BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Sajnos, külföldre utazom, és nem voltam itt délelõtt, rádión voltam kénytelen hallgatni a vitát, de beugrottam, mert egyszerûen majd szétvetett a düh, hogy finoman fogalmazzak. Ugyanis Bauer Tamás fölszólalásában egy abszolút kettõsség volt tapasztalható. Egyik oldalon azt mondja, hogy annyi pénzt lehet elosztani, amennyi van; a másik oldalon pedig azt mondja, hogy kérem, állítsuk vissza a családi pótlékot, mert ott van rászorultság. És ebben egyben azt is állította, hogy igenis, a Szabad Demokraták Szövetségének van családi politkája. Ezzel szemben én állítom, hogy a szabaddemokratáknak kampánypolitikája van, és nem családpolitikája. Egy egyszerû kampány, mert ha nincs pénz valamire, akkor azt a pénzt meg kell termeltetni az érdekeltekkel, amit ott akarunk náluk hagyni. Nem értek egyet a szocialisták elképzeléseivel általában, de ez a lépés egy kis, de jó irányba tett lépés, ugyanis azok, akiknél otthagyjuk az ezer forintot gyerekenként, megtermelték ezt az ezer forintot, mivelhogy a költségvetésnek nincsen pénze, ebbõl adódóan ez a megoldás egyik oldalról.
A másik, elnézést kérek, de egy kicsit vissza kell kanyarodnom az elõbb elmondottak miatt. Szabó Lajos Mátyás említette, hogy XXI. századi megoldásokra van szükség. Kérem, ha XXI. századi megoldásokra van szükség, akkor XXI. századi elõterjesztésre is van szükség. Mármint törvény-elõterjesztésre. Ha úgy gondolja az elõterjesztõ, hogy meg akar felelni a XXI. század elvárásainak, akkor ahhoz kell mérni magát az elõterjesztést. Már tegnap elmondtam, az a könyvecske, amit itt ilyen õstermelõi igazolványként próbálnak eladni, az iskolai ellenõrzõhöz sokkal inkább hasonlít, mint egy XXI. századi dokumentumhoz. Ezt tessék figyelembe venni. Köszönöm. (Szórványos taps.)