UNGÁR KLÁRA, a költségvetési és pénzügyi bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Én a költségvetési bizottság kijelölt elõadója vagyok és nem az elnöke és az alelnöke, de köszönöm a bizalmat.
A költségvetési bizottság az elõttünk fekvõ három törvényt - amelyek összefüggnek - általános vitára alkalmasnak találta. A többségi vélemény mellett tudtommal kisebbségi vélemény is elhangzik majd, Csépe úr fogja elmondani.
A költségvetési bizottságban a szociális bizottság elõadója által már elmondott alapelveket támogattuk, és az alapelveken kívül az elénk benyújtott törvénytervezetet is alkalmasnak találtuk arra, hogy a problémát kezelje. Nyilván nem zárja ez a lehetõség ki, hogy a részletekhez módosító indítványokat nyújtsunk be.
Az elõttünk fekvõ törvénytervezet, illetve a hozzá kapcsolódó másik két törvény bevezet egy új fogalmat, az egészségügyi hozzájárulást. Az egészségügy finanszírozására ezért ezen túl nem járulékot fizetünk, amelyhez biztosítási elv kapcsolódik, hiszen a fizetett járulékok tulajdonképpen eddig is adóként mûködtek. Nem olyan rendszerességgel és nem olyan ütemben betegedtünk meg, nem úgy használtuk az egészségügyi szolgáltatásokat, ahogy a jövedelmünk alakult. Sõt, azt is mondhatnám, valószínûleg fordított volt az arányosság. Nagy tömegben az alacsonyabb jövedelmûek - lévén hogy õk a nyugdíjasok és az idõsebbek - többször használják az egészségügyi ellátást. Tehát eddig is a járulék úgy mûködött, mint egy adó. A béreket terhelte, a magasabb bérrel rendelkezõket magasabb arányban terhelte, és ugyanakkor a fölhasználás oldaláról az igények döntötték el az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét. Nevezhettük eddig is járuléknak, talán õszintébb és igazabb, ha most egészségügyi hozzájárulásnak nevezzük.
Fölmerült a bizottság ülésén, hogy nem korai-e még, nem meglepõen gyors-e, hogy a kormány elé terjesztette ezt a három törvényjavaslatot. Azt gondolom, és többen azt gondoltuk, hogy inkább egy kicsit késésben van a kormány. Hiszen egy alkalmatlan kísérlet '95. március 12-én - rövidebb és lánykori nevén Bokros-csomagban - már megtörtént, arra vonatkozóan, hogy a járulékfizetõk körét kiterjesszük. Azt gondolom, azzal nem vádolható a kormány, hogy elhamarkodta vagy elkapkodta volna ezeknek a törvényeknek a benyújtását.
Fölmerült az a lehetõség, hogy miután alanyi jogon fog az egészségügyi ellátás járni a késõbbiekben, nem visszalépés-e ez a biztosítási jogviszonyhoz képest. Miután a biztosítási jogviszony az eddigi törvényekben úgy fogalmazódott meg, ami tulajdonképpen vészhelyzetben, illetve szükséghelyzetben alanyi jogként mûködött, ezért azt gondolom és többen azt gondoljuk, hogy õszintébb és igazabb kimondani újra az alanyi jogot.
Fölmerült az a probléma, hogy beszedhetõ, illetve nyilvántartható-e így az új egészségügyi járulék. Ellenõrizhetõ-e? Mindannyian pontosan tudjuk, hogy az Országos Egészségügyi Pénztárnak nagyon sokat kell azon dolgozni - ahogy eddig is sokat kellett volna azon dolgozni -, hogy az egészségügyi hozzájárulás, illetve a nyugdíjrendszerhez és a pénzbeli kifizetésekhez kapcsolódó járulékok befolyjanak. Évek óta beszélünk a járulék-nemfizetésrõl, a járulékellenõrzésrõl, a járulékbehajtásról. Azt is mondhatnám, hogy a probléma ettõl a törvénytervezettõl függetlenül létezik, ha nem nyújtotta volna a kormány be ezt az új elképzelést az egészségügyi hozzájárulásról, hanem csak a járulékrendszerrõl beszélnénk, akkor is az ellenõrzés, a nyilvántartás és a beszedés ugyanolyan probléma maradna.
Fontos eleme ennek a benyújtott törvénytervezetnek a járulékmérték csökkentése. 1,5 százalékpontot ismét csökkenni fog a járulékmérték, tehát akik eddig rendesen, tisztességesen fizették, azok haszonélvezõi lesznek ennek a törvénynek. Akik eddig nem fizettek, aránytalanul keveset fizettek, károsultjai, vesztesei lesznek ennek a törvénytervezetnek. Ennek a törvénynek ez a célja, hogy akik eddig nem fizettek - és elég sokan vannak, ugye, mert elhangzott 600 ezer fõ, aktív foglalkoztatott, aktív dolgozó 600 ezer ember -, akik valahogy nincsenek a járulékfizetõk, így majd az egészségügyi hozzájárulást fizetõk között sem. A bizottság ülésén jelen volt az Országos Egészségügyi Pénztár igazgató asszonya, aki aggályainak adott hangot, illetve hozta az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnökének üzenetét, hogy nekik van saját koncepciójuk. Én úgy tudom, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat koncepcióját a kormány megismerhette és elvetette. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat vezetõségének egy tagja elmondta a véleményét az egészségügyi hozzájárulásról, ezt örömmel meghallgattuk, de ahogy jelezte is, a kormány elõtt, a kormány számára õk nem opponálták a javaslatot, tehát a nyugdíjönkormányzat csak véleményt nyilvánított errõl.
A bizottság többségének az álláspontja tehát a benyújtott három törvénytervezet általános vitára való alkalmassága. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)