CSÉPE BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének elõadója: Igen, köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A költségvetési és pénzügyi bizottságban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, mely az elõttünk álló törvényjavaslat-csomagot nem tartotta általános vitára alkalmasnak. Alapvetõen azért, mert itt tulajdonképpen igen rövid idõ alatt, megfelelõ elõkészítés nélkül, pusztán bevételi szemlélet alapján a társadalom egészét érintõ, nagy horderejû változásokat kíván az elõterjesztõ megszavaztatni.
A lakosságot, vállalkozókat, intézményeket érintik a társadalombiztosítási változások, és ugyanakkor a társadalombiztosítás egész rendszerében alapvetõ módosulások történnének elfogadás esetén. Az egészségügyi szolgáltatásoknál a biztosítási alap helyett az állampolgári jog bevezetése, azt hiszem, hogy kardinális változást jelent, és lényegében, ha nem is teljesen alakul át a társadalombiztosítás rendszere, de ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása mindenképpen egy olyan irányt szabna, amelyben az önkormányzatiság is megkérdõjelezõdik.
A parlament ennek a javaslatnak a benyújtásával kettõs szorításba került. Az egyik szorítás - amely teljesen bevételi fogantatású - az, hogy az államháztartás összesített hiánya ebben az évben igen kedvezõtlenül alakult. Pár hónappal ezelõtt még a pénzügyi kormányzat részérõl bizonyos kincstári optimizmus alapján azt hallottuk, hogy az államháztartás összesített hiányával nincs probléma, mert a központi költségvetés pozíciói igen jók, és ellensúlyozni fogják a társadalombiztosításnál már akkor is elõre látható igen nagy mértékû hiányt. Nos ez az év végére megváltozott, a társadalombiztosítási alapok hiánya mintegy 60 milliárd, megközelíti a 60 milliárd forintot, és most már világossá vált, hogy nem annyira jók a központi költségvetés pozíciói, hogy itt az államháztartási hiány tervezett egyensúlya megmaradhatna. Ezért a kormány beavatkozásra készül a központi költségvetésben is, itt pedig - egy viszonylag hirtelen döntés alapján - elõterjesztette ezt a törvénycsomagot. Ez az egyik szorítás, amely miatt a parlament véleményünk szerint, a kisebbségi vélemény szerint igen nehéz helyzetbe kerül.
Azonban van egy másik szorítás is. Ez pedig az, hogy az állampolgárok széles körét érintõ bármely jogszabálynak a kihirdetését, életbelépését és kihirdetését 45 napnak kell elválasztania. Tehát ha a 45 nap - mely alkotmányossági elõírás - betartása indokolt, akkor tulajdonképpen ezt az igen kardinális változásokat hozó törvénycsomagot viszonylag igen rövid idõ alatt el kell fogadnia a parlamentnek, hiszen akkor november 15-ig ki kell hirdetni, hogy január 1-tõl életbe léphessen. Ebben a kettõs szorításban véleményünk szerint igen nagy a felelõssége a kormányzó koalíciónak.
Hogy mennyire bevételi szemlélet alkotta meg ezt a törvénycsomagot, mutatja, hogy a kormány elõterjesztésérõl van nyilván szó, de az elõadója a pénzügyminiszter.
A kisebbségi vélemény is egyetért azzal, hogy a társadalombiztosítási alapok finanszírozását mindenképpen meg kell teremteni és biztosítani kell. Azzal is egyetértünk, hogy a hiányokat mérsékelni kell, lehetõleg el kell tüntetni, hiszen erre szolgál ez a javaslat kimondottan is, hogy többet a jövõben ne fordulhasson elõ olyan nagy mértékû hiány a társadalombiztosítások területén, amellyel szembe kell néznünk ebben az évben is. Azonban a benyújtott törvényjavaslatnak egyes elemei igencsak emlékeztetnek a Bokros- csomagban már szereplõ tételekre, amelyeket annak idején az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt. Ezért a kisebbségi véleményben az is elhangzott, hogy itt tulajdonképpen nincs másról szó, mint a Bokros-csomag egyes elemeinek a felelevenítésérõl, mégpedig az alkotmányos csapda elkerülésével. Ezt szolgálja az állampolgári jog bevezetése.
Ugyanakkor a szerzõi díjak, honoráriumok általános tb-kötelessé tételével vagy például olyan lépéssel, mint az egyéni vállalkozóknál a kiegészítõ tevékenység kezelése, tulajdonképpen a társadalombiztosítási járulékfizetés a jövõben adó jellegûvé válik, és ezt is ki kell emelnünk mint kardinális jellegû változást.
Végül fölhívta a kisebbségi vélemény a figyelmet arra - és ezt én itt is megteszem -, hogy akkor, amikor a tárgyalás alatt lévõ adócsomagnál pénzügyminiszter úr expozéja szerint is nem bevételi szemlélet alkotja meg azokat a szabályokat, amelyek valószínûleg elfogadás után életbe lépnek, itt egy ellentételezésrõl van szó, tehát azokat az elõnyöket, amelyeket részben biztosítanak az adójogszabályok, például a vállalkozók részére, itt sajnos egy olyan ellentételezés kíséri, amely miatt a vállalkozóknak az összes terheinél már nem beszélhetünk csökkenésrõl.
(A jegyzõi széket Boros László helyett
Szili Sándor foglalja el.)
Tehát fölhívjuk a figyelmet arra, hogy ennek az értékelésénél figyelembe kell venni az adócsomagban foglaltakat is, és mindenképpen figyelembe kell venni azt, hogy itt a társadalombiztosítási szabályozásnak egy új iránya van születõben, és a kisebbségi vélemény szerint ezért nem alkalmas ez a törvényjavaslat ebben a formában általános vitára. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)