DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én valóban sajnálom azokat, akik most tudtak nevetni. Tudniillik államtitkár úr nem mondott igazat. Két perc alatt minden szavát nem tudom megcáfolni. Nem adattovábbításról volt szó 1994-ben, mert akkor az ügyészség járt volna el, nem pedig a bíróság tiltja meg a leveleknek a kiküldését.
Ebben az ügyben én nem azt kifogásoltam, hogy az illetõket megkeresik, hogy kiadhatnak-e adatot, vagy sem, mert ezt az adatvédelmi törvény megengedi; hanem azt, hogy a hivatal az adatokat oly módon kapcsolta össze, amely az adatvédelmi törvény 7., 8. §-ába ütközik, hogy erre nem volt törvényes felhatalmazása, hogy a neveket, a lakcímeket s a zsidóságuk miatt sérelmet szenvedõknek az adatait összekapcsolja, és ezekbõl egy adatbázist hozzon létre.
Aki nem érzi ennek a veszélyét, igen tisztelt képviselõtársaim, az nem tudja azt, hogy milyen puskaporos hordón ülünk. Mert a politikai üldözöttek többi köreivel is ezt meg lehet tenni. Ezért fogadtuk el az adatvédelmi törvényt, ezért van az, hogy az adatkezelõ az adatokat csak törvényi felhatalmazás céljából kezelheti és adhatja tovább. Megdõl a bizalom az állampolgárokban, hogyha erre sor kerülhet. Ez az egyik, államtitkár úr.
A másik pedig: igenis az adatvédelmi biztos vizsgálatot folytat az ügyben, hozzá is érkezett beadvány, csak a vizsgálat még nem fejezõdött be, nem nyilvánított véleményt ebben az ügyben, nem mondta, hogy igazam van, de azt se mondta, hogy tévedek. Vizsgálja az ügyet. Én arra kérem a tisztelt Országgyûlést, tartózkodjék a válasz elfogadásától, az emberi jogi bizottság vizsgálja meg, az adatvédelmi biztost hallgassa meg, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) mert nem lenne jó ebben az ügyben olyan döntést hozni, hogy késõbb az országgyûlési biztos ellenkezõ (Az elnök pohara megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idõ leteltét.) jogi álláspontot foglal el. A választ én nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.)