DR. LAKOS LÁSZLÓ földmûvelésügyi miniszter, a napirendi pont elõadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyûlés! Egy több ezer éves gyökerekkel rendelkezõ szakma mai képviselõinek régi vágya és törekvése válhat valóra a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló törvényjavaslat elfogadásával.
Az emberiség legelsõ ismert várostérképei 8000 évvel ezelõtt készültek Egyiptomban és Babilonban. A mezopotámiai Nippur városának agyagtáblákra vésett térképe olyan pontos volt, hogy a század elején a régészek annak alapján tárták fel a város addig ismeretlen részeit.
Az 1817-ben keltezett császári pátens elrendelte az úgynevezett állandó kataszter elkészítését hazánkban, mely a jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk történelmi õsének tekinthetõ. 1860-ban már magyar nyelvû szakmai szabályzat alapján készültek a kataszteri térképek.
A szakterület irányítását akkoriban ellátó Pénzügyminisztérium 1870-ben tette meg az elsõ és - a mait nem számítva - az utolsó kísérletet arra, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson a földmérési munkák rendezésére.
A földmérési és térképészeti szakterület tevékenységi körét szabályozó, hatályos, 1969-ben kelt kormányrendelet napjainkban sok tekintetben túlhaladottá vált. A hazai gazdasági élet fejlõdése, a piacgazdaság kiépülése, a megélénkült ingatlanforgalom és hitelélet, valamint a tulajdoni viszonyokban végbement változások egy biztonságos és korszerû ingatlan-nyilvántartást igényelnek, amelynek az alapja az állami földmérési alaptérkép.
A teljesség igénye nélkül vázolt gondokat megoldandó határozta el a kormány a nemzeti kataszteri program elindítását, melynek keretében sor kerül az ország földmérési alaptérképeinek korszerû, digitális formában való elkészítésére.
Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a rendszerváltozással megszûnt a honvédelmi célú katonai térképészet elszigeteltsége és a topográfiai térképek titkos minõsítése. Ezáltal lehetõvé vált a polgári és katonai szakterületek közös szabályozása.
Az elõzõekben elmondottak is hozzájárultak ahhoz, hogy a földmérési és térképészeti tevékenység törvényi szinten kerüljön szabályozásra. A törvény célja az, hogy az ország geometriai rendjéhez és védelmi képességének fenntartásához nélkülözhetetlen térképi alapadatokat biztosítsa.
(17.40)
További célként határozható meg, hogy az ország teljes területérõl olyan térképek készüljenek, amelyek alkalmasak az erre épülõ hatósági nyilvántartások megalapozására és a térinformatikai rendszerek térképi alapjainak megteremtésére.
A törvényjavaslat egyértelmûen meghatározza az állami alapfeladatok és alapadatok körét, elõírja az állami földmérési alaptérkép, az állami topográfiai térkép tartalmát, készítését és felhasználásának a szabályait.
A korszerû technológiai eljárásokat figyelembe véve a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy az állami térképeket oly módon kell elkészíteni, hogy azok alkalmasak legyenek a különbözõ térinformatikai rendszerek fundamentumaként is szolgálni.
A törvényjavaslat egyértelmûen szabályozza a mérés jogát az ingatlanon. A méréshez elengedhetetlenül szükséges földmérési jelek elhelyezését, s ezen jelek használatát, illetõleg védelmét.
Korábban a földmérés és térképészet állami monopóliumából fakadóan az állami alapmunkák végzését kizárólag a költségvetés finanszírozta. Jelenleg az e célra rendelkezésre álló keret nem elégséges arra, hogy a térképekkel szemben felmerülõ igényeket ki lehessen elégíteni. Ennek megoldására a javaslat azt az elvet kívánja értékesíteni, hogy az állami alapadatokat 87 használók a jelenleginél erõteljesebb mértékben járuljanak hozzá a térképkészítéshez, csökkentve ezáltal az állami költségvetés terheit.
A törvényjavaslat egyes rendelkezései az állampolgárokat is érintik. Amellett, hogy megfelelõ minõségû állami földmérési alaptérkép elõállításával biztosítani kívánja a tulajdonláshoz fûzõdõ jogokat, az állampolgár részére közremûködési kötelezettséget is elõír. E nélkül ugyanis a megbízható földmérési alaptérkép elõállítása nehézségekbe ütközik.
A törvényjavaslatban megfogalmazott célok és rendelkezések megbízható alapot kívánnak teremteni a földmérési és térképészeti tevékenység számára, melynek eredményeként növekszik az állampolgárok bizalma a földmérési térképek és az erre épülõ ingatlan-nyilvántartás iránt.
Tisztelt Országgyûlés! A törvényjavaslat kimunkálását a Honvédelmi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal közösen végeztük, miután a szabályozandó tevékenységben leginkább e négy tárca érdekelt.
A közös elõterjesztést az Országgyûlés mezõgazdasági bizottsága megtárgyalta, melyhez számos értékes módosító javaslat érkezett. A javaslatok mindegyike lényegében a jobbító szándékot tükrözte, amelyért a kormány nevében ezúton köszönetet mondok.
A kormány is támogatja azon javaslatokat, amelyek a hivatalos földrajzi nevek állami alapadatok rangjára való sorolását célozza. Ugyancsak elfogadásra ajánlja a szakmai pontosító javaslatokat, és azokat, amelyek a törvény szövegét jogilag egzaktabbá és közérthetõbbé teszik, megkönnyítve ezáltal a jogkeresõ közösség, illetve jogalkalmazó munkáját. Támogattuk a kamarai tagságra vonatkozó javaslat törlését, miután a tisztelt Ház által idõközben elfogadott kamarai törvény ezt szükségtelenné tette.
Nem támogatja a kormány azokat a javaslatokat, amelyek koncepcionálisan eltérnek a törvénytervezet céljától. Így az a javaslat, hogy a törvény csak az állami földmérési és térképészeti tevékenységet szabályozza, nem fogadható el. Hiszen a szakképzettségi feltételek általános szabályozása, valamint a konkrét terepi munka törvény által garantált feltételeinek biztosítása az egész szakma közös érdeke.
Nem tartjuk indokoltnak piacgazdasági viszonyok között a kartográfiai tevékenység szabályozásának törvényi szintre való emelését sem. Ugyancsak nem fogadható el az a javaslat, mely az alaptérkép-készítéssel kapcsolatos állampolgári, együttmûködési kötelezettség enyhítését célozza, mert ezáltal gyengül a térkép valósághû tartalma.
Az elmondottakat figyelembe véve, úgy érzem, hogy az elfogadásra ajánlott javaslatokkal módosított törvénytervezet a kívánt célt eléri.
Tisztelt Képviselõtársaim! Mindezek elõrebocsátásával arra kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot a kormány által is támogatott módosító indítványokkal együtt fogadja el. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Általános taps.)