DR. ROTT NÁNDOR (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy figyelemmel és különös tisztelettel hallgattam Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár úr expozéját, fõképp azt az ajánlását, hogy az Országgyûlés fogadja el a társadalombiztosítás zárszámadását.
Különös tisztelettel az államtitkár úr bátorsága töltött el. Nevezetesen az, hogy a kormány nevében olyan zárszámadás elfogadását ajánlja, amelyet a kormány nem ellenõrzött. Az Állami Számvevõszék ugyanis jelentésében megállapította - idézem -: "A kormány nem élt ellenõrzési jogával." Nem csalódtunk a kormányban és nem csodálom, hogy államtitkár úr is javasolta a törvényjavaslat elfogadását, mert ha nem olvastam volna, akkor én is javasolnám esetleg.
A kormány persze nemcsak nem ellenõrizte a zárszámadást, de a maga szerény módján hozzájárult a zárszámadás sikertelenségéhez, hibáihoz. Ismét az Állami Számvevõszék jelentését idézem, 47. oldalon azt mondja: "A Pénzügyminisztérium az alapok beszámolóinak elkészítéséhez rendelkezésre bocsátotta a D jelû nyomtatványgarnitúrát, de kitöltési útmutatást nem készített, aminek aztán számos negatív következménye lett." Bravó! Szakértelem itt van aztán bõven, van kitöltési nyomtatvány is, csak útmutató nincs.
Persze, a kitöltési útmutató hiánya nem korlátozódik a D mellékletre. Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a költségvetési beszámolóban a folyósított ellátásokat a szolgáltatási szektor 59. számú ûrlapján kell kimutatni. Ehhez azonban nincs kitöltési utasítás. Ehhez sincs kitöltési utasítás. Következésképp az egészségügyi és a nyugdíjágazat között nemcsak tartalmi eltérések tapasztalhatók, de formaiak is, ami a törvénymellékletet szinte kezelhetetlenné teszi.
No, de nézzük tovább a kormány mulasztásait! A társadalombiztosítás vagyongazdálkodásáról szóló törvény továbbra sem született meg, írja az ÁSZ-jelentés. Némileg elködösítve a tényt, mivel a törvények nem megszületnek, hanem meghozatnak. A javaslatokat a kormány elkészíti és az Országgyûlés elé terjeszti. Meg kell mondanom, hogy ez nemcsak ennek a kormánynak a mulasztása, hanem már az elõzõ ciklus kormányaié is. Meg kell mondanom azt is, hogy én már az elõzõ ciklus idején is szóvá tettem ennek a vagyonkezelés megoldatlanságát, meggondolatlanságát a parlamentben. De hát itt beszél az ember, abszolút nem történik semmi. Se akkor, se most. "Ennek megalkotását az államháztartási törvény kötelezõen írja elõ, és máig sem tettek eleget illetékesek" - írja az ÁSZ. Megint kissé homályosan fogalmaz, mert az illetékesek - hát, ez nyilván csak a kormány lehet - tehát a kormány nem tett eleget évek óta a törvénykezdeményezési kötelezettségének, holott az ÁSZ évrõl évre sürgeti, miután megállapítja, hogy a törvény hiánya megbízhatatlanná és áttekinthetetlenné teszi a társadalombiztosítás vagyongazdálkodását. Ennek a különféle anomáliáira vissza fog térni. No, de hasonlóképp nem készítette el az alapok pénzügyi szabályozásáról szóló törvénytervezetet sem. Ez annál is furcsább, mert maga a kormány is célul tûzte ki a törvénytervezet elkészítését 2015/1995. kormányhatározatában.
(21.00)
Kormányhatározatok készülnek, törvénytervezetek nem.
A társadalombiztosítás zárszámadásának egyes tételeinél ugyancsak elgondolkodtatók az Állami Számvevõszék megállapításai.
Csak néhány jellegzetes példát szeretnék felsorolni. Az Egészségbiztosítási Alap esetében, idézem: "Továbbra sem tekinthetõ megbízhatónak az adósállomány összege. Egyedül a budapesti igazgatóságon a feldolgozatlan ügyiratok száma az év végén mintegy 36 ezer darab volt."
Nagyon kérdem én, hogy lehet úgy zárszámadást készíteni, hogy az adatok megbízhatatlanok; és másodszor, hogy az évben elõállott és ebbe a témakörbe tartozó ügydarabokból 36 ezer - csak egy laza szám - feldolgozatlan?
A tartósan befektetett eszközök leltározásánál az Állami Számvevõszék ismételt kifogásai ellenére sem vettek nyilvántartásba idegen tulajdonként, a ténylegesen az Országos Egészségügyi Pénztár irodaházában található 70 millió forint névértékû Thermal-Invest részvényeket.
Kérem - meg kell önöknek mondanom -, ez egy krimi, ez hasonló ahhoz, hogy lõdörög valahol 70 millió forint névértékû részvény, és még annyi fáradságot sem ér meg, hogy nyilvántartásba vegyék. Miféle gazdálkodás folyik ott, ahol megállapítják, hogy ekkora részvényplakett van, de egyszerûen nyilvántartásba sem kerül? Vagy megállapítják az adósállományt, és ehhez - mint említettem - 36 ezer ügyirat feldolgozatlan.
