DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Úgy gondolom, a Ház elõtt nem kell bizonygatnom, hogy a Független Kisgazdapárt évek óta milyen hatalmas küzdelmet folytat azért, hogy a pénzügyi kormányzat végre belássa, hogy csak akkor tudja a kitûzött célokat megvalósítani, és csak akkor kerülhet komolyan szóba a feketegazdaság visszaszorítása, ha az adókat és a közterheket oly mértékben csökkentik, hogy realitásuk lesz ezeknek a célkitûzéseknek. A Független Kisgazdapárt éppen 30 ezért az elvonási rendszerek olyan átalakítását javasolják, amelyek a lakossági és gazdasági terhek csökkentésével teremtik meg a gazdasági alapját annak a feketegazdaság elleni küzdelemnek, amelyrõl annyi szó esett már e Házban.
Az elvonás mértéke Magyarországon nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas, bár a jelenlegi és a korábbi kormányzat is szóban egyetértett azzal, hogy változásokra szükség van és általában a lakossági és gazdálkodási terhek csökkentése mellett foglalt szóban állást. Mégis a gyakorlati lépések mindig elmaradtak, és az adott éves adók megvitatásánál mindig abból indult ki, hogy ebben az évben még nem tudja a kormány az elképzeléseit megvalósítani, de jövõre mindenképpen sort kerít arra.
A személyi jövedelemadónál a kormány most az adóterhelést átlagosan 1,5 százalékkal javasolja csökkenteni, és ezt a gondolatot szinte euforikus gyõzelmi hangulattá kívánja fokozni. Úgy tünteti fel, mint hogyha itt egy jelentõs lépés történne az adórendszer igazságosabbá tétele ügyében. A Független Kisgazdapárt azonban több okból sem tud részt venni ebben az osztatlan lelkesedésben. Miért. Elõször is azért, mert az elvonásokat és azoknak a változását csak együttesen lehet értékelni. Tehát helytelen megközelítés csak a személyi jövedelemadó csökkentésébõl kiindulni, és az egyéb terheket figyelembe nem venni. Ugyanis hiába csökken a személyi jövedelemadó, ha ennél jóval nagyobb mértékben nõnek a kormány elképzelései szerint a tb-járulékok. Gondoljunk csak a honoráriumok megadóztatására, illetõleg a 13 százalék, minimum havi 4500 forint egészségbiztosítási járulék kivetésére.
A miniszteri expozéban nem hallottuk, és a kormányzati oldalról történt eddigi felszólalásban sem, hogy az egyik oldalon tehát javasolnak egy átlagosan 1,5 százalékpontos csökkenést a személyi jövedelemadónál, ugyanakkor egy új adót vetnek ki, amely rendkívül komoly mértékben megnöveli az összterheket. Ebbõl is látható, hogy a kormány látszatmegoldásokra törekszik, a társadalmat szeretné megnyugtatni, a valóságban folytatja azt a sarcpolitikáját, amelyet eddig is a társadalom oly szomorúan volt kénytelen tudomásul venni. Itt lényegében arról van szó, hogy az állam az egyik zsebébõl átteszi a másik zsebébe a pénzt, és ugyanakkor kifelé úgy tesz, mint hogyha ez egy jelentõs elõrelépés lenne.
A Független Kisgazdapárt azonban más okok miatt sem tud egyetérteni a kormánnyal. Érthetetlen, hogy a kis mértékû érdemi módosítgatások kedvéért miért kell újból és újból átdolgozni olyan adószabályokat, amelyeknek a stabilitása társadalmi érdek lenne.
Hadd utaljak arra, hogy 1995-ben egy teljesen új szerkezetû törvényt fogadott el a tisztelt Ház, arra számítva, hogy hosszú ideig ez marad majd irányadó. No jó, igaz, az utolsó pillanatban olyan elemek is bekerültek a törvénybe, amelyek jogosságát sokan megkérdõjelezték, de nem vitatható, hogy '95-ben került elfogadásra az új szerkezetû törvény. A Független Kisgazdapárt meggyõzõdése szerint csak stabil és egyszerû szabályozás lehet hatékony. A folyamatos korrekciók lehetetlenné teszik a gazdálkodók elõrelátását, a folyamatokra való felkészülést, következésképpen megnehezítik a gazdálkodók talponmaradását, és különösképpen még inkább megnehezítik, illetõleg el is lehetetlenítik a vállalkozások bõvítését.
