DR. SZÁNTÓ MIHÁLY, a mezõgazdasági bizottság elõadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A T/2812. számú törvényjavaslat egy olyan szakterület törvényi szabályozását tartalmazza, ami a mindennapi életben nem mindig látványos és kézzelfogható. Fontosságát és szükségességét sokszor csak akkor érzékeljük, ha a hiányát tapasztaljuk.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy egy nagyon lényeges infrastrukturális ágazat alapvetõ szabályairól kell most döntenünk, hiszen a földmérõk és térképészek nem öncélúan tevékenykednek, hanem mindig valamilyen egyéb cél megalapozása érdekében végzik munkájukat, legyen az ingatlan-nyilvántartás, mûszaki tervezés és kivitelezés, oktatás, térinformatika vagy a hadsereg irányítása, és még sorolhatnám tovább.
Ezért nagyon lényeges az, hogy legyen az országnak megbízható alapponthálózata, legyen pontos és megfelelõ tartalmú hagyományos és digitális térképe. Ez a törvényjavaslat alapvetõen ennek érdekében készült el.
A miniszter úr expozéjában kifejtette, hogy melyek azok a körülmények, amelyek szükségessé és idõszerûvé tették a földmérési és térképészeti szakterület új, törvényi szintû szabályozását. Az elõterjesztõkkel folytatott konzultáció és a mezõgazdasági bizottságban lefolytatott vita tapasztalatai alapján nyugodt szívvel mondhatom, hogy a törvényjavaslat kidolgozói nem 88 voltak könnyû helyzetben, hiszen a tulajdoni reform végrehajtásának és egy minõségváltást jelentõ technológiai váltásnak vagyunk a kellõs közepén.
A számítógépen kezelhetõ digitális térképek létrehozására gondolok, ami alapvetõ fontosságú, és egyre inkább elterjed a térinformatikai rendszerek megvalósításához. Sem a jogi, sem a mûszaki környezet nem nevezhetõ még kikristályosodottnak. Ilyen körülmények között nem könnyû feladat idõtálló, a jövõt megcélzó, de a mai igényeknek feltételeknek és lehetõségeknek egyaránt megfelelõ törvényt alkotni.
Talán az eddig elmondottakból is kiderül, hogy egy kifejezetten szakmai jellegû törvényjavaslatról kell ma véleményt mondanunk, és határozni egy olyan törvényjavaslatról, amely nélkülözi a politikai felhangokat és a lobbyérdekeket. Nyilván ezért is döntött úgy nagy többséggel a tisztelt Ház, hogy élve a Házszabályban biztosított lehetõségével, kivételes eljárásban tárgyalja meg az elõterjesztést.
E rövid bevezetõ után engedjék meg, hogy beszámoljak a bizottsági tárgyalás során elhangzottakról.
Tisztelt Ház! A mezõgazdasági bizottság 1996. október 2-i ülésén megvitatta a T/2812. számon beterjesztett, a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló törvényjavaslatot, és határozott a törvényjavaslathoz beterjesztett módosító indítványok bizottsági támogatásáról, illetve elvetésérõl.
Az ülésen a kormány képviseletében megjelent elõterjesztõ ismertette a törvényjavaslat célját és a legfontosabb tartalmi elemeit. Az általános vitában dr. Kertész Zoltán képviselõ úr arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat meglehetõsen sok kötelezettséget ró az állampolgárokra.
Kétségtelen tény, hogy az ismét földtulajdonosokká vált állampolgároknak nemcsak tûrni, hanem a lehetõségekhez mérten védeniük is kell az ingatlanukon létesített földmérési alappontokat. Ez azonban az õ érdekük is, hiszen csak ezek segítségével lehet a térképezést elvégezni, s adott esetben egy új földrészlethatár töréspontjait kitûzni.
Az alaptérkép készítésével kapcsolatos határpont-megjelölési kötelezettség pedig éppen azt a célt szolgálja, hogy az új, a jelenleginél nagyobb pontossággal készülõ térképekre a valós tulajdonviszonyoknak megfelelõen kerüljenek földrészleteket határoló vonalak.
(17.50)
Kertész képviselõtársam a földmérési és térképészeti adatszolgáltatás díját is kifogásolta, megemlítve az adatokat sokszor igénybe vevõ, de rossz anyagi helyzetben lévõ önkormányzatok terheit.