Hasonló példákat órákig mondhatnék. Kérdem, meddig lehet az adó- és járadékfizetõk türelmével így visszaélni? Meddig lehet még ilyen gazdálkodást folytatni a társadalombiztosításnál?
De a költekezések terén is megállapíthatók felelõtlenségek, mulasztások és ezeknek hasonló hosszú a sora.
Megint csak példaként. Az országos vényelemzési rendszer fejlesztése egy kft.-nek, idézem: "Az egészségbiztosítás érdekeit védõ kikötések, feltételek nélkül összesen 165,7 millió forintot fizettek ki egy olyan rendszerért, ami két évvel a határidõ után sem mûködik." Kérem, hogy lehet egy olyan rendszerért 165 millió forintot kifizetni, ami azután, hogy kifizették, két év eltelt, és még mindig nem mûködik, és ennek semmiféle jogkövetkezménye nincs?
Az egész társadalmat felháborította a 800 milliós Tocsik-ügy, teljes joggal. De ugyanakkor látni kell, hogy 150-200 milliós felelõtlenségek hosszú sora zajlik napról napra, például a társadalombiztosításnál. Az elõbb említett vényelemzési rendszer ügye, anélkül, hogy a közvélemény figyelme rájuk terelõdne, és anélkül, hogy bárki foglalkozna velük, jóllehet az Állami Számvevõszék felhívja rájuk a figyelmet.
A legfõbb ügyész úr tv-nyilatkozata szerint 25 fõs részleget kíván létrehozni a korrupciós ügyek kivizsgálására. Ez látszatintézkedés, csak a közvélemény félrevezetésére alkalmas. Egyedül a társadalombiztosítási alapok zárszámadásáról szóló ÁSZ-jelentés alapján felsejlõ korrupciógyanús ügyek kivizsgálására is kevés a 25 fõ. Az ügyészség ekkora nyomozó-különítménye nem elegendõ csak arra sem, hogy az ÁSZ-nál ezeket a szükséges vizsgálatokat lefolytassa.
Az elõzõleg említett kétes ügyeket reggelig sorolhatnám, és már addig nincs is olyan sok idõ, pusztán az Állami Számvevõszék jelentése nyomán. Azért tudjuk, hogy a közmondás szerint: nem az ÁSZ szeme az, ami mindent lát.
De az ÁSZ szeme is látta, hogy például a Karbon Közraktár Kft. 1995- ös végelszámolása alapján a Komárom megyei egészségbiztosítás tulajdonába került irodaépület felújítása költségekbe került, még ma is homályos - írja ezzel kapcsolatban az ÁSZ. A 206 millió forintos tatarozás fejében merültek fel a költségek. Elszámolásban csak 51 millió forintot tudnak bemutatni. Hol van a 156 millió? Senkinek sem hiányzik, senki sem igyekszik utánanézni? Hol az ügyészség? De kérdezhetném azt is, hol a kormány?
Külön és kiemelten kell foglalkoznunk ezek után azzal, hogy a társadalombiztosítás alapjai 1995. évi zárszámadásának érdemi értékelése hogy néz ki, kell azzal foglalkoznunk, hogy miképp, milyen eredménnyel valósultak meg a kormány különféle társadalombiztosítási reformjai?
Az Állami Számvevõszék jelentésében megállapította, idézem: "Az 1995. évi ágycsökkenés sem az egészségbiztosítás, sem az intézmények szintjén nem vezetett megtakarításhoz, átcsoportosítható forrásokat nem szabadított fel. "
Valamennyien ismerjük az országszerte és az egyes intézetekben kibontakozott éles ellenállást az ágyszámcsökkentés ellen. Ugyancsak ismert, hogy a kormány mégis keresztül erõszakolta az ágyszámcsökkentést. Mindezek után különös súllyal esik latba a ténymegállapítás, hogy ez nem vezetett megtakarításhoz, és
tcsoportosítható forrásokat nem szabadított fel. A kormány egészségügyi politikája tehát épp egyik fõ célját nem érte el, az áldozatok ellenére sem.
Nem kevésbé fontos az Állami Számvevõszéknek az a megállapítása, miszerint - megint csak idézem -: "Az egészségbiztosítás kiadásai terén a javulás a lakosság terhére valósult meg." Tehát a kiadások csökkentése a betegek, a biztosított ellátásának a kárára, csökkentésére történt meg. Ez alátámasztja a Független Kisgazdapárt ismételt megállapítását, hogy az egészségügyi, társadalombiztosítási politika a nép hátrányára folyik.
Végül, mintegy összegezésképp, az Állami Számvevõszék azt is megállapította, hogy a reform indulásakor megfogalmazott általános célhoz, miszerint egy, a szükségletekhez jobban alkalmazkodó és finanszírozható, jól mûködõ egészségügyi ellátórendszer alakuljon ki, nem sikerült közelebb kerülni.
Akkor felteszem a kérdést: mi szükség volt erre az egész reformra, és a kérdés úgyis megfogalmazódhat, hogy ennek a felelõsségét akár a kormány szintjén, akár a társadalombiztosítás szintjén, ki viszi el?
(21.10)
Ki a felelõs ezért? Azt a felelõsséget, hogy ezt a zárszámadás megszavazza, ezt a felelõsséget a Kisgazdapárt nem fogja elvállalni, és nem fogadjuk el a zárszámadást. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)