Olyan egyszerû és áttekinthetõ személyi jövedelemadó törvényt kellene kidolgozni a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint, amelyben egyedül az infláció miatt következhetnének be változások. Így például az szja-kulcsokat az inflációnak megfelelõen évrõl évre korrigálni kellene. Bár ezt sokszor megígérték már, törvényben kellene a betartását biztosítani.
Példaként hozhatnánk fel a személygépkocsi-használat kilométerenkénti háromforintos üzemben tartása költségét, mely az üzemanyag-fogyasztáson kívüli kiadásokat lenne hivatott fedezni. Ez a három forint azonban hosszú-hosszú évek óta változatlan, ami miatt a kormány ezúttal is az infláció haszonélvezõje lesz, mint ahogy eddig is haszonélvezõje volt, és más vonatkozásban is számos esetben rámutattunk arra, hogy a kormány éppen azért, hogy valóban gátlástalanul élvezhesse a száguldó inflációnak a lakosságra vonatkoztatott terheit, ezért szándékosan gerjeszti a kormány az inflációt, hogy annak hasznait (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban. - Közbeszólás: Úgy van!) önmagának lefölözhesse.
Az elõterjesztett szja- és társaságiadó-törvények a stabilitás és egyszerûség, illetõleg áttekinthetés követelményrendszerének nem felelnek meg. Ezért a korrekciós változatok új elemeirõl lehet itt maximálisan beszélni, másról semmiképpen sem. Az ilyen törvénykezésnek nincs sok értelme a Független 31 Kisgazdapárt álláspontja szerint, de az egyébként is sokkal többe kerül a társadalomnak, mint amennyi hasznot elviekben hozhat. Csak bérben és papírban 100 milliók elpazarlásáról beszélhetünk egy-egy ilyen átgondolatlan törvényalkotásnál, törvénymódosításnál, koncepcióváltoztatásnál. Emiatt is fontos lenne tehát a stabilitás.
Korábban sokan hiányolták a hatásvizsgálatokat. El kell ismerni, most a kormány valamiféle hatásvizsgálatot beterjesztett, de a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ez rendkívül szerény, minõségében elfogadhatatlanul gyenge minõség.
Külön ki kell térnünk arra, hogy a Pénzügyminisztérium a lehetõ legnagyobb adómegtakarítást akarja kimutatni, ezért a számolásában három eltartott gyermekkel kalkulál, plusz ehhez még hozzájön az eltartott anya is.
(11.20)
Megtudhatjuk a Pénzügyminisztérium számításaiból, az elõbb hivatkozott hatáselemzésekbõl, hogy évi 50 ezer forint bruttó keresetnél, vagyis havi 4 ezer forint bruttó keresettel rendelkezõ családoknál - ugye, én azt hiszem, nemcsak önök kapják fel erre a fejüket, hanem a társadalom egésze - akár évi 8500 forinttal is növelheti a jövedelmét úgy, hogy évi ezer forint adót takaríthat meg. Kérem, ha hiszik, ha nem, ez a kiegészítõ anyag 21. oldalán található számításokból fakad. A Független Kisgazdapárt rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy ilyen anyag bekerülhetett egyáltalán a Ház elé kerülõ anyagba.
Az irreális feltételezések másutt sem hiányoznak. Az egyéni vállalkozók szja szerinti adózása hasonló, mint a társasági adónál. Ugyanolyan beruházási adókedvezményeket élvezhetnek, mint a társas vállalkozók. A IX. melléklet leszögezi - itt az szja-törvény 125. oldalán található mindez -, az egyéni vállalkozó adója 50 százalékának megfelelõ összegû beruházási adókedvezményt vehet igénybe, ha legalább egymilliárd forint értékû termék-elõállítást szolgáló vagy szállodai beruházást valósít meg, és exportját, illetõleg árbevételét legalább 600 millió forinttal növeli. Egy ilyen feltételrendszer kialakításának a Független Kisgazdapárt országgyûlési képviselõcsoportjának álláspontja szerint közgazdasági megfontolások helyett (Úgy van! - bekiabálás a Kisgazdapárt padsoraiból.) inkább humorkeltési szándékot kell tulajdonítani, vagy pedig a PM szokásos dilettantizmusát lehet abban felfedezni. A Független Kisgazdapárt úgy látja, hogy egy gazdasági rendszer életképességét az mutatja, hogy mennyire tömegesen válhatnak a kisvállalkozókból közepes vagy nagyvállalkozások.
