DR. OROSZ SÁNDOR, a mezõgazdasági bizottság elõadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! Kedves Képviselõtársaim! Az Országgyûlés mezõgazdasági bizottsága 1996. október 9-i ülésén megvitatta az illetékekrõl szóló '90. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvényjavaslatot.
A vita lényegében két dologról folyt. Mindenekelõtt arról, hogy maga a törvényjavaslat két különbözõ csatornán két külön törvényjavaslat összegyúrása által született: egy oldalról a pénzügyi tárca keretei között folyt az illetéktörvény módosítása, más oldalról a földmûvelésügyi tárca keretei között a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjjá minõsítésérõl szóló törvényjavaslat elõkészítése. Mivel ez utóbbi érintette tárgyánál fogva az illetéktörvényt, ezért az elõkészítés utolsó fázisában e két, eredetileg külön törvényjavaslatot egységes törvényjavaslattá gyúrták. A bizottság megítélése szerint ez egyébként a minõségén semmilyen értelemben nem rontott.
A mezõgazdasági bizottság az illetékrésszel abban a vonatkozásban foglalkozott, hogy megnyugvással fogadta azt a rendelkezését, miszerint az agrárszféra érdekében kivonták a mezõgazdasági vontatót a visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték alól. Ennek megfelelõen tehát vásárlás esetén mezõgazdasági vontatóért vagyonátruházási illetéket nem kell leróni.
Nem ennek a napirendnek a kapcsán, hanem más elõterjesztések vitája kapcsán hívta föl a figyelmet a mezõgazdasági bizottság arra, hogy bizonyos agrárstrukturális döntéseknél a földtörvény, az illetéktörvény és más egyéb adótörvények összehangolása útján lehetne a jelenleginél nagyobb eredményeket elérni. Ezek természetesen nem bevételt növelõ intézkedések, hanem agrárstrukturális döntések lehetnének.
Ami a törvényjavaslat másik részét illeti, a tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló elõterjesztést, itt élénk vita alakult ki a tekintetben, hogy a korábbi kezdeményezés, amely megakadt az Országgyûlés menetében, most sikerre jut-e. Megnyugvásul szolgál, hogy sikerült elhárítani alkotmányossági és egyéb jogi aggályokat.
Fölmerült itt is, hogy lényegében a földhivatalok sok más egyéb esetben is szolgáltatási díjért teljesítik hiteles tevékenységüket. A bizottságban igazából az ötlet már a vita egy korábbi fázisában is támogatást kapott. Most sokkal inkább az merült fel, hogy a szolgáltatási díj a földhivatalokhoz kerül, hogy ez vajon veszélyezteti-e a földhivatalok megnövekedett terhéhez szükséges költségvetési támogatások nagyságát, keretösszegét. Megnyugtattak bennünket, bízom benne, hogy a továbbiakban is így alakul a költségvetés vitája, hogy ez egy olyan földhivatali többletbevétel, ami nem befolyásolja, és a jövõben sem fogja befolyásolni azt, hogy a költségvetésbõl a földhivatalok számára szükséges nagyságrendû támogatást biztosítsa a Ház, illetõleg még elõtte az elõterjesztõ.
Mindezen vitában elhangzott vélemények, kételyek és e kételyeket eloszlató álláspontok megismerését követõen a bizottság szavazott. A szavazásban 14-en támogatták, 4-en tartózkodtak, tehát ellenszavazat nem volt a bizottság ülésén. Nyilván mindez arra vezethetõ vissza, amit a vitával kapcsolatosan én magam is elmondtam. Összegezve tehát: a mezõgazdasági bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak ítélte, indítványozza annak elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.)