó törvénynél, illetve a társasági adótörvénynél ezek a törvénytervezetek sokkal jobbak.
Ha ezeket a törvénytervezeteket egy szóval akarnánk jellemezni, akkor az az egy szó az "adócsökkentõ", és hogyha ezeket nem lépnénk meg, akkor változatlanul maradna a kettõs adótábla. Mindannyian részesei voltunk annak, hogy milyen konfliktussal jár, megmaradna a kiegészítõ adó a társasági adóban, és megmaradna az a tény, hogy a társadalom mintegy 30 százaléka a legmagasabb adókulccsal adózik.
Ettõl az adócsökkentéstõl, ettõl a két törvénytõl a következõ hatásokat várjuk. Egyrészt nagyon fontos, hogy ennek egy antiinflációs hatása van, mert nem arra készteti a vállalkozókat, a munkaadókat, hogy a nominálbért növeljék, és ezzel juttassák a munkavállalókat egy jelentõsebb reálbérhez, hanem az adócsökkentésen keresztül ugyanazokat a reálbérviszonyokat sikerül elérni.
Egy másik fontos hatása ezeknek az adócsökkentéseknek, hogy elõsegíti, hogy a vállalkozóknál jelentõsebb többletjövedelem maradjon, és elõsegíti azt, hogy ez a többletjövedelem immár nemcsak a pénzügyi piacon, hanem lehetõleg a beruházások, a tényleges ipari beruházások területén is hasznosuljanak.
Itt hogyha részletesebben megnézzük a '96-os, eddigi statisztikai adatokat, azt láthatjuk, hogy a beruházások az ipar, a mezõgazdaság, a szolgálatás terén nõnek, ahol lemaradás van, az a központi és helyi önkormányzatoknál az infrastrukturális beruházások. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a jelenleginél sokkal több beruházásra van meg a pénzeszköz a jelenlegi vállalkozói szférában, és hogyha az okokat keressük, hogy ezek a meglévõ pénzeszközök miért nem hasznosulnak beruházás formájában, és ezzel miért nem segítik elõ a gazdasági növekedést, azt hiszem, két szempontot lehet elsõsorban kiemelni: az egyik az örvendetesen csökkenõ, de még mindig magas inflációt, a másik a nagyon komoly és magas adóterheket.
Hisz ahhoz, hogy egy vállalkozó beruházzon, az összes feltétel között van egy szubjektív elem, hogy akarjon beruházni. Hogy értelmét lássa annak, hogy beruház, hisz utána a realizált jövedelmeknek egy kisebb részét vonja el az állam, és ez számára sokkal kedvezõbb lehet, mint hogyha a pénzpiacon a jelenleg viszonylag magas kamatokban realizálja a hasznát.
Egy másik fontos vonatkozás, amit várunk az adócsökkentéstõl, ez a fekete- és árnyékgazdaság elleni hatás. Itt azért fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy nemcsak a személyi jövedelemadó és a társasági jövedelemadó keretében, hanem a fogyasztási adó vonatkozásában is adócsökkentés lesz, illetve a vámbevételeknél is egy jelentõs köztehercsökkenés lesz.
Ugyanakkor a költségvetési törvénybõl ismert, hogy az APEH és a VPOP jelentõs többletlehetõségekhez jut, hogy az adóbehajtás, adóellenõrzés, vámbehajtás, vámellenõrzés vonatkozásában hatékonyabban és aktívabban lépjen fel, mint ebben az évben. Az adócsökkentést azért is üdvözli az SZDSZ, mert egy arányosabb és méltányosabb közteherviselésre ad lehetõséget. 28
Nagyon fontosnak tartjuk azt leszögezni, hogy álláspontunk szerint hibás az az elképzelés, amely az egyes jövedelemkategóriában lévõ emberek adóterhei közé teszi a fõ konfliktust. Úgy gondoljuk, hogy a fõ konfliktus az adófizetõk és az adót nem fizetõk között van. És úgy gondoljuk, hogy a kormánynak minden lehetséges lépést meg kell tennie, hogy az adókikerülés lehetõségét csökkentse, illetve az APEH és a VPOP lehetõségeivel az adócsalás lehetõségeit is csökkentse, mert ez a járható út arra, hogy az adott mértékek a továbbiakban változatlanul tovább csökkenjenek.
