PUCH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Én a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslatról szeretnék beszélni. Ezt az adótörvény javaslatot, amelyet a kormány benyújtott a tisztelt Ház elé, az MSZP-frakció nagyon jónak tartja és támogathatónak tartja. A törvényjavaslat jelentõségét nem a költségvetési bevételek szempontjából tartjuk fontosnak, hiszen az államháztartási bevételekhez az e törvény alapján befizetett adók viszonylag alacsony súlyt képviselnek. Fontos a törvényjavaslat, mert több mint 200 ezer adózó magatartását befolyásolja, s ezen keresztül közel 2 millió foglalkoztatott helyzetét is befolyásolni képes.
Elõre szeretném bocsátani, hogy cáfolva az eddigi vitákat és a '95. évi vitákat is, az adóterhek jelentõs csökkenése következett be. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a vállalkozások adóbevallási fegyelme is jelentõsen javult az elmúlt két évben, és ez napjainkban is érezteti hatását.
Mindezek azt igazolják, hogy a '92-es társasági adótörvény '94-'95. évi módosításai pozitív hatást váltottak ki a gazdaságban.
Ezekbõl szeretném kiemelni elsõsorban az adókulcsváltozást, ami 1994-ben 36 százalékról 18 százalékra csökkent, és a jelenlegi törvényjavaslat is ezzel a mértékkel számol. A változtatás továbbra is kedvezõ irányban történik a jelenlegi törvényjavaslatban, hiszen az eddigi tapasztalatok levonása és a szükséges korrekciók átvezetése indokolt volt, hogy az eredeti, többször módosított törvényt egy új, egységes szerkezetû törvény váltsa fel '97. január 1-jétõl. Mindezt persze úgy tegye, hogy az eddigi törvény rendszerét tartsa meg, hisz a jogbiztonságot mindenképpen szükséges figyelembe venni e területen is. Azt több ponton kell pontosítani, és az új közteherviselés feltételeinek jobban megfelelõ törvény kerülhessen elfogadásra január 1-jétõl. Ezt nagyon fontosnak tartjuk. Mindezek alapján az új törvényjavaslat megtartja az eddigi adókedvezményeket, és azok végsõ igénybevételérõl az átmeneti szabályozásban rendelkezik. Szintén kiemelten fontos, hogy ilyen legyen. Ezzel egy stabil környezetet biztosít a gazdasági döntéshozóknak.
A törvényjavaslatban az eddigiektõl eltérõen a jelenlegi gazdaságpolitikai célokra jobban ösztönözve megszünteti a különadó intézményét és bevezeti az osztalékadót, valamint pontosítja és összhangba hozza az egyes törvényekben meglévõ fogalmakat, így akár a számviteli törvényben és más törvényekben használt fogalmakat a társasági adótörvényben pontosítva fogalmazza meg.
Véleményünk szerint a törvényjavaslat fõbb célkitûzései, és amely célkitûzéseknek meg is felel az MSZP frakciója szerint, ez javítani fogja a közteherviselést úgy, hogy a vállalkozások adóterhelése ne növekedjék, s lehetõség szerint ez csökkenjen, ez segítse az antiinflációs politikát. Itt egy számot szeretnék mondani: 1995-ben az átlagos adóterhelés a nyereségek 43 tekintetében a társas vállalkozásoknál 15,1 százalék volt, ami 1997-ben az eddigi számítások szerint nem fogja elérni a 12 százalékos átlagos adóterhelést, ha az adókedvezményeket igénybe veszik. Biztosítson semleges adókörnyezetet minden szereplõnek, aki a gazdaság területén szerepel, ez szintén kiemelten fontos cél, s meggyõzõdésünk szerint szintén a törvényjavaslat e tekintetben pozitív irányú elmozdulást mutat. Vegye figyelembe a kettõs adóztatás elkerülésére megkötött nemzetközi egyezményeket és azokat érvényesítse a társasági adótörvényben. Úgy gondolom, hogy ez is egy új vonása a jelenleg benyújtott törvénynek. Az adókedvezményekkel ösztönözze a beruházásokat és befektetéseket, és általában is tegye ezt meg, de kiemelten a gazdaságilag elmaradott térségekben, s nem utolsósorban segítse a szakképzést és a foglalkoztatás-bõvülést.
Mindez általános megállapításokon túl szeretnék kiemelni néhány, az MSZP- frakció számára fontosnak tartott részletet a törvényjavaslatból. Legfontosabb, mint már említettem, hogy az általános adókulcs továbbra is 18 százalék, ami a nemzetközi összehasonlításban is egy nagyon alacsony mérték, és azt gondolom, hogy ez egy erõs ösztönzés részben a külföldi befektetõknek, részben a belföldi vállalkozóknak a vállalkozások bõvítésére.
Ezen igényt tovább erõsíti az, hogy az amortizációs kulcsok meghatározásában is egy nagyon jelentõs és bátor lépést tesz a törvényjavaslat, hisz a fejlett technológiák esetében a 33 százalékos leírási kulcs gyakorlatilag azt jelenti, hogy közel három-három és fél év alatt leíródnak a technológiák, tehát a fejlesztést mindenképpen ösztönzi.
(12.30)
Fontosnak tartjuk, hogy a törvényjavaslat fenntartja az eddigi adókedvezményeket, és lehetõségek szerint és a gazdaságpolitikai célokkal összhangban még bõvíti is. Igen fontos bõvülés e tekintetben - megítélésünk szerint - az idegenforgalom területén történõ szálloda- és szálláshelybõvítéshez javasolt újabb adókedvezmény.
