DR. CSEHÁK JUDIT, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke, a bizottság elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szociális bizottság elmúlt heti ülésén foglalkozott a jelenleg napirenden lévõ, egymással tartalmilag szorosan összefüggõ három törvényjavaslattal. Bizottságunk tagjainak döntõ többsége nem találta a tervezeteket általános vitára alkalmasnak.
Bár az 1975. évi II. törvény módosítása nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályokat is érint, a fõ figyelem a vitában az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó javaslatokra irányult.
A vitában részt vevõ képviselõk mindegyike egyetértett az elõterjesztõvel abban, hogy a magyar egészségügyi rendszer legégetõbb és feltétlen megoldandó gondja a forráshiány. A jelenlegi társadalombiztosítási járulékok magas aránya miatt egyre terjed a feketefoglalkoztatás, a bejelentett munkavállalók után egyre gyakrabban csak a minimálbér fele után fizetnek a munkáltatók társadalombiztosítási járulékot, a magánvállalkozók is igen nagy számban minimális jövedelem után teljesített járulék fejében igényelnek teljes értékû egészségügyi szolgáltatásokat.
Több mint 600 ezer aktív korú magyar állampolgár után nincs semmiféle bevétele a társadalombiztosításnak, viszont egészségügyi ellátásra jogosultak valamennyien a mai rendelkezések szerint. Indokolt tehát a magas járulékmérték fokozatos csökkentése, és a járulékalap kiszélesítését a járulékfizetés 1992 óta változatlan felsõ határának az emelését nem kifogásolták éppen ezért képviselõtársaim.
Azzal is egyetértettek, hogy azokra az állampolgárokra lenne jó a járulékfizetést kiterjeszteni, akik eddig el tudták kerülni azt, vagy csak minimális összeget teljesítettek. A bizottsági vitában tehát a helyzetértékeléssel, a járulékreform szükségességével, a kötelezettségek igazságosabb elosztásának igényével egyetértettek a képviselõk.
Kifogásolták azonban azt, hogy az egészségügyi hozzájárulás minimumösszegének az alkotmányos bevezetése miatt adójellegû kötelezettséggé javasolja a kormány átminõsíteni az eddigi egészségbiztosítási munkáltatói járulék nagyobbik részét. Nem tartották elfogadhatónak, hogy ezt a minimumkötelezettséget akkor is teljesíteni kell, hogyha valóban alacsony a foglalkoztatottak bére. Viszont az állami költségvetés nem fizeti majd meg több százezer állampolgár után, mint ahogy a nyugdíjasok után sem lesz jövõre bevétele az Egészségbiztosítási Alapnak.
Sokan következetlennek tartják a bevezetésre javasolt intézkedéseket azért is, mert az állampolgári jogon igénybe vehetõ egészségügyi szolgáltatásokra az adóköteles jövedelemmel rendelkezõk, sõt, a saját bevétellel nem rendelkezõ egyes felnõtt családtagok is csak az egészségügyi hozzájárulás megfizetése után lehetnek majd jogosultak.
Több mint elgondolkodtatónak tartották azt a mellékletet, amely szerint a járulékot eddig nem fizetõknek a jövõben is mintegy negyede fogja várhatóan befizetni ezt az új adónemet. Sokan az egészségbiztosítás visszaállamosításának veszélye miatt nem támogatták a javaslatot. Kivétel nélkül kifogásolták, hogy a természetbeni egészségügyi ellátások forrásai évek óta folyamatosan - és a jövõben, sajnos, a járulékreform bevezetése után is - csökkennek, és ezek a sokak által fenntartással fogadott javaslatok sem lesznek képesek megakadályozni ezt a folyamatot.
Az általános vitára azért nem tartották tehát összefoglalóan alkalmasnak az elõterjesztéseket, mert az alapprobléma megoldására képviselõtársaim álláspontja szerint nem adnak jó és tartós esélyt a kormány által beterjesztett törvényjavaslatok. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)