(11.00)
Az egyes konkrét törvényekre rátérve, a társasági jövedelem- és osztalékadó egy új törvény, de nem egy új szabályozás. Ennek az új törvénynek az indokoltsága az eddigi évek során történõ számtalan változtatás miatt egy egységes szerkezet és egy új törvénynek a létrehozása.
Itt többször elhangzott a bizottsági elõadások során is, hogy üdvözlendõ tény a 23 százalékos kiegészítõ adónak az eltörlése. Az nem hangzott még el, hogy ez nemcsak az adócsökkentésen keresztül fejthet ki pozitív hatást, hanem ez lehetõséget ad az eddigi gyakorlattal szemben arra, hogy az így megtermelt jövedelem új iparágban, új vállalkozási szektorban, új szolgáltatásban és a mezõgazdaságban valósuljon meg, hisz eddig is volt a 18 százalékos jövedelemadónál arra lehetõség, hogyha abba a vállalkozásba, amely ezt a jövedelmet megterhelte, visszaforgatja, akkor nem kell kifizetni a 23 százalékos kiegészítõ adót. Viszont arra nem adott lehetõséget, hogyha valaki új tevékenységbe akar kezdeni vagy más tevékenységet kíván fejleszteni, az egyik cégébõl a másik cégébe átirányítsa a jövedelmet.
Én azt gondolom, hogy a megtermelt jövedelem racionális és a lehetõ legjobb felhasználásához ez egy nagyon fontos lehetõséget ad, hogy a vállalkozók, a vállalkozások szabadon döntsenek, hogy mely szektorban, mely termelési ágban látják legjobban megvalósulni a tõke megtérülését.
Üdvözlendõ tény, hogy új adókedvezmények is megjelentek a társasági nyereségadóban. Ez egy örökös visszatérõ téma, hogy lehet-e adókedvezményeket alkalmazni, vagy az egészet el kell törölni, és az adómértéket kell csökkenteni. Én úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben az állam még nem mondhat le arról, hogy a jövedelemadó-kedvezményeken keresztül egyfajta gazdaságpolitikát folytasson, és ezen keresztül próbálja irányítani a beruházásoknak mind a területi elhelyezkedését - hisz az fontos, hogy a kiemelt, illetve a vállalkozói körzetekben meglévõ, jelenleg meglévõ adókedvezmény megmarad -, mind abban a vonatkozásban is tud gazdaságpolitikát folytatni, hogy mely tevékenységi ágak, mely iparágak azok, amelyek kedvezményezettek. Itt új jelenségként, új területként jelenik meg az idegenforgalom, ami azt hiszem, az ez év gazdasági tapasztalatai alapján is egy fontos iparága a következõ évtizedeknek.
A személyi jövedelemadó vonatkozásában érdemes megjegyezni és fontos az a lépés, hogy a társasági adó alá tartozó, illetve a személyi jövedelemadó alá tartozó vállalkozók adóterhelése, adószabályozása jelentõs mértékben közelít egymáshoz. Ez igaz a bevétel- és költségelszámolásra, igaz az adózás szabályaira, igaz arra, hogy a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében is preferálja a felhalmozást, a befektetést, preferálja az egyéni fogyasztással szemben, és igaz az amortizációs kulcs vonatkozásában is - mind a két vállalkozói körben a kedvezõbb amortizációs kulcs kerül bevezetésre.
1988-ban, amikor bevezetésre került a személyi jövedelemadó, az átlagos terhelése 14 százalék volt a jövedelmeknek. Ez folyamatosan évrõl évre növekedett, s tavaly elérte a közel 23 százalékot, amely kirívóan magas. Ez az elsõ olyan év, amikor ez az átlagos adóterhelés érezhetõen csökken, mintegy 1,5 százalékkal, és ami fontos, hogy ez az adócsökkenés nem egy eladósodási hullámot vált ki, hanem reményeink szerint az egyensúly megõrzése mellett valósul meg ez az adócsökkenés.
Itt a nyár folyamán folyamatosan vita volt a legfelsõ adókulcs kérdésérõl. Én úgy gondolom, hogy a kormány ez ügyben helyesen döntött, de úgy gondolom, hogy azt sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az új szja-táblának nemcsak ez a változása, hogy a legmagasabb jövedelemsávban csökken, hanem az is egy fontos változás, hogy a sávhatárok széthúzódnak, tehát akik ez alatt keresnek, azok számára is adócsökkentés valósul meg, és nemcsak hogy széthúzódnak az adósávok, hanem még csökkennek is az adósávokhoz rendelt kulcsok. És azt kimondottan üdvözli az SZDSZ, hogy a kettõs adótábla megszûnik, ez ellen még 29 tavaly is felszólaltunk, és gyakorlatilag az az egyszerûsített adójóváírási megoldás kerül ma bevezetésre, amire tavaly az SZDSZ módosító javaslatot tett be. Sajnos, a parlament akkor nem fogadta el. Most mi meg fogjuk szavazni ezt a javaslatot. (Egy taps az SZDSZ padsoraiban. Varga Mihály: Mészáros-féle taps.)