Ezentúl az adókedvezmények igénybevehetõsége is kedvezõen változik, és erre is egy példát szeretnék mondani: mezõgazdasági vállalkozások akár a már befizetett adójuk terhére is igénybe vehetnek esetenként - külön szabályok szerint - adókedvezményt. Azt gondolom, ez is nagyon fontos, hogy megtörténhessen.
Kezdeményezi az adótörvény a foglalkoztatás bõvítését, és a munkanélküliek újra munkába állását is erõsen kedvezményezi. A szakmunkásképzés területén vannak olyan kedvezmények, hogy például a szakképzési törvényben rögzített módon történik a képzés, ahol tanulónként és havonta 6000 forintos adóalap- csökkentést vehetnek igénybe a társas vállalkozások. Azt gondolom, hogy ez is egy jelentõs elõrelépés e területen.
A javaslat kiemelten kezeli a szövetkezeti üzletrész vásárlását is. Azt gondolom, hogy szintén egy fontos gazdaságpolitikai cél, hogy a '92. évi I.- II. törvény alapján keletkezett szövetkezetek bevonhassák a szövetkezeti üzletrészeket, ami külsõ tagok tulajdonában van, és ehhez az állam az adótörvényen keresztül segítséget nyújtson. De szeretném kihangsúlyozni, ez nem vonatkozik a nem az említett törvény alapján létrejött szövetkezetek külsõ üzletrészeire. Azokra azért nem vonatkozhat, mert nem kívánja a törvényjavaslat ezeket a célokat kibõvíteni, csak kizárólag az átalakulási törvényben elõírt feltételek szerint létrejött szövetkezeteknél érvényesíthetõ ez az adókedvezmény.
Fontos, új elem a törvényjavaslatban, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordítható költségek - a költségleírás mellett - egy 20 százalékos adóalap- csökkentést is lehetõvé tesznek. Én úgy gondolom, hogy szintén a magyar gazdaság alapvetõ érdeke a gyors mûszaki fejlesztés, és ennek egyik alapja a kutatásba beforgatott és visszatartott adókedvezmények is segítséget nyújtanak ehhez.
A törvényjavaslat eltörli az osztalékra kivetett külön adót - mint már említettem -, és egy forrásadóként egy osztalékadót állapít meg 20 százalékos mértékben. Az általános gazdaságpolitikai célnak megfelelõen az osztalékadó alól mentességet élveznek a belföldi társaságok és intézményi befektetõk, valamint a külföldiek, ha az osztalékot Magyarországon fektetik újra be.
Tehát a törvényjavaslat szerint az osztalékadót csak akkor kell megfizetni, ha az osztalékot a gazdaság vérkeringésébõl kivonják, és ha azt a fogyasztásra használják. Magánszemélyek esetében ezzel is közelíti a törvény a 44 tõkejövedelmek adóztatását a munkajövedelmekéhez, ami szintén, azt gondolom, hogy egy közösen elfogadott célnak megfelel.
Ezzel a szabályozással az eddig mûködõ különadó legtöbbet bírált része, amely csak adózottan tette lehetõvé a tõkeátcsoportosításokat, a gazdasági társaságok közt ez megszûnik, ezzel segítve a hatékonyan mûködõ vállalkozásokat.
Nagyon fontos az MSZP frakciója szerint, hogy a benyújtott törvényjavaslat összességében figyelembe veszi azt a következményt, hogy a közteherviselés alól lehetõleg minél kisebb számban érje meg kibújni a vállalkozásoknak. E tekintetben fontos megfogalmazásokat tesz a közvetlenül a vállalkozást szolgáló költségek elszámolásának korlátozására, e költségek tekintetében az adóalap növelést ír elõ.
Mindez arra irányul, hogy a költségek közt burkolt jövedelmek elszámolása csökkenjen. Ilyen módosítások miatt erõsen irritáló például, hogy a személygépkocsi-beszerzéseknél bevezeti a törvényjavaslat a 6 millió forintban meghatározott felsõ korlátot. E körben részletesen szabályozza a törvényjavaslat az alapítványok és a célszervezetek adóelszámolását és nyilvántartási kötelezettségét is, az eddigieknél sokkal korszerûbb és megfoghatóbb módon.
A törvényjavaslat még foglalkozik az MRP-szervezetek adókötelezettségének megállapítására vonatkozó szabályok pontosításával is. Minden ilyen szervezetnél nem az adóbevétel elérése a célja az adótörvény-javaslatnak, hanem azoknál a tevékenységeknél, ahol nem az alapcélokat szolgálják, azonos elbírálásra kerüljenek a gazdaság minden szereplõjével szemben, s meggyõzõdésem, ez is ösztönöz az adómorál javítására.
Itt a készpénzfizetés bevezetésénél - meggyõzõdésünk szerint - nem a bankok támogatása az elsõdleges célja a törvényjavaslatnak, hanem a feketegazdaság visszaszorításának egyik eszköze lehet ez is, és -meggyõzõdésem szerint - hatékony eszköze lehet annak, hogy a legális szférába terelje a kifizetéseket.
Összefoglalva, megítélésünk szerint, az Országgyûlés elõtt lévõ társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényjavaslat megfelel a kor követelményeinek, s lehetõvé teszi, hogy elfogadása esetén hosszú távon adjon biztonságot a gazdasági élet szereplõinek, és ne kelljen mindig a döntéshozóknak az adórendszer bizonytalanságával számolni, és meggyõzõdésem, a törvényjavaslat elfogadása esetén '97-ben alapvetõ változásokra a társasági törvényben és az osztalékadóról szóló törvényben nem lesz szükség. Így hosszú távon képes lesz a gazdasági döntéshozók döntéseit pozitívan befolyásolni. Köszönöm szépen. (Taps bal oldalról.)