A bizottság azon van, a képviselõ úrral egyetértésben elfogadta az elõterjesztõ érveit, miszerint egyrészt a díjbevételt a szakigazgatás az állami alapadatok elõállítására fordítva visszaforgatja az ágazat költségvetésébe, másrészt az 1995. évi adatigénylési számok nem támasztják alá a túlzott megterheléssel kapcsolatos félelmeket.
A képviselõi módosító indítványok benyújtására nyitva álló 21 napos határidõben 125 indítvány érkezett a törvényjavaslathoz. Ebbõl 70-et a kormánypárti, 55-öt az ellenzéki képviselõk jegyeztek. A bizottság által támogatott indítványok száma 40, de az elutasított 70 módosító indítvány jelentõs része is tartalmazott a törvénybe beépíthetõ gondolatokat. Ezek vagy egy már elfogadott indítvány részeként, vagy a bizottsági módosító javaslatként kerülhetnek a törvénybe.
Mint már korábban említettem, ez egy szakmai törvény, ami a módosító javaslatokban is visszatükrözõdött. Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki padsorokból érkezett javaslatok egyértelmûen a jobbítás szándékával születtek, és koncepcionálisan nem kérdõjelezték meg a törvényjavaslat alapelemeit. Ezt akár természetesnek is vehetnénk, figyelembe véve azt, hogy az elõterjesztõ a kodifikációs munka során nemcsak a kormánypártokkal, hanem az ellenzéki pártokkal is folytatott egyeztetést.
Amint azt a miniszteri elõterjesztésben is hallhatták képviselõtársaim, vita volt abban a tekintetben, hogy ez a törvényjavaslat csakis az állami földmérési és térképészeti tevékenységet szabályozza, vagy sem.
A bizottság által is támogatottan a javaslatban a legnagyobb teret az állami alapfeladatok és állami alapmunkák kapták. Azon belül is a tulajdonláshoz fûzõdõ jogokat közelrõl érintõ állami földmérési alaptérképek készítésének és felhasználásának szabályozásán van a fõ hangsúly. Lényeges 89 azonban, hogy a sajátos célok érdekében végzett szaktevékenységi, jogosultsági és szakképzettségi feltételei az egész szakmára vonatkozzanak.
Bár az említett javaslatát a bizottság nem támogatta, itt szeretnék köszönetet mondani módosító indítványaiért Hegyi Gyula képviselõtársamnak. A nyelvhelyességi és a kodifikációs pontosító indítványok jelentõs részét dr. K. Csontos Miklós képviselõtársam nyújtotta be, aprólékos munkájáért köszönet illeti. Javaslatainak egyharmad része valamilyen formában támogatásra talált az elõterjesztésnél és a bizottságban is.
Nem támogatott a bizottság több olyan módosító javaslatot, mely tartalmilag részben vagy egészben elfogadható ugyan, ám helye nem a törvényben, hanem annak végrehajtási rendeleteiben van. Ezek közé sorolhatók dr. Szabad György képviselõtársam indítványai, aki a forgalomból kivont földmérési és térképészeti anyagok levéltári megõrzésére tett számos javaslatot.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy e szakterület képviselõi a múltban is felelõsségteljesen kezelték térképeiket és irataikat. Ha ez nem így lett volna, úgy a kárpótlási eljárásban nem lettek volna fellelhetõk a forgalomból rég kivont kataszteri térképek, telekkönyvi betétek és birtoklapok.
Szintén köszönet illeti Szõdi Imre képviselõtársamat, és a környezetvédelmi bizottság másik öt MSZP-s képviselõjét, akik alapos munkával sok jó, és a mezõgazdasági bizottság által elfogadásra ajánlott módosító javaslatot terjesztettek elõ.
Az általam benyújtott javaslatok közül csak azt emelném ki, amelyik a hatályba léptetési idõ meghosszabbítására vonatkozik. A bizottság is egyetértett azzal, hogy a megfelelõ színvonalú végrehajtási rendeletek kidolgozásához, illetve a törvénnyel egyidejû hatályba léptetésükhöz az eredetileg megjelölt három hónapnál több idõ szükséges.
Tisztelt Országgyûlés! Azzal a szilárd meggyõzõdéssel javasolja a mezõgazdasági bizottság a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló törvényjavaslatnak, illetve a bizottság által támogatott módosító indítványoknak az elfogadását, hogy az jól fogja szolgálni a földmérõ és térképész szakma, az állampolgárok, a mezõgazdaság, a honvédelem és a nemzetgazdaság egészének érdekeit. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)