Nemcsak a személyi jövedelemadó, illetve a társasági nyereségadó alá tartozó vállalkozóknak az adózási szabályai, adóterhelése közelít egymáshoz, hanem ugyanilyen fontos, hogy a munkajövedelmeknek, illetve a tõkejövedelmeknek is az adóztatása, adóterhelése közelít egymáshoz. Ez részben a kulcsok csökkentésével és a sávok széthúzásával, részben az osztalékadó 10- rõl 20 százalékra történõ emelésével valósul meg, ami véleményem szerint nem jelent tényleges adóterhelést, mert ha figyelembe vesszük, hogy a társasági nyereségadó vonatkozásában a 23 százalékos pótadó megszûnik, ez összességében még mindig adócsökkentést eredményez, és ez úgy valósul meg, hogy a bér- és munkajellegû jövedelmek, illetve a tõkejellegû jövedelmek közötti nagy különbség csökken.
Nyilvánvalóan komoly vitát fog kiváltani a Házban a mezõgazdasági kistermelõket érintõ adóváltozás. Én határozottan úgy gondolom, hogy erre a lépésre szükség van. A mezõgazdasági kistermelõknél az adóterhelés nem csökken, ez a változás ennek a szektornak az átláthatóságát teremti meg. Nyilvánvalóan arra vannak lehetõségek, hogy egyes eljárási kérdésekben módosító indítványokkal adott esetben könnyebbé és jobbá tegyük ezt a módot, de azt hiszem, hogy alapvetõen ennek a fajta módosításnak eljött az ideje, és nagyon nagy szükség van arra, hogy ezt bevezessük. Ugyanakkor nemcsak az átalakítása történt meg, hanem az átalányadó bevezetése is a mezõgazdasági kistermelõi szférában, ami eddig nem volt, s azt hiszem, hogy ez egy fontos és üdvözlendõ lépés ezeknek az adótörvényeknek a vonatkozásában.
A személyi jövedelemadóban még egy fontos változás történt, ez az átalányadónak egy meghatározott körben, fodrászat, kozmetika, taxisok, illetve a fizetõvendéglátás körében a tételes átalányadó bevezetése, amely immáron nemcsak a személyi jövedelemadó vonatkozásában, hanem az áfa vonatkozásában is egy átalányadózásra ad lehetõséget, amely ennek a körnek egy jelentõs könnyítést jelent mind az adminisztráció vonatkozásában, mind a tényleges adóterhelés vonatkozásában.
Befejezésül arra szeretném fölhívni képviselõtársaim figyelmét, hogy most elkezdtük a költségvetési vitát. A most asztalon levõ törvények, illetve a jövõ fogyasztási adótörvény, áfatörvény szabja meg azokat a kereteket, amelyek a költségvetés bevételi oldalát meghatározzák. Szeretnénk, szerettük volna, hogyha ennél nagyobb adókedvezményeket is érvényesíteni lehetne '97-ben, de ennek a költségvetés kiadási oldala, illetve az egyensúlyi követelmények jelenleg még határt szabnak.
Én arra kérem képviselõtársaimat, függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki padsorokban foglalnak helyet, hogy keressük meg azokat a kiadáscsökkentõ lehetõségeket, amelyek további adómérséklésre adnak lehetõséget. És határozottan úgy gondolom, hogy ez a lépés egy elsõ lépés. Ez nem az a két törvény lesz, amit utána már nem szabad változtatni, reményeim szerint jövõ õsszel ismét egy további adócsökkentéssel változtatni fogjuk ezeket a törvényeket, s reményeink szerint a közeljövõben megvalósul egy olyan személyi jövedelemadó törvény, amely immáron csak három kulcsot tartalmaz: egy 20, 30 és 40 százalékos kulcsot, s a sávhatárok további széthúzásával egy méltányos és arányosabb közteherviselést biztosít. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)