A posztkommunista rendszer valóságos kritikáját adja, és még Sztálint is megnyugtatná, hogy mennyire nem érvényesül ma Magyarországon az a lenini mondás, hogy "a kisárutermelés a kapitalizmus elõszobája". Nálunk ugyanis olyan sarcrendszert alakított ki a Horn-kormány, amely valósággal megfojtja a kisvállalkozásokat, és azok legfeljebb vegetálni képesek, de növekedni semmiképpen sem. A Horn-kormány és eddigi három pénzügyminisztere szóban a beruházásokat akarják ugyan élénkíteni, de azok a valóságban ehelyett csökkennek. Feltesszük a kérdést: miért kell egymilliárd forinthoz kötni az exportkapacitások és a szálláshelyek kedvezményezését? A fejlett országokban ugyanis az export motorját a kisvállalkozások jelentik. A mostani szja-törvény ráadásul újból megváltoztatja az egyéni vállalkozások értékcsökkenési leírásának szabályait. 1996-ban a tárgyi eszközök értékét egy összegben lehetett elszámolni, most megint csak hosszú évek alatt.
A társas vállalkozásoknál továbbra is hiányoznak a gyorsított leírás szabályai, pedig ezek lehetõségét a száguldó infláció miatt is biztosítani kellene. A vállalkozások általában csak kizárólag üzemi rendeltetésû eszközöket számolhatnak el. Ez különösen problematikus szabály azoknak az egyéni vállalkozóknak a szempontjából, akiknek anyagi nehézségeik miatt a lakásuk a telephelyük. Emiatt szinte bármilyen tárgyi eszközre rá lehet fogni, mivel a család is a közelben él a vállalkozással együtt - hiszen a lakásban van a vállalkozás és a család otthona - ebbõl fakadóan bárkire rá lehet fogni, hogy a család is használja ezeket a tárgyakat. (Az elnök pohara megkocogtatásával figyelmeztet az idõ leteltére.) Tehát az ilyen egyéni vállalkozók semmilyen eszközt sem vásárolhatnának a vállalkozásaikhoz, enélkül meg nem tudnak vállalkozni. Egy ilyen szabályozás csak a jogviták elszaporodásához és a vállalkozások ellehetetlenüléséhez vezethet.
Igen tisztelt képviselõtársaim, számos, igen jelentõs tényre akartam még kitérni, de a házbizottságnak ez az elfogadhatatlan álláspontja, hogy 15 32 percre korlátozza a frakciók szólási jogait azért, hogy ne fejthessük ki az ilyen elõterjesztésekkel kapcsolatos valamennyi kifogásunkat, megbénítják és ellehetetlenítik a Ház munkáját, de egyetlenegy dologról még szólnom kell röviden és befejezésként. Nevezetesen a mezõgazdasági kisvállalkozások tömeges ellehetetlenítésérõl, ugyanis az a szabályozás, amelyet behoz a most beterjesztett törvény - hiába mondja a PM, hogy itt csak a kedvezmények új alapokra történõ helyezésérõl van szó, ami a Pénzügyminisztérium szerint ráadásul még növelné is a kedvezményeket, azonban a mi megállapításunk szerint pont másról van szó. Nevezetesen a bürokrácia rászabadításáról a mezõgazdasági kistermelõkre, akik erre nincsenek felkészülve, és tömeges tönkretételüket fogja okozni ez a szabályozás, ha a Ház ezt elfogadná. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiból.) A Független Kisgazdapárt ebbe semmiképpen sem tud belemenni, és teljes mértékben egyetért azzal a kisebbségi véleménnyel, amely itt ma kifejtésre került. 2,5 millió emberrõl van szó, az ország lakosságának egynegyedérõl, nagyon nehéz körülmények között élõ emberekrõl, köztük döntõ részben olyanokról, akiknek semmilyen más megélhetési lehetõségük nincsen, sõt, egész régiók lehetetlenülnének el akkor, hogyha elvonnák az eddigi adókedvezményt a mezõgazdasági kistermelõktõl. Kérem, én kimondom õszintén: ez egy piti megoldás, ne haragudjanak! Ez megint a gazdag embereket akarja elõnyhöz juttatni a szegény emberek terhére. Ilyen megoldásba a Független Kisgazdapárt semmilyen körülmények között sem mehet bele. És miután csak látszatcsökkenéseket hoz a most beterjesztett szja-, és a hozzá kapcsolódó egyéb törvények által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény is, ezért a Független Kisgazdapárt épp azok együttes káros hatására való tekintettel ezt az egész adórendszert elutasítja, és a mezõgazdasági kistermelõk vonatkozásában pedig kezdeményezni fogja azt, hogy a különbözõ, mezõgazdaságot kívánó erõk fogjanak össze és lépjenek fel úgy a kormánnyal szemben, hogy ezt a gyalázatot megakadályozzák. Köszönöm a türelmüket. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiból.)