NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! "Szlovákia minden vonatkozásban elindult az új totalitarizmus felé vezetõ úton, amelynek végcélja a centralizált államhatalom megerõsítése, az autonóm cselekvés felszámolása, a szubszidiaritás elve érvényesülésének a megakadályozása. Ebben a folyamatban a számbelileg kisebbségben élõ magyar közösség a végveszély felé sodródik."
Ezek a kemény és kétségbeesett szavak abból az október 5-ei révkomáromi tüntetésen elhangzott nyílt levélbõl származnak, melyet a szlovákiai magyarság képviselõi az EU- és a NATO-országok kormányaihoz intéztek. Az elmúlt hetekben, hónapokban a magyar külpolitikai közvélemény figyelmét érthetõ módon a magyar-román alapszerzõdés bonyodalmai kötötték le.
A magyar-szlovák viszony ez idõ alatt, sajnos, továbbhaladt az alapszerzõdés által kijelölt úton, és nap mint nap növekszik a szlovákiai belpolitikai, illetve a két ország közötti külpolitikai feszültség.
Az elmúlt napokban pozitív csalódás ért bennünket azzal, hogy a magyar külügyi vezetés - eddigi szokásától eltérõen - szóvivõi szinten szóvá tette az állami szimbólumokról szóló, úgynevezett himnusztörvényt, illetve a parlamenti nyelvhasználatot is szabályozó házszabály-módosítás diszkriminatív jellegét.
Ezeknél a szimbolikus jelentõségû jogszabályoknál azonban sokkal súlyosabb, gyakorlati diszkriminációt eredményezõ törvényeket és elõkészítés alatt álló intézkedéseket mind ez idáig a kormány még kommentálásra sem méltatott. Hogy csak a legfrissebbeket említsem: az idén megszûnt a 600 ezres szlovákiai magyarság legnagyobb kulturális szervezetének, a CSEMADOK-nak, továbbá a magyar nyelvû napi- és hetilapoknak az állami támogatása. Tavasszal és a nyár folyamán megszüntették a nemzetközi hírû Ifjú szívek mûvészeti együttes, illetve a kassai és a komáromi színházak önállóságát, vagyonukat államosították.
Külön kell szólnom a Szlovák Nemzeti Tanács által a napokban, szeptember 25-én elfogadott felsõoktatási törvényrõl. Ez a törvény alapjaiban fenyegeti a királyhelmeci és komáromi városi egyetemek mûködését, amelyek magyarországi felsõoktatási intézmények kihelyezett tagozatai.
A törvény szerint kérelmezniük kell mûködésük engedélyezését, és amennyiben bizonyos feltételeknek nem felelnek meg, a kérelem elutasítását követõ két hónapon belül be kell szüntetniük mûködésüket. S ha ennek a létesítõ nem tesz eleget, 10 millió koronára, azaz 50 millió forintra büntethetõ. Ez a törvény mintegy 500 szlovákiai magyar diák továbbtanulását közvetlenül fenyegeti. De emellett végzetesen vetheti vissza a szlovákiai magyar felsõoktatás és ezáltal az értelmiségi utánpótlás ügyét.
Tisztelt Ház! A szeptemberi pozsonyi, majd az október 5-ei komáromi tüntetéseknek van azonban egy pozitív üzenete is. Egyre szélesebb körben nyilvánvaló, hogy a szlovákiai magyarság ügye és a szlovák demokrácia ügye ugyanaz. Ezeknek a tüntetéseknek a résztvevõi közösen tiltakoztak - magyar, szlovák - az oktatás és a kulturális élet államosítása, az önkormányzatok jogkörének a beszûkítése ellen. Komáromban a szlovák pedagógusfórum nevében Liptáková asszony hangsúlyozta, hogy a magyar és a szlovák oktatás kérdései szorosan összekapcsolódnak.
Hallgatásával ezekben az ügyekben a magyar kormány nemcsak a szlovákiai magyar közösség létérdekeit hagyja figyelmen kívül, hanem a jelenlegi szlovák hatalom totalitárius törekvéseit is. Fokozza aggodalmunkat, hogy minden adandó alkalmat megragad azonban a kormány a két kormány közötti barátság hangsúlyozására. Ez a barátkozás a szlovák és a magyar nép feje felett zajlik, szemben a tüntetõk közös fellépésével, amire illik a mondás: guba a gubához, suba a subához. Ez a külpolitikai magatartás azonban nem dívik az euro-atlanti államok demokratikus közösségében, s nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen az üresen kongó integrációs retorikával.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt tehát felszólítja a magyar kormányt, hogy a szóban forgó, a szlovákiai demokráciát létében érintõ ügyekben határozottan lépjen